Fotó: Tuba Zoltán (Origo)
Az egyik legtöbb közéleti szereplést vállaló magyar író, bele is szaladt néhány pofonba, azóta igyekszik nem hülyeségeket beszélni. Grecsó Krisztián szerint húsz-harminc év múlva lesznek valódi következményei annak, hogy a közmédia nem vesz tudomást a számára nem kedves művészekről, mert így egész generációk maradnak majd ki a kultúra fontos részeiből, a magyar irodalmat pedig egy gyenge film költségvetéséből gatyába lehetne rázni.
Fotó: Kollányi Péter (MTI)
Azt hisszük, Móricz ezt a témát már elintézte, de semmi sincs elintézve.
Oravecz Imre mégis befejezi az Árvai család történetéről szóló trilógiát: éppen dolgozik az Ondrok gödre és a Kaliforniai fürj folytatásán - derült ki Visegrádon, a Fiatal Írók Szövetségének irodalmi táborában. Az Ondrok gödréről (2007) sok kritikus úgy tartja, a magyar paraszti sors, a parasztság elkerülhetetlen pusztulásának egyik legjobb rajza. A családregény folytatása, a Kaliforniai fürj témaválasztásában is új: a kivándorlás történetét "magyarul ilyen mélységben, kifejtettséggel előtte senki sem" írta meg, mondja Szilágyi Zsófia a Literán. Kevesen vannak, akik a prózában és a lírában is meghatározóak: Oravecz Halászóember című kötetet (1998) a kritika újabb kori költészetünk legjelentősebb könyvei között tartja számon.
Az idén 70 éves Oravecz Imre részt vett egy beszélgetésen a fent említett táborban, utána mi külön is kérdeztünk tőle.
Fotó: Magócsi Márton (Origo)
Még élnek a régi ösztönök, ezért készülhetett el A nagy Gatsby újrafordítása ahelyett, hogy a régi, elavult szöveget adták volna ki ismét. A fordító, Bart István szerint azonban ez a szemlélet kihalófélben van, alig lehet értékes könyvet találni a magyar piacon. Az Európa kiadó szerkesztője volt, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnökeként ő indította el a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Jonathan Franzen magyar fordítója most éppen megint egy Franzen-regényen dolgozik, aminek valószínűleg Rengések lesz a címe. Bart Istvánnal beszélgettünk.
Fotó: Hirling Bálint, Origo
Munkájához jó kondi kellett, minden másnap tornaterembe jár a mai napig. Úgy érzi, kihalófélben van, de az emberek nem hiányznak neki, csak az oroszlánok. Hubert Géza Wells dolgozott Homoki Nagy István klasszikus állatfilmjén, a Cimborákon, 1956 után Amerikába emigrált, ahol sok más mellett az Elza kölykei, a Távol Afrikától, a Csupasz pisztoly 2. és a Babe 2. forgatásán dolgozott dublőzként, állatidomárként. A kétszeres Oscar-díjas, nyugdíjas hollywoodi állatszínész, idomár most megjelent könyvében, Az állatidomár is emberben legemlékezetesebb forgatásairól mesél. Zavarja, hogy állatvédők igazságtalanul támadták.
Fotó: Magócsi Márton [origo]
George Szirtes megbecsült költő, műfordító, tanár, munkájáért szinte minden területről gyűjtött már be díjakat. A Reel című kötetéért elnyerte a legnagyobb költészeti elismerést, a T. S. Eliot-díjat. 1990-ben Az ember tragédiája fordításáért megkapta a Déry-díjat, a Sátántangót most választották az év legjobb angol fordításának, de gyerekverseiért is jutalmazták már. George Szirtes 1948-ban Budapesten született, de 1956 óta Angliában él. A Hay Fesztiválra érkezett Budapestre, ahol arról kérdeztük, miért szeretik jobban Krasznahorkait Amerikában, milyen veszéllyel jár az áldozati szerep elfogadása, érdekes-e a magyar irodalom az angolszász olvasóknak, és hogy bizonyos szempontból a britek provinciálisabbak a magyaroknál.
Fotók: Pályi Zsófia [origo]
Vass Virág a magyar szórakoztató irodalom egyik legismertebb alakja. Első könyve, a Vulévu 2009-ben jelent meg, amelyet a Franciadrazsé, a Sokszor csókol, India, a Krásznájá Moszkva és a Ringass, Amadeus követtek, a következő Sohaférfi címmel jelenik meg júliusban. Az írónővel többek között arról beszélgettünk, miért nem keres rá magára az interneten, hogyan maradhatott benne egy szerkesztői megjegyzés a könyvében, és miért a félelem mozgatja a magyar nőket.
Fotók: Tuba Zoltán [origo]
Jože Hradil sokat tett és tesz a magyar irodalom népszerűsítéséért: elkészítette az első és egyetlen szlovén-magyar, magyar-szlovén szótárat, fordított többek között Jókait, Petőfit, Adyt, a kortársak közül Nádastól az Egy családregény végét. Az Európa kiadó a könyvfesztiválra adta ki Hradil családregényét. A Képek arc nélkül egy multikulturális család gyökereit tárja fel, és azt, hogyan hat a nyelvi, nemzeti sokszínűség a személyiség alakulására. Hradillal többek között a Jókaival való találkozásáról, a magyar irodalom szlovéniai népszerűségéről beszélgettünk, és arról, hogy mi akadályozta meg Weöres Sándort abban, hogy leérjen hozzá.
Shani Boianjiu szemtelenül fiatal, 25 éves világhírű izraeli író. 2012-ben az amerikai Nemzeti Könyvalapítvány az öt legjobb 35 év alatti szerző közé választotta a Bátraké a mennyország című könyvéért, melyet két éves kötelező izraeli katonai szolgálata ihletett, és amelyben három lány sorsát követi. Shani vidám, nagyhangú lánynak tartja magát, a Harvardon végzett szociál-antropológia és angol szakokon, s könyveit héber anyanyelve ellenére angolul írja. A könyvfesztiválon beszélgettünk vele.
Fotók: Hirling Bálint [origo]
Az elmúlt évek legnagyobb izraeli könyvsikere A világ végére most magyarul is megjelent. David Grossman regényében egy anya túrázni indul Galileába, pontosabban menekül, hogy véletlenül se kaphasson rossz hírt az éppen a seregben szolgáló fiáról. David Grossman a Budapesti Könyvfesztivál vendégeként járt Magyarországon, egy csoportus interjú keretében beszélgettünk vele.
Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Michel Houellebecq az idei könyvfesztivál díszvendége - annyiszor írtuk már le, hogy lassan puskázás nélkül is megy a nevének lebetűzése. A legismertebb kortárs francia író legendásan nehéz interjúalany: hosszú hümmögés után vagy valászol, vagy nem. Őszinteségét, nyers modorát akár provokatívnak is érezhetnénk, de a gyorsan mögé tett mosoly talán inkább azt jelzi, hogy egyszerűen csak nem akar maszatolni. Legyen szó olvasmányélményről, prostitúcióról, gyerekkori félelmekről, vagy az anya helyett őt felnevelő nagymamáról. Az interjú után kiderül az is, miért Houellebecq a népszerű mém, a kiábrándult értelmiségi ideális arca.
Miért keveri össze egy kisgyerek a háborút a valósággal? Hogyan buktatja meg egy író rajzaival a saját könyvét? Milyen érzés a saját gyötrődéseidet oroszul visszahallgatni? Háy János új regényében, A mélygarázsban három szereplő (egy szerelmi háromszög) monológjait olvashatjuk. A jövő heti könyvfesztiválon ezzel a kötettel indítja az Európa kiadó az író életműsorozatát. Háy János az ablakon ugrana ki a fejlődés fogalmától. Interjú.
Fotó: Hirling Bálint [origo]
Dés Mihály (Budapest, 1950) magyar irodalmár, lapkiadó és író hatvanhárom évesen jelentette meg első regényét. A Pesti barokk a nyolcvanas évek Budapestjének és a felpuhult szocializmus nemzedékének krónikája, egy "tipikus pesti srác" szemszögéből. Dés 1986 óta Barcelonában él, Magyarországon többek kötött Borges, Cortázar, García Márquez, Vargas Llosa fordítója volt, lektor, kritikus és alkalmi filmszínész, a Banánhéjkeringő és A dokumentátor főszereplője. A barokkos életutat járó íróval Demszky Gábor első csókolózásában játszott szerepéről, kulturális blöffről, seggvakarásról, az állami vállalatban való kussolásról beszélgettünk, illetve arról, hogyan lehet Karinthyval csajozni.
Miért férfiak alkották a legnagyobb hősnőket? Ha egy férfi megír egy nőt, az azt jelenti, hogy jobban ismeri a nőket, mint ők saját magukat? Nádas Péter, Grecsó Krisztián, Forgách András, Spiró György, Kukorelly Endre, Márton László, Darvasi László, Háy János és Parti Nagy Lajos együtt keresik a választ a Hősnők és írók című interjúkötetben. A kérdező, Scherter Judit a Nagymamakönyv és a Nők, délutáni fényben után, harmadik könyvével egy képzeletbeli sorozatot folytatott, a nőiséghez ezúttal az irodalmat kapcsolta.
Fotó: Szabó Balázs [origo]
Cserna-Szabó András író, gasztrofilozófus, étteremkritikus szerint első regényének, a most megjelent Szíved helyén épül már a Halálcsillagnak nem ő a főhőse, csak divat lett úgy olvasni az irodalmat, mintha az egy igényesebb Blikk lenne. Mi a közös a Facebookban és az alkoholizmusban? Mikor ír az író, ha egész nap nőkkel hempereg és a vécékagylóba okádik? Miért gyanús Magyarországon, ha egy regény humoros? Interjú méregerős paprikával, Albatrosz-könyvekkel és a Hamis csöcsök nevű zenekarral.
Fotó: Hajdú D. András [origo]
Pavel Brycz cseh író szerint a traumák során az emberek elveszítik a természetes elbeszélő képességüket. Az Európa kiadónál most megjelent regénye, A pátriárkák letűnt dicsősége egy a szülőföldjétől elszakított, ukrán gyökerű család történetét követi nyomon a 20. század során. A Cseh Állami Irodalmi Díjat elnyert könyv bemutatójára Brycz Budapestre utazott, ahol a Kötve-fűzvének beszélt arról, hogyan harcolhattak kisvárosa egyik utcájában Pinochet csapatai, miközben a könyvtáron a Gestapo felirat függött; hogyan változott meg a férfiasság fogalma, és hogy mi köze ennek a focihoz és a Bruce Willishez; miért nem érdekes hazájában, ki számít őscsehnek.
Fotó: Magócsi Márton [origo]
Nem bírja sem az anyák, sem a politizáló írók közösségét, most angolul megjelent 2002-es vámpírregényét a Nyirő-ügy felől olvasta a Guardian brit lap. Szécsi Noémi soha nem gondolta volna, hogy gyerekkönyvet fog írni, a tudálékos vámpírok, vegetariánus hentesek, anarchista biciklisfutárok, szabadságharcos emigránsok után most megjelent könyve mégis az elfoglalt szülők, a csonka családok gyerekeiről szól. A Mandragóra utca 7. megjelenése apropóján a tekintélyfüggő magyar irodalomról, az ijesztő anyaságról, zsarnok iskoláról, kelet-európai történetekről beszélgettünk az írónővel.
Fotó: Mudra László [origo]
Sült realista, egyszerre zárkózott és nyílt, a "nagy generáció" egyik legnépszerűbb kortárs magyar írója. Az Európa Könyvkiadónál 2009-ben indult Vámos Miklós életműsorozatának kiadása, amelynek nyolcadik, újonnan írt kötete, a Szitakötő - Nemzedékünk regénye október elején jelent meg. Vámos Miklóssal beszélgettünk az 1950-ben született szerencsétlen generáció elszalasztott lehetőségeiről, arról hogy miért nem fog soha memoárt írni, illetve hogy miért nem mennek az irodalmi hősök vécére. Hogyan nyúl át a bárgyú kérdéseken az interjúkat unó, sokat tapasztalt író?
A szentek szerepét a költők vették át, papírmasé figurákká váltak - mondja Nyáry Krisztián, aki pár évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, illetve a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója volt - igazán híressé azonban a magyar irodalom love storyjai tették. 2012 elején saját és barátai szórakoztatására kezdte írni a magyar írók és költők szerelemi életéről szóló képes posztjait a Facebookon. A bejegyzések egyre népszerűbbek lettek, mára 17 ezernél is több követőjük van, október 15-én pedig érkezik a feldúsított posztokból született könyv, az Így szerettek ők. Nyáry Krisztiánnal az átpolitizált kultuszokról, Nyirő Józsefről, a nyilvánosság és a magánélet viszonyáról, a hivatkozások hiányáról, illetve komcsizó trollokról beszéltünk.
Senko Karuza (1957, Split) népszerű horvát író, magyarul a Libri Kiadó gondozásában jelent meg első kötete, a Szigetlakók. A könyvben olvasható rövidprózákat a szerző két korábbi kötetéből válogatták, a történetek közös pontja, hogy rámutatnak arra, milyen hamis kép él egy városlakó fejében a "földi Paradicsomról", a szigetvilágról. Karuza gyerekkorát a turisták elől elzárt Vis szigeten töltötte, a Zágrábi Tudományegyetemen szerzett diplomát, ma a sziget és a nagyváros között ingázik, így gyakran tapasztalja a két világ ellentéteiből fakadó feszültséget. A magyar nyelvű kötet megjelenése alkalmából Budapestre látogató íróval beszélgettünk a földi Paradicsom kiirthatatlan illúziójáról, az elnéptelenedő horvát szigetekről.
Pintér Bence és Pintér Máté András nem testvérek: a huszonegy éves szerzőpáros alternatív történelmi regénye, A szivarhajó utolsó útja, amelyben az 1848-49-es szabadságharc győzött, és megvalósult a Dunai Konföderáció, október 9-én jelenik meg. Az alternatív történelmi regény ritka műfaj itthon, az elmúlt húsz évből például Trenka Csaba Gábor regénye, az Egyenlítői Magyar Afrika sorolható ide, és a tizenhat éves kortól ajánlott ifjúsági regényből sincs sok a kortárs magyar irodalomban. A szerzőkről arról beszélgettünk, mitől lehet érdekes egy 19. század végi történet a tizenéves olvasóknak, mi a baj Ferenc József pofaszakállával, kell-e vér és halál egy ifjúsági regénybe?
A Kossuth- és József Attila-díjas Szilágyi István (1938) életműve ugyan nem terjedelmes (négy regénye és négy novelláskötete jelent meg), mégis az egyik legnagyobb tekintélyű magyar szépírónak számít. A hatvanas években jelentek meg első kötetei, leghíresebb regénye az 1975-ben kiadott Kő hull apadó kútba. Ezt követően tíz-tizenöt évente jelentkezett új könyvvel, utoljára 2009-ben a Bolygó tüzekkel, ami főként újraközölt novellákat tartalmazott. 2001-es történelmi regényéért, a 16. században játszódó Hollóidőért átvehette volna a megosztott Magyar Irodalmi Díjat, de visszautasította. A Kolozsváron élő író ritkán jár Magyarországon. Tegnap az I. Nemzetközi FISZ Tábor vendége volt, ahol Molnár Gábor Tamás kérdezte, ennek a beszélgetésnek közöljük a szerkesztett változatát.
Baráth Katalin, Kondor Vilmos, Dennis Lehane, Iain M. Banks, John le Carré , Philip K. Dick, Steven Saylor - néhány azon népszerű, kultikus szerzőből, akiket a főként kortárs krimire és sci-fire szakosodott Agave Kiadó mutatott be a magyar olvasóknak. A 2003-ban indult Agavét az idei Év Kiadója versenyben már a harmadik legjobbnak választották harmincegy kiadóból. Az alapítók - Csurgó Csaba főszerkesztő és Varga Bálint ügyvezető - célja, hogy igényes, elsősorban amerikai és brit szórakoztató irodalmat jelentessenek meg. De miért jelentettek problémát a 12 éves lányok? Miért nem mondanak a kiadók soha konkrét eladási számokat? Miért azonosítjuk Magyarországon a krimit még mindig Agatha Christie-vel? Varga Bálinttal az olvasói szokások formálásáról, a magyar piac kedvenceiről beszélgettünk.
2011 februárjában jelent meg Kemény István Búcsúlevél című verse a Holmi folyóiratban. A versre számos lírai válasz született, a hagyományos versolvasók nagy számban osztották meg a közösségi oldalakon, így a szokásosnál jóval szélesebb közönséghez jutott el. A Kemény-vers sikere újra ráirányította a figyelmet a politikai költészetre: előbb az Élet és Irodalom hasábjain lehetett olvasni Bán Zoltán András és Radnóti Sándor levelezését 2011 novemberében, erre újabb és újabb válaszok érkeztek, a jelenségről való beszélgetésbe, vitába különböző világnézetet képviselő értelmezők csatlakoztak be nem csak a folyóiratok, lapok oldalain, hanem a kérdésnek szentelt eseményeken is. Másfél évvel a Kemény-vers publikálása, bő fél évvel az értelmezői vita elindulása után a mostani Könyvhétre jelenik meg a Magvetőnél egy kortárs közéleti versantológia, az Édes hazám. A kiadó szerkesztőjét, Turi Tímeát és a kötet válogatóját, Bárány Tibort többek között arról kérdeztük, hogy vajon a politikai költészet körüli hájp csak egy újabb fellángolás, vagy ezúttal időtálló lesz-e.
Jorge Bucay pszichoanalízist tanult a Buenos Aires-i egyetemen, terápiás módszerében azonban a Gestalt-irányzatot és a történetmesélést vegyíti. 1982-ben adta ki a pácienseknek mesélt történetekből az első kötetét (Levelek Claudiának), amelyet aztán tucatnál is több követett. A magyarul az Európa Kiadó gondozásában olvasható szerző könyveiben az önmegismerésben próbál segíteni olvasóinak: a problémák megértéséhez különböző korok, szerzők elbeszéléseit, népmeséket, hallott és gyűjtött történeteket idéz fel. Jorge Bucay legfrissebb magyar könyve, a 20 lépés előre bemutatójára utazott Budapestre. Több millió eladott könyv írójával, a népszerű argentin pszichoterapeutával arról beszélgettünk, miért jobb, ha terápiás könyveket olvasunk például Dosztojevszkij helyett, kiből válhat hivatásos mesélő, mit tanult Poirot-tól.
Az erős vadnyugati hőst mindenki ismeri: bátran veti bele magát a harcba, a gyengék védelmezője, cserzett arcán magabiztos mosoly ül, az indián hercegnőt is meghódítja. De milyen egy "érzékeny cowboy"? Fogyókúrázik, szívesen fogadja a fogpaszta termékmintáját, magában vívódik, nehezen jön ki a testvérével. Patrick deWitt kanadai író anti-western regénye, a Testvérlövészek 2011-ben elnyerte a legfontosabb kanadai irodalmi díjakat és jelölték a Man Booker Prize-ra. Hangulatát Tarantinóhoz és Cormac McCarthyhoz is hasonlítják. A Libri Kiadónál megjelent könyv bemutatójára Budapestre látogató szerzőt a westernhez és a fekete humorhoz fűződő kapcsolatáról kérdeztük.
