Kondor Vilmos új kötete, a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes címmel november 29-én jelenik meg az Agave Kiadónál, a gyűjtemény már ismert és még kiadatlan történeteket tartalmaz Gordon Zsigmond főszereplésével. A novelláskötetében négy, eddig már megjelent írás mellett helyet kapott egy új elbeszélés, valamint egy erre az alkalomra írt kisregény is. A borító a Kötve-fűzvén látható először.

Kondor Vilmos új kötete, a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes címmel november 29-én jelenik meg, a gyűjtemény már ismert és még kiadatlan történeteket tartalmaz Gordon Zsigmond főszereplésével - adta hírül az Agave Kiadó. Összesen hat novelláról van szó, köztük van egy majdnem száz oldal hosszú, akár kisregénynek is tekinthető darab. Kettő kifejezetten ehhez a kiadványhoz íródott. A novellák 1920-1937 között játszódnak, így az egyik helyszíne még Amerika. A történetekben árverési hiénák, gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok és eltökélt detektívek bukkannak fel. Két dolog közös bennük: Budapest, a város és Gordon Zsigmond.

A fekete zongora kéziratának eredménytelen küldözgetése után Baráth Katalin úgy döntött 2009-ben, hogy nem vár tovább, magánkiadásként megjelenteti a kotnyeles eladókisasszony, Dávid Veron történetét, és menedzselni fogja saját magát. Ekkor figyelt fel a századfordulós krimire az Agave Kiadó. A fekete zongora (2010) és A türkizkék hegedű (2011) után a júniusi Könyvhétre jelenik meg a harmadik Dávid Veron-könyv, A borostyán hárfa. Baráth Katalinnal a női krimikről, a ponyvákról, a szerencsétlen kritikusokról és a szerzői brand építéséről beszélgettünk.

Folytatódik Baráth Katalin békebeli krimije, de ami az első részben még szeretnivaló bájos allűr volt, most parodisztikus modorosság. Legjobban az első könyvben főszerepet játszó alföldi kisváros-hangulat hiányzik, kárpótlásul viszont kapunk nemzetközi konfliktust és csodafegyvert. A türkizkék hegedűt olvastuk.

Kondor Vilmos feltalálta a jó magyar krimit, ezért örök tisztelettel nézünk rá. A Könyvhétre megjelenő Budapest romokban azonban csalódást okoz az előző három könyv után. Most ugyanis a történelem kap nagyobb súlyt, és nem a krimi-szál. A tempó lelassul: Gordon Zsigmond, az elpusztíthatatlan bűnügyi újságíró nem találja helyét a világháború utáni, lerombolt Budapesten, élelmiszerjeggyel kereskedik, cirkál, és keresi, mi után nyomozhatna.

Kondor Vilmos, a Budapest Noir, a Bűnös Budapest, A budapest kém, valamint a pár hét múlva megjelenő Budapest romokban című folytatásos történelmi krimik írója nemrégiben felbukkant Facebookon is. Ez azért izgalmas, mert a szerző sokak szerint nem létező személy. Senki nem találkozott vele élőben, mindig csak e-mailben ad interjút, és összesenkering róla a neten. Állítólag egy nyugat-magyarországi gimnáziumban tanít, de az istennek sem találni egyetlenegy nyugat-magyarországi gimnáziumban sem Kondor Vilmos nevű tanárt. Emiatt stabilan tartja magát a legenda, hogy valaki más írja Kondor Vilmos álnév alatt a jobbnál jobb regényeket. Valaki szerint Kondor sajtótörténész, más azt tippeli, a Kondor-regényeket kiadó Agave vezetője, Varga Bálint a titkos szerző, de azt is olvastuk már, hogy egy történelem szakos PhD-hallgató lenne az elkövető.

Cigányok című új művében mindenkinek odacsap, tíz nap alatt írta meg a szeptember 11-ei terrortámadás történetét, illetve körüllengi a Titkok könyvének, valamint harmincöt évnyi krimi-, fantasztikus és ifjúsági irodalmi életműnek a legendája. Emellett ő Melissa Moretti, valamint Stefan Niemayer, a náci történelem ismerője. Közel hatszáz könyve jelent meg Nemere Istvánnak, csak idén huszonegy. Eddig. Interjúnkban szó esik szocialista kultúrpolitikáról és Kuczka Péterről, Hitlerről és a tankönyvekről, szakmaiságról, idézőjelbe tett hitelességről és az évente eladott háromszázezer Nemeréről. Tisztázzuk a városi legendát, amely szerint Sylvester Stallone lenyúlta az író egyik regényét. Az író meglepő válaszai.

Idén a magyar televíziózás két emblematikus, képernyőről lekerült figurája fogott regényírásba. Bárdos András zűrzavaros utópiába csomagolta hírolvasóként eddig lenyelt véleményét, Frei Tamás az európai olajpolitika közegében játszódó amerikai stílusú thrillerrel próbálkozott. Kinek hogy sikerült a pályamódosítás? Kell-e, hogy kínos legyen, ha egy tévés regényt ír? Mi is meglepődtünk, mert kiderült, nem feltétlenül. Bárdos tavasszal megjelent Ítélet című könyve után most kerül a polcokra Frei Tamás A megmentője. Két kritika.

"Egy nagyon unalmas nyelvészeti órán, egy novemberi esős napon automatikus írásmóddal írtam két verset, de saját nevemen soha nem jelentettem meg szépirodalmi művet" - mesélte egy régi rádióinterjúban Szilasi László. Azt mondta, úgy érzi, hogy esszét a "maga géposztályában" jobbat tud írni, mint szépirodalmat, ezért néhány álneves próbálkozás után le is tett a regények, novellák vagy versek írásáról.