Andrić csak írni akart. Igaza volt.
75 lenne.
Új versek és töredékek
Nemrég minden eddiginél teljesebb, majdnem 70 új verset, töredéket tartalmazó kiadásban jelentek meg Petri György összegyűjtött versei. A könyv jó alkalom, hogy némileg felmérjük a 75 éve, 1943. december 22-én született költő életművét, pályája alakulását.
Levelezése miatt kezdték üldözni
Nobel-díjat kapott, száműzték a kommunisták.
Nemrég itt, a Kötve-fűzvén is megjelent egy kvíz, amelyben minden olvasónk tesztelhette magát, hogy milyen mély benyomásokat hagyott benne egy-egy regény első mondata, most pedig a Slate magazinon jelent meg az eddigi egyik legszuperebb és -ötletesebb ilyen típusú teszt.
Az igazán jó első mondat után messzemenő következtetéseket vonhatunk le a mű további részéről. Azonban sokszor, ahogy haladunk előre a történetben megfeledkezünk róla, és nem is tudjuk felidézni, mi rántott bele minket olyan mélyen a regénybe. Kvízünkkel most bebizonyíthatja, maradandó nyomot hagytak-e önben a nagyregények kezdőmondatai.
Third Man Books nevű kiadójával Jack White is beszáll a könyv-bizniszbe. Honlapjuk szerint egy félelmet nem ismerő, fantáziadús és eklektikus vállalkozásba kezdenek, illletve remélik, hogy jelenlétük fontos előrelépés lesz az amúgy is virágzó és erőteljesen terjeszkedő amerikai független irodalom szférájában.
A young adult-könyvek sikeres kalauznak tűnnek az éppen saját lábra álló kamaszoknak és fiatal felnőtteknek. De mi az a YA, és miféle támaszt nyújthat az életben az Éhezők viadala?
Juan Gabriel Vásquez új regénye, A hírnév ugyanúgy a múlt temetetlen titkairól és az emlékezet rögös útjairól szól, mint a korábbiak, de az események mozgatórugója ezúttal nem a kolumbiai drogkereskedelem, és nem is az ország második világháborús története, hanem egy karikaturista élete.
Úgy tűnik, nem ununk rá a Mi, szemüvegesekre, a Bezzeg az én időmben-re, a Szalmalángra, a Hárman a szekrény tetején-re. Fél évszázada nyomjuk a kamaszlányok kezébe a pöttyös vagy csíkos borítóval ellátott regényeket, vagy legalábbis azokat az újrakiadásokat, amelyeket sokan annak idején még a Móra Könyvkiadó sorozatában ismertek meg. Annak ellenére, hogy újraolvasva ezek a könyvek sokszor kínosan didaktikusnak, szörnyen szocialistának vagy valószerűtlenül rózsaszínnek tűnnek.
A kortárs magyar gyermekkönyv-illusztráció új reneszánszának indulását több eseményhez köthetjük. Egyike a lehetséges pontoknak 2003, a Csimota könyvkiadó alapítása, hiszen a kiadó elmúlt tíz esztendeje önmagában is reprezentálja a hazai gyermekkönyvek megújuló vizualitását. A Csimota a tőle megszokott eredeti módon ünnepelte tavaly év végén jubileumát: első kiadványának, Tóth Krisztina A londoni mackók című, akkor az év gyermekkönyvének választott verseskötetének új kiadásával. Sajátos duplacsavar: a varázslatos átbucskázás végén ugyanis a kötet úgy marad ugyanaz, hogy mégis egészen más lesz. Ami egykor úttörő volt a maga idejében, új köntösében ismét az. De miben újított a kötet? Elemzés.
Két féléves, félévente 5-6 alkalmas gyermek- és ifjúsági irodalom szak indul a KRE-n 2014. szeptemberében. A jelentkezési határidő május 31., a jelentkezés feltétele pedig valamilyen bölcsészettudományi vagy pedagógusképzési szakon szerzett oklevél.
Ian Doescher író ötletét nem is értjük, miért nem csinálták meg korábban, mindenesetre tavaly nagyott robbantott a Csillagok háborúja és Shakespeare összeeresztésével. Akkor az eredeti trilógia első részét, az Új reményt ábrázolta úgy, mintha shakespeari-dráma lenne, és most megérkezett a folytatás is, A Birodalom Visszavág.
A könyvekben a néhány száz évvel ezelőtti angolt beszélik a szereplők (a címben sem az eredeti filmcímben használt "strikes" szó, hanem annak régi alakja szerepel), akiket ugyan mindenki ismer, de az Erzsébet-korban mégis tudnak újat mutatni.
Prilepin regénye különös könyv, aktuálpolitika és irodalom szoros elegye, ami meglehetősen szokatlan mifelénk. Olyan, mintha egy hazai pályás szélsőjobb vagy szélsőbal politikus egyébként igen tehetséges regényt írt volna pártja eszméiről. De ilyesmit nem nagyon szoktak, vagy olyan rosszat, hogy ők maguk sem tudják elolvasni. Sem megírni. Oroszországban azonban természetesen minden másképp történik, a politikai vagy politikailag is értelmezhető irányregény műfajának szép hagyománya van. Prilepin könyve az orosz nemzeti bolsevizmus Mit tegyünk?-je (Csernisevszkij).
Részlet Tóth Krisztina A londoni mackók című könyvéből
Tóth Krisztina tíz éve elindított valamit A londoni mackók című - most átdolgozva újra megjelent - verseskötetével: az olvasók azóta hozzászokhattak, hogy jelentős kortárs szerzők fordulnak a gyerekirodalom felé. Mi a legfontosabb egy gyerekversben, miért vonzódik minden gyerek a giccshez, érdemes-e a szülőknek küzdeniük ez ellen, és miért kell az írónak ma már szépnek is lennie? Interjú.
Már három hónapja annak, hogy Hannának nyoma veszett, méghozzá olyan titokzatos körülmények között, hogy csak egy gyerekész képes megsejteni az igazságot.
Történetek nem bölcs anyukákról, gyerekmentő vonatról, cápától rettegő mókusról, elcsöppenő orrú szomszédról. Könyvek ovisoknak és csecsemőknek, folytatódó cukiságok, egy finn sztárszerző és egy újkori magyar klasszikus. Tizenegy új könyv, amelyet érdemes gyerekeinknek karácsonyra megvenni. (A felnőtteknek szóló listánk erre olvasható)
A következő kritikát teljes szívvel csak azoknak tudjuk ajánlani, akik a méltán népszerű gyíkvetélkedő, a Fogadjunk egy kacsában kérdéseit legalább 60%-os arányban meg tudják válaszolni. (A helyes válaszok a kérdések utáni látszólag nem létező, egyébként fehér színű szövegek kiemelésével válnak olvashatóvá!)
1. Dumas melyik regényéből készült világhírű opera?- A kamélonos hölgy.
2. Nevezzenek meg egy híres spanyol festőt, aki gyík volt!- El Gekkó.
3. Nevezzék meg az ókori világ nagy birodalmát!- Szalamandria.
4. Melyik a Naprendszer hetedik bolygója?- A Varánusz.
5. Nevezzék meg a híres tizennyolcadik századi zeneszerzőt!-Tarajos Goethe.
6. Mi Sergio Leone 1966-os filmjének címe?- A jó, a rossz és a gyík.
7. A híres orosz regény főhősnője?- Iguanna Karenina
Informátorok című regényében Juan Gabriel Vásquez a Kolumbiába érkező emigránsok kevésbé ismert, második világháborús történetét mesélte el, a Becsapódásban viszont az országhoz általánosabban társított jelenség a mozgatórugó: a drogkereskedelem.
Szerdán, 93 éves korában meghalt Marcel Reich-Ranicki, a második világháború utáni időszak legbefolyásosabb német irodalomkritikusa. Hazájában évtizedek óta irodalmi pápaként tartják számon, idén márciusban állapítottak meg nála prosztatarákot.
Marcel Reich-Ranicki tevékenységének legnagyobb hatását az 1988-tól 2001-ig a ZDF csatornán sugárzott Das Literarische Quartett (Az irodalmi kvartett) című adásban fejtette ki. A sorozat hetvenhét adást élt meg, sok regényírót segített az áttöréshez, élénk viták helyszíne volt és hozzásegítette Reich-Ranickit ahhoz, hogy széles közönség számára ismertté váljon. Ítéletei egy-egy új mű győzelmét vagy bukását jelentették. Az adásban megszerzett befolyása áll Martin Walser Egy kritikus halála című szatírikus regényének középpontjában. A könyv nagy port kavart, Walsert antiszemitizmussal is megvádolták.
Most jelenik meg Rachel Hartman első regénye, a Seraphina. A könyv számos díjat nyert, többek között a New York Times Bestsellerének jelölték és az Amazon Top 20 Teen Book of the Year elismerését is megkapta. Az ifjúsági regény magyarul a Scolar Kiadó Fantasy sorozatában jelenik meg, a sorozat első könyvéről, a Five-ról itt írtunk.
A kiadó jóvoltából most két szerencsés olvasónk megnyerheti a Seraphinát. Ehhez két kérdésre kell válaszolni:
