Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Az ellenállás a nyelvben jelenik meg először: a politika arra használja, hogy torzítsa a valóságot, a költészet arra, hogy felfedje az igazságot. Nanni Balestrini a hatvanas évek új olasz irodalmának és neoavantgárdjának oszlopos alakja, a Gruppo 63 csoport egyik alapítója. Elsőként írt a torinói utcai harcokról a felkelők hangján, később a fociszurkolókról, majd amikor kapcsolatba hozták a terroristákkal és megvádolták az Aldo Moro-gyilkosságban való részvételért, el kellett hagynia az országot. Miért vált a tiltakozásból terrorizmus Olaszországban? Mit hitetett el Berlusconi az emberekkel? Van-e még politikai ereje az irodalomnak? Kiváltja-e a Facebook az ellenállást? Balestrinivel Budapesten beszélgettünk. Szerinte a tiltakozás önmagában nem változtat semmin.

Tavaly októberben jelent meg a Libri Kiadó gondozásában Földes András Erőss Zsoltról szóló életrajzi könyve. Erőss akkor a legveszélyesebbnek mondott nyolcezresre, az Annapurnára készült. Az idei év újabb csúcsot hozott, az új nyolcezres pedig egy szörnyű tragédiát. Földes András a legnagyobb magyar hegymászó utolsó útjával egészítette ki a könyvet, a javított és bővített kiadás a tervek szerint június 7-én jelenik meg.

Fotó: Magócsi Márton [origo]

George Szirtes megbecsült költő, műfordító, tanár, munkájáért szinte minden területről gyűjtött már be díjakat. A Reel című kötetéért elnyerte a legnagyobb költészeti elismerést, a T. S. Eliot-díjat. 1990-ben Az ember tragédiája fordításáért megkapta a Déry-díjat, a Sátántangót most választották az év legjobb angol fordításának, de gyerekverseiért is jutalmazták már. George Szirtes 1948-ban Budapesten született, de 1956 óta Angliában él. A Hay Fesztiválra érkezett Budapestre, ahol arról kérdeztük, miért szeretik jobban Krasznahorkait Amerikában, milyen veszéllyel jár az áldozati szerep elfogadása, érdekes-e a magyar irodalom az angolszász olvasóknak, és hogy bizonyos szempontból a britek provinciálisabbak a magyaroknál.

A melegszívű medve, a jámbor jávorszarvas és a hebrencs hód - az alliteráló és/vagy beszélő mesehősnevek kifejezetten fárasztóak tudnak lenni, de Nicholas Oldland állatai így nagyszerűek. Mesekönyveit a letisztult egyszerűség jellemzi: a szöveg éppen annyit mond el, amennyit nagyon muszáj ahhoz, hogy valami poén süljön ki belőle, az állatok jellemrajzát sem árnyalja különösebben, mert ha a hód hebrencs, akkor hebrencs, ennyi bőven elég egy szórakoztató sztorihoz. (Sőt, Rozgonyi Sarolta fordításához képest az eredetiben még kevesebb a körítés.)

Tóth Krisztina megírta első regényét, végre történik valami az ifjúsági irodalomban is, jön a magyar Narnia krónikái. Mások bioapokalipszist, parlamenti képviselőket manipuláló óriásokat vizionálnak. A könyvhéten minden a magyar irodalomról szól. Június első hetére jelenik meg a legtöbb verseskötet (az újakról itt is olvashattok), de az idei kínálatban eddig publikálatlan Márai-regényt, Hajnóczy-írásokat is találunk, illetve megjelenik cenzúrázatlanul Károlyi Mihály, a "vörös gróf" visszaemlékezése. Ezt a tíz könyvet várjuk legjobban a június 6. és 10. között zajló könyvhéten.

Attól fogva, hogy A tulajdonságok nélküli ember első kötete a harmincas évek elején megjelent, Robert Musil főművét egyre-másra Joyce Ulysseséhez és Proust regényfolyamához hasonlítgatták. Húsz évig, éppen a két világháború közé eső két évtizeden át dolgozott Musil e művén. S bár a regény cselekménye 1913-14-ben, a világháború küszöbén álló császári Bécsben játszódik, ennek a mindenestül múlttá váló világnak gyilkos iróniájú leleplezésével fokról fokra eljut Musil a 20. század első felének egész szellemi felülbírálásáig. A regény nem alkalmi kikapcsolódásra szolgáló olvasmány, hanem akár hónapokra, évekre szóló, újra meg újra előkerülő könyv. A tulajdonságok nélküli ember először 1977-ben, majd 1995-ben jelent meg magyarul. Harmadszorra az Európa Könyvkiadó a könyvhétre adja ki, ehhez Györffy Miklós írt útószót. Ezt nálunk olvashatjátok először!

Fotó: Mudra László [origo]

A Franz Kafka nemzetközi irodalmi díj odaítéléséről tíztagú nemzetközi zsűri döntött, amelynek többek között Marcel Reich-Ranicki tekintélyes német irodalomkritikus is a tagja volt. A zsűri az idén 12 jelölt közül választotta ki Ámosz Ozt. A jelöltek névsorát nem hozták nyilvánosságra. Oz már korábban is számos izraeli és nemzetközi irodalmi díjat és elismerést kapott. A díj ünnepélyes átadására hagyományosan október végén az Óvárosi városháza dísztermében kerül sor. (Interjúnkat Ámosz Ozzal itt olvashatjátok.)

"Ígérd meg, hogy nem nyúlsz a csiklódhoz, amíg ő hozzá nem nyúl. Ajánld fel, hogy átszúrod a mellbimbódat és az ajkadat, ajánld fel, hogy láncot fűzöl bele, hogy így irányíthasson vele, mint egy marionettbábut. Ajánld fel, hogy ha találkoztok, neki ajándékozod a levágott mellbimbódat. Ajánld fel, hogy kiválaszthatja, melyiket akarja." Ne vedd meg Kuznyecov Pillangóbőrét, ne lapozz bele, ne olvasd el, vagy maximum egyszer, ha muszáj, és nincs jobb dolgod. De előtte fűzz láncot a szemhéjadba és csíptesd fel a fejed búbjára, hogy ne aludj el. Perverz, sokkoló, orosz? Unalmas, túlírt, lapos.

Eric Carle legismertebb gyerekkönyve, A telhetetlen hernyócska (The Very Hungry Caterpillar) 1969 óta hódít: a jellegzetesen illusztrált mesét, amely egy csillapíthatatlan étvágyú hernyóról szól, aki aztán pillangóvá változik, több mint ötven nyelvre fordították le, számos díjat elnyert, harmincmillió példányt adtak el belőle. A kis hernyó mindent felfal, ami az útjába kerül: süteményt, fagylaltot, zöldséget. A klasszikus mesének most elkészült egy horrorváltozata, amit H. P Lovecraft leghíresebb teremtménye inspirált.

A nihilista robot megöl egy virágot, de persze nem igazából, mert az csak egy rajz. Attól még ez nagy szemétség. Lénárd László legújabb képregénye, a Semmi a képregényfesztiválon mutatkozott be. A ránézésre egyszerű kötet kőkemény filozófiai problémákat boncolgat.

"No de mit jelent "orosznak" lenni? (…) Német autóval járni, ázsiai pornót nézni, amerikai pénzzel fizetni, zsidó istenben hinni, francia diszkurszmongereket idézni, büszkén elhatárolódni "a hatalmon lévő rablóbandától" - és közben folyton azon igyekezni, hogy valamit ellopjunk, legalább digitálisan. Egyszóval a világ szíve és minden kultúra univerzális szintézise." Itt az új Pelevin, egy újabb példamutató és szédületes turborealista (az író önmeghatározása) mutatvány, vagy inkább mixtúra és szép új világ.

Fotók: Pályi Zsófia [origo]

Vass Virág a magyar szórakoztató irodalom egyik legismertebb alakja. Első könyve, a Vulévu 2009-ben jelent meg, amelyet a Franciadrazsé, a Sokszor csókol, India, a Krásznájá Moszkva és a Ringass, Amadeus követtek, a következő Sohaférfi címmel jelenik meg júliusban. Az írónővel többek között arról beszélgettünk, miért nem keres rá magára az interneten, hogyan maradhatott benne egy szerkesztői megjegyzés a könyvében, és miért a félelem mozgatja a magyar nőket.

F. Scott Fitzgerald nagy amerikai regényét mától játsszák a magyar mozik. (A filmről írt kritikát itt olvashatjátok.) A nagy Gatsby a dzsesszkorzsak Amerikájának egy különc milliomosát mutatja be, illetve azt, ahogy az amerikai álom, a tündérmese tökéletes megvalósítása során éppen az sorvad el, ami értelmet ad: A nagy Gatsby csillogó díszletek között játszódó zseniális regény a meghasadásról, a kiüresedésről. Íme tíz dolog, amit érdemes tudni a könyvről és Fitzgeraldról.

Az újonnan revideált Károli-Biblia 2011-es nyomása teljesen elfogyott, a második szériában pedig már 44 kötésformában lehet beszerezni, köztük rózsaszínben, türkízben, ciklámenben és lilában - ezzel pedig sokak kívánsága vált valóra a Veritas Kiadó sajtóközleménye szerint. A feltűnő színek mellett a terjesztés is rendhagyó: mostantól a Tescóban is beszerezhető lesz.

A 25 éve alapított Hay Fesztivál mára a világ egyik legjelentősebb kulturális eseménysorozatává nőtte ki magát, melyet öt kontinens tizenegy városában rendeznek meg. Május 17-21. között a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Közép-Európai Egyetemen és az Akvárium Klubban nemzetközi hírű írókkal, gondolkodókkal, zenészekkel találkozhat a hazai közönség a Budapesti Hay Fesztiválon. A magyar fővárosba látogat többek között az egyik legjelentősebb amerikai regényíró, Nicole Krauss, itt lesz Carl Bernstein, amerikai oknyomozó újságíró, a fesztivál alapító igazgatója, Peter Florence pedig Esterházy Péterrel beszélget majd. Ízelítő a programból.

Vasember sosem volt A-kategóriás hős, nem úgy, mint Superman, Batman vagy Pókember. De az idén 50 éves igazságosztó kalandjait Robert Downey Jr. főszereplésével megfilmesítették (kritika róla itt), és a színész olyan népszerűséget hozott a karakternek, ami mostanra valóban a nagyok közé emelte őt. A Gyilkológép a "páncélos bosszúangyal" első önálló kötete, ami Magyarországon is megjelent.

Szlankó Bálint felvette a harcot a magyar társadalom "unott érdektelensége" és "ellenségessége" ellen, és megpróbálta elmagyarázni, miért jó a demokrácia. Teszi mindezt a nép nyelvén - közérthetően, olvasmányosan, bulvárosan. A cél meggyőzni az olvasót arról, hogy a demokrácia lehet, hogy sántít, de nincs ennél épebb rendszer. Az érvelés azonban kivételes tehetséggel fordítja a demokrácia ellen olvasóit.

Az egész ott kezdődik, hogy Faber megnyalja Connie fenekét, de Danielnek nem tetszik. Egyrészt, mert tiltja a szabályzat, másrészt, mert szerelmes Connie-ba. Nem sokkal később elkezdenek halni az emberek, de nem önszántukból vagy végelgyengülésben. Kinek tizenöt centis tűsarkú fúródik a szemei közé, kinek lakáskulcs a nyakába, egy rottweilert pedig kerítésen dobnak át, de előtte jól megcsavarják a golyóit, hogy nagyobb legyen a móka. A rendőrök bőszen ritkítják saját soraikat, továbbá kardinális problémává emelkedik a hajbeültetés. A végére minden jól alakul, csak a regény szereplőinek száma csökken drasztikusan. Eoin Colfer leszállt az Artemis Fowl-anyagról, és keményebb cuccra, krimire váltott.

Nyalókázó birodalmiak, jótékonysági lövöldözés, Mussolini képregényrajongó gyermekei, kitűzők. Ki a legmenőbb ellenfele a hősnek? A 9. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon jártunk.

Kétféle ember van: aki használ könyvjelzőt, és aki nem. Gyorsan körbekérdeztünk az írók, költők között, ők melyik csoportba tartoznak. Egyesek megadják a módját és egzotikus helyekről származó kincsekkel, mások hivatalos papírokkal, fecnikkel jelölik, éppen hol tartanak. De kiderül az is, mit találhatnak a régészek és rágcsálóirtó kisvállalkozók a könyvekben.

Korhatár: 11-19 év
Leadási határidő: május 31.

Videópályázatot hirdet a Pozsonyi Pagony Kiadó 11-19 éves diákoknak. A feladat, hogy telefonjuk vagy fényképezőgépük segítségével forgassanak le egy 1-5 perces kisfilmet/klipet az Időfutár egyik jelenetéből.

A nyeremény egy IPad vagy egy izgalmas, egész napos osztálykirándulás az Időfutár helyszínein speciális vezetéssel és rengeteg egyéb értékes ajándék.

Harminc fős kis csoport várakozik a késődélutáni napsütésben a Feneketlen-tó mellett, a szebb napokat is látott Budai Parkszínpadnál. A pont egy hete hivatalosan is megalakult Hosszúlépés tematikus sétákat szervez Budapesten, az Ottlik Géza gyerekkorát bejáró csütörtöki várostúrára mi is elmentünk.

Május 12-én, most vasárnap rendezik a kilencedik Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivált. Kiemelt szerep jut az olasz képregénynek, vendégek érkeznek Lengyelországból, Romániából és Szerbiából, lesz filmbemutató, díjátadás, mesterkurzus és képregénycsata is.

Fotók: Tuba Zoltán [origo]

Jože Hradil sokat tett és tesz a magyar irodalom népszerűsítéséért: elkészítette az első és egyetlen szlovén-magyar, magyar-szlovén szótárat, fordított többek között Jókait, Petőfit, Adyt, a kortársak közül Nádastól az Egy családregény végét. Az Európa kiadó a könyvfesztiválra adta ki Hradil családregényét. A Képek arc nélkül egy multikulturális család gyökereit tárja fel, és azt, hogyan hat a nyelvi, nemzeti sokszínűség a személyiség alakulására. Hradillal többek között a Jókaival való találkozásáról, a magyar irodalom szlovéniai népszerűségéről beszélgettünk, és arról, hogy mi akadályozta meg Weöres Sándort abban, hogy leérjen hozzá.

A Szíved helyén épül már a Halálcsillagba mindent belezsúfoltak: van itt western, napló, fájdalmas, szenvedélyes és unalmas szerelem, útkeresés, testi-lelki haldoklás, Spinoza, Columbo-fazonú nyomozó, zombik, budapesti éjszakák, gasztronómiai és krimi ínyencségek. A katyvasz közepén pedig egy lumpenértelmiségi, aki a boldogságot keresi.