Juan Gabriel Vásquez új regénye, A hírnév ugyanúgy a múlt temetetlen titkairól és az emlékezet rögös útjairól szól, mint a korábbiak, de az események mozgatórugója ezúttal nem a kolumbiai drogkereskedelem, és nem is az ország második világháborús története, hanem egy karikaturista élete.

Informátorok című regényében Juan Gabriel Vásquez a Kolumbiába érkező emigránsok kevésbé ismert, második világháborús történetét mesélte el, a Becsapódásban viszont az országhoz általánosabban társított jelenség a mozgatórugó: a drogkereskedelem.

A második világháború alatt Kolumbiába menekült német nácik és német zsidók, a kormány és a helyi lakosság sorsa jelenik meg az Informátorokban, de a Mario Vargas Llosa által is méltatott regényben ugyanúgy központi téma az apa-fiú kapcsolat és a múlttal való szembenézés is. Juan Gabriel Vásquezt 2004-es, első regénye egyből az egyik legígéretesebb fiatal latin-amerikai íróvá avatta, mostanra már angolul is több könyve olvasható, az Informátorok pedig tavaly magyarul is megjelent.

Nyolcvanhárom éves korában, május 15-én meghalt Carlos Fuentes mexikói író. A fiatal korában újságíróként, majd diplomataként dolgozó Fuentes 1959-ben kezdett el komolyabban írni, legismerteb művei az Artemio Cruz halála és a Gringo Viejo ('Az öreg gringó'). A hetvenes években nagykövetként képviselte hazáját Franciaországban (1972-78), de lemondott, amikor Gustavo Díaz Ordaz mexikói nagykövet lett Spanyolországban. 1990 óta Európában élt.

A Google űrvárosba sűrítette a születésnapos argentin írói világát. A képen az idős Borges egy üvegen át szemléli egy kupolás épület, kanyargós lépcsők és labirintusok látképét. Jorge Luis Borges nemcsak szürreális-fantasztikus hangulatú novellái miatt lett a posztmodern irodalom nagy ikonja, hanem azért is, mivel irodalmi fantazmagóriáiban olyan problémákat vetett fel, amelyek később meghatározták korunkat. A Bábeli könyvtár című elbeszélésében leírt fantasztikus végtelen könyvtárat például az internet előfutáraként szokták értelmezni, Az elágazó ösvények kertje című remek kémnovellából a hipertext ötletét olvassa ki az utókor, míg a Pierre Ménard, a Don Quijote szerzője című rendkívül vicces írása a posztmodern irodalom egyik fő problémáját, a vendégszövegek és intertextusok kérdését mutatja be groteszk nézőpontból. A novelláit szerezzétek be, azok a legjobbak; az Európa könyvkiadó adta ki őket magyar nyelven négykötetes Borges-sorozatában.

Idén a 85 éves katalán írónő, Ana María Matute kapta a spanyol nyelvű országok legrangosabb irodalmi elismerését, a Don Quijote szerzőjéről elnevezett 125 ezer eurós (csaknem 35 millió forintos) Cervantes díjat. "Régóta kijárt neki ez a díj, de jobb későn, mint soha" - kommentálta a hírt az idei Nobel-díjas Mario Vargas Llosa, aki 1994-ben kapta meg a Cervantes-díjat. Matutét a polgárháború utáni spanyol irodalmi nemzedék egyik jelentős szerzőjeként tartják számon. Munkásságára erősen hatott a spanyol polgárháború, több könyve szól erről a témáról, visszatérő témái az erőszak és a gyermeki ártatlanság elvesztése. Emellett számos gyermekkönyvet is írt. Munkáit 23 nyelvre fordították le, magyarul olvasható a Paulina című ifjúsági regény és számos novella. Jelenleg több ország egyetemén oktat, idejének nagy részét az Egyesült Államokban tölti. (MTI)

Az Epizód egy vándorfestő életéből az argentin César Aira első magyarul megjelenő regénye. A könyv egy nálunk is létező hagyományt követ: egy valódi történetet mesél el fiktív elemekkel ötvözve. A történetmesélés viszont egészen egyedi, a műben borgesi töménységben keverednek szépirodalmi, művészeti, filozófiai és természettudományos részek.

Már emlegettük, hogy szép számban jelenik meg mostanában kortárs dél-amerikai irodalom. Ezúttal Samanta Schweblin A madárevő című novelláskötetét olvastuk, amelyet a fordító hatékony marketingjének köszönhetően nagy várakozással fogadtunk. És nem kellett csalódnunk.

Az utóbbi időben egyre több színvonalas dél-amerikai regény lát magyarul napvilágot az angolszász kultúra uralta világban, így végre megismerkedhetünk a latin-amerikai szerzők fiatalabb generációjával is. A fiatalon elhunyt chilei Roberto Bolanót mindenki az új Borgesként tartja számon. Bár könyveit csak most kezdi kiadni az Európa Könyvkiadó, egész izmos magyarországi rajongótáborral büszkélkedhet, akik wikipédiás oldalait is példás rendben tartják. Mi most az első magyarul megjelenő regényt, az Éjszaka Chilébent olvastuk tőle.

2010-ben Mario Vargas Llosa perui írónak ítélték az irodalmi Nobel-díjat - jelentette be csütörtökön egy órakor Peter Englund, a svéd akadémia titkára. Az író a hivatalos indoklás szerint "a hatalmi struktúrák feltérképezéséért és az egyén ellenállásának, lázadásának és kudarcának erőteljes ábrázolásáért" érdemelte ki az irodalmi kitüntetést. Mario Vargas Llosa Latin-Amerika egyik legelismertebb szerzője, generációjának kiemelkedő alkotója, aki rengeteg különféle műfajban kipróbálta magát. Írt krimit, politikai thrillert, erotikus regényt, könnyed komédiát, történelmi nagyregényt. Magyarországon 2003-ban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként járt. Magyarul legtöbb műve olvasható, ismertebb regényei közé tartozik A város és a kutyák, a Négy óra a Catedralban, a Háború a világ végén, a Mayta története, a Ki ölte meg Palomino Molerót?, a Szeretem a mostohámat, a Don Rigoberto feljegyzései, A kecske ünnepe.

Október végén lát napvilágot a Nobel-díjas Gabriel García Márquez kolumbiai író régóta várt új kötete, amelybe legjobb beszédeit válogatta össze. A Yo no vengo a decir un discurso (Nem akarok beszédet mondani) című könyvben 22 szöveg kap helyet, melyeket Márquez különböző alkalmakra, felolvasásra írt. Az első részlet az író 17 éves korából származik, iskolatársai ballagására írta. Az utolsó szemelvény 2007-es, Márquez a spanyol nyelvakadémián olvasta fel nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Az új kötete október 29-től lesz kapható, egyelőre csak spanyol nyelven, Latin-Amerikában és Spanyolországban. Az új könyv az első mű, amellyel az 1982-es év irodalmi Nobel-díjasa a 2004-ben megjelent Bánatos kurváim emlékezete című könyve óta jelentkezik. Magyarul előreláthatóan ez a kötet is a Márquez-életművet sorban kiadó Magvető gondozásában fog megjelenni, de erre még a magyar Márquez-rajongóknak várniuk kell. Ez legalábbis "éves nagyságrend" - fogalmazott Tegyi Tímea, a kiadó sajtómunkatársa. (MTI)

Négy évvel legutóbbi könyvének megjelenése után Mario Vargas Llosa perui író újabb regénnyel jelentkezik. A kötet november 3-án jelenik meg, címe El sueno del celta (A kelta álma), ám egyelőre csak spanyol nyelven lesz elérhető.

Jorge Amado könyvéből kiderül, hogy milyen lehetett Brazília a véget nem érő szappanoperák és Coelho ezoterikus tanmeséi előtt. Az író a '30-as évek színes forgatagába repít minket, ahol fura fickókkal ismerkedünk meg. A varázsló gyanús üzelmeket folytat, a szegény srác sztárságra tör, a többiek pedig csak isznak. A munkásosztály hős fiain tényleg csak a szocializmus segíthet? És legfőképpen: ki lehet az a Zsubiabá?