Leleplezést ígér a Wikileaks alapítójának egykori munkatársa, de a top secret felirattal bőven megszórt könyvében csak üres fecsegésre, a titokzatos szervezet hátterét megvilágító magyarázatok helyett pedig a világban visszhangzó kérdések ismételgetésére, no meg egy kis önreklámra telik tőle. A világpremierrel egy időben magyarul is megjelenő Wikileaks-könyv buta és nagyon rossz.

A főpolgármester világa két részben: Tarlós István, Budapest vezetője Otthonom - Budapest címmel adta ki második önéletírását, amelynek első felében szórakoztató, olvasmányos stílusban beszél életéről, a második részben viszont jön a politikus, aki jóval keményebb és szárazabb. Nem tipikus magyar politikus-memoár Tarlósé, sokkal személyesebb: kiderül például, hogy mennyire volt verekedős gyerekkorában, ki a kedvenc színésznője, és mi az, ami lehangolja.

Kedden a világpremierrel egy időben jelent meg magyarul George W. Bush visszaemlékezése, a Döntési helyzetek (Decision Points), amelyben az egykori amerikai elnök életének és karrierjének legnagyobb horderejű döntéseit idézi fel 14 fejezetben attól kezdve, hogy 1986-ban abbahagyta az ivást, Irak 2003-as megtámadásán át a 2008-as pénzügyi válságig. A volt elnök nem bánt meg semmit: "követtünk el hibákat, de az ügyünk igaz volt".

Mi idézte elő az ország csődközeli helyzetét? Kik a felelősök? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Álomcsőd című interjúkötet, amely ugyan részletes beszámoló helyett csak bepillantást nyújt a színfalak mögötti történésekbe, de ajánlott elolvasásra mindenkinek, akit kicsit is érdekel, hogy miért is került akkora bajba Magyarország.

Egyik magyarországi kiadó sem tervezi kiadni Tony Blair volt brit kormányfő nagy botrányt kiváltó memoárkötetét, Bush visszaemlékezéseit viszont a világpremierrel egy időben olvashatjuk magyarul.