Tóth Krisztina megírta első regényét, végre történik valami az ifjúsági irodalomban is, jön a magyar Narnia krónikái. Mások bioapokalipszist, parlamenti képviselőket manipuláló óriásokat vizionálnak. A könyvhéten minden a magyar irodalomról szól. Június első hetére jelenik meg a legtöbb verseskötet (az újakról itt is olvashattok), de az idei kínálatban eddig publikálatlan Márai-regényt, Hajnóczy-írásokat is találunk, illetve megjelenik cenzúrázatlanul Károlyi Mihály, a „vörös gróf” visszaemlékezése. Ezt a tíz könyvet várjuk legjobban a június 6. és 10. között zajló könyvhéten.

Márai Sándor: Hallgatni akartam

Márai már a naplókban is utalt arra, hogy az Egy polgár vallomásainak készül a harmadik része is. A hagyatékban megtalálták a kéziratot, és a könyvhétre meg is jelenik Hallgatni akartam címmel. További érdekesség, hogy Márai nem adott címet az esszéregénynek, a Hallgatni akartamot a Helikon Kiadó választotta. A mű eredetileg a Föld, föld! első két fejezeteként született 1949 és 1950 között, de végül az író elhagyta a szövegrészletet az 1970-es években megjelent kötetből. A Hallgatni akartam azért is értelmezhető az Egy polgár vallomásai-sorozat harmadik könyveként, mert 1938-tól 1950-ig rajzolja meg a polgárság történetét. Rövid, tömör politikusportrék is helyet kaptak benne, többek között Teleki Pálról, Bárdossy Lászlóról, Bethlen Istvánról. Márai az európai polgárság sorsával néz szembe, arról ír, hogy mi lesz ezzel a társadalmi réteggel az Anschluss után, de kritikát mond a Horthy-rendszer, az úrhatnám, dzsentri világ felett is. (Helikon, 184 oldal, 2990 Ft)

Bartók Imre: A patkány éve

Bartók Imre első regénye, a Fém jó kritikákat kapott, különös tehetséggel ábrázolta az álom, az önkívület és a józanság összemosódó határain táncoló főhőst. A fiatal író új regénye az előzetes infók alapján nem állhat messze a Fém hangulatától. New York a globális bioapokalipszis kiindulópontja, növénnyé változtatott családok, brutális csonkolások és megmagyarázhatatlan terrorcselekmények borítják fel a békés életet. Egy magányos, megkeseredett rendőrfelügyelő próbálja megérteni, mi történik, a háttérben titokzatos óvilági erők működnek. Bartók Imre látomásában minden széthullik, kifordul önmagából és kiszolgáltatott. Kíváncsian várjuk, vajon mindez sikerül-e olyan izgalmasra, mint a Fém. (Libri, 576 oldal, 3990 Ft)

Kubiszyn Viktor: Foglaltház

Kísérleti kórkép, hallucinogén trash, dzsankifless és alkeszmásnap, (poli)toxikomán szleng, maró őszinteség, zónapróza  – mondják Kubiszyn új drogkönyvéről. A Foglaltház állítólag egyszerre folytatása is meg nem is a nagy sikerű Drognaplónak. Míg az előző könyvben egyetlen elbeszélő vallomását olvashattuk, most több különböző szereplőn keresztül láthatunk bele abba a félvilágba, melyet a drogosok, alkoholisták és hajléktalanok által kisajátított ház jelenít meg. (Jószöveg, 160 oldal, 2490 Ft)

Hajnóczy Péter: Jelentések a süllyesztőből

Kéziratokat találtak már bélésbe varrva, bőröndfogantyúban, kofferben három kontinensen át, raktárak penészes polcain, elásva kertben vagy tömegsírban, véres kabátzsebben. A városi legenda szerint Hajnóczy Péter sportszatyorban vitte mindenhová hol fegyelmezett és tiszta, hol az olvashatatlanságig széthullott kézírásának dokumentumait. A sportszatyor soha nem került elő, ám szerencsére megvan a majdnem teljes hagyaték, kartondobozokba rendezve, biztos helyen, a Szegedi Tudományegyetemen működő Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely birtokában, ahová az író özvegyének jóváhagyásával, az életművet korábban gondozó Reményi József Tamástól kerültek át a kéziratok 2010 nyarán. A dobozok egyike Az elkülönítő feliratot viseli, javarészt innen származnak azok a most először napvilágot látó írások, amelyeket ebben a kötetben olvashatunk. (Magvető, 384 oldal, 3490 Ft)

Tóth Krisztina: Akvárium

Tóth Krisztina költő először írt regényt. Az Akváriumban mindenki árva, mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse. A hősök egy lepusztult, málló vakolatú, főzelékszagú gangon tengetik küzdelmes életüket, karnyújtásnyira a nyomortól, fényévekre a normálisnak gondolt léttől. Tóth Krisztina regényének világa a beharangozók szerint olyan nyomasztó és szűk, egyben átlátszó, mint az akvárium. Az író megindító talált történetei, a múlt és az emlékek megélésének ábrázolásai, a szerteágazó részletekből összehangolt kötetkompozíciói után kíváncsian várjuk az első regényt. (Magvető, 328 oldal, 2990 Ft)

Károlyi Mihály: Hit, illúzók nélkül

Az angolul 1956-ban, már Károlyi halála után publikált kötet eddigi magyar kiadásai csak cenzúrázva jelenhettek meg. Az Európa Könyvkiadó Emlékezéseksorozatában most először lát napvilágot a teljes, csonkítatlan szöveg. A „vörös grófként” is emlegetett politikus arisztokratából vált ellenzékivé, a Monarchiában fennálló rendszer kritikusává, majd az őszirózsás forradalom és az első magyar köztársaság elnökévé. Emigrációra kényszerült, majd 1947-ben párizsi magyar nagykövet lett Rajk László letartóztatásáig. A Hit, illúziók nélkül című visszaemlékezésben a magánemberről, az első világháborút megelőző és az az alatti politikáról, az 1918-as forradalomról, az emigrációról, a hazatérésről, majd az újbóli emigrációról vall Károlyi. (Fordította Litván György, Európa, 596 oldal, 4200 Ft)

György Péter: Állatkert Kolozsváron

György Péter új könyvében a Trianon-paradigma és az Erdély-mítosz nyomába ered, a békeszerződés lehetséges előzményeit és számos következményét szemügyre veszi. Hogyan reagált a magyar irodalom 1920-ban a traumára? Hogyan alakítja történelemképünket, azonosságtudatunkat Trianon? Hogyan lehet átlépni a hallgatás és a traumák határvonalait? Irodalmi művek, privát dokumentumok, épületek és műemlékek segítségével mutatja meg és értelmezi az emlékezés és felejtés kettős működését. A könyv nagy utat jár be: a közelmúlttól 1920-on át napjainkig, Pannonhalmától Székelyudvarhelyen keresztül Budapestig; hősei többek között: Karinthy és Kosztolányi, Szabédi László, Bretter György, Gion Nándor és Szilágyi Domokos. György Péter a kényszeres hallgatás és a kompenzatív túlbeszéd, a patológiás amnézia és a szemérmetlen konfabulálás tünetegyütteseit megértő, mégis éles érzékenységgel elemzi – ígéri a kiadó. A könyvet vitaindítónak szánják, az előzetes információk alapján az is lesz. (Magvető, 452 oldal, 3690 Ft) 

László Zoltán: Egyszervolt

László Zoltántól négy regényt is olvashattunk a 2000-es években a sci-fi és urban fantasy zsánerein belül. A könyvhéten érkező Egyszervoltban a magyar népmesék ismert figurái elevenednek meg napjaink Budapestjében. Egy patológiai osztályon dolgozó fiatal férfi életében furcsa dolgok történnek: iratmániás hétfejű sárkányok, parlamenti képviselőket manipuláló óriások és a rettenetes kis gömböc is megjelenik. A patológus mindezek hatására felkerekedik, hogy felfedezze ködös múltját és gyermekkorát. Kalandjait tudományos fantasztikus utalások és legalább két potenciális barátnő kíséri. Ez így olyan érthetetlen katyvasznak tűnik, hogy muszáj elolvasni! (Agave) 

Arthur Madsen: Five

A kiadó szerint itt a magyar Narnia. Az álneves szerző krónikájában öt gyerek élete örökre megváltozik és a világ sorsa az ő kezükbe kerül. Szóval tényleg elég erős a párhuzam C. S. Lewis világával. Madsen fantasy sorozatában a legenda szerint a Krisztus előtti 14. században Ehnaton fáraó készíttetett egy medált az egyiptomi napisten tiszteletére. Mire a tudósok elkészültek vele, már tudták, hogy a medál több, mint egyszerű jelkép. Az egyik legveszedelmesebb fegyvert alkották meg. Ha megfelelően tekerik el a több réteg fémből készített medált, azzal befolyásolni tudják a Föld forgását és a bolygók állását. Az emberiség nem tudta, hogy létezik egy másik világ, amelynek királynője magának akarja a medált, s ezáltal a legnagyobb hatalmat. A medál rossz kezekbe kerül, és izgulhatunk, hogy az öt gyerek sikerrel járjon. (Scolar, Kb. 240 oldal, 2950 Ft)

Tasnádi István – Jeli Viktória – Gimesi Dóra: A körző titka

Tasnádi István (A kőmajmok háza szerzője), Gimesi Dóra (a Bábszínház vezető dramaturgja) és Jeli Viktória (A Rozi az égen szerzője) közös hangjátékának második évada éppen most zárult a Magyar Rádióban. Naponta hatvanezer hallgató követte az Időfutárt, amelyből most ifjúsági regény is készült. A főszereplő Hanna hetedikes diák, osztálytársa, Tibi az osztály legmarginálisabb helyzetű figurájából a kalandok során kulcsfigurává válik. Hanna barátnője, Zsófi Szegeden él, a lányok folyamatos Skype-kapcsolatban vannak. Zsófi kerekesszékes, ő az ész, az egy helyben lévő tanácsadója a mozgó, kalandozó társaságnak. Egy régiséggyűjtő öregúrról kiderül, hogy Kempelen Farkas segédje, aki vissza akar térni a múltba, ehhez fel kell építenie az időgépet. Csakhogy Hannáék gonosz történelemtanára is erre vágyik: ő a szabadkőművesek kincsét akarja, hogy tudományos dicsőségre törjön. (Pozsonyi Pagony, 400 oldal, Kb. 3290 Ft)