George Szirtes (Kép: Kaiser Ottó)
Krasznahorkai László Sátántangójának angol fordítása, amelyet George Szirtes készített, nyerte el idén regény kategóriában a Rochesteri Egyetem (New York állam) Three Percent című irodalmi magazinja által alapított díjat, amelyet a legjobb lefordított könyvnek ítélnek évente - közölte szombaton The Literary Saloon című blogján az egyik zsűritag, Michael Orthofer.
John Grisham első regénye, a Ha ölni kell című krimi folytatásán dolgozik. A Sycamore Row című könyv októberben jelenik meg - jelentette be kiadója, a Knopf Doubleday. Az új regény főszereplője Jake Brigance, az ügyvéd, aki a kislánya elleni brutális erőszakot gyilkossággal megtorló apát képviselte az eredeti történetben.
Shani Boianjiu szemtelenül fiatal, 25 éves világhírű izraeli író. 2012-ben az amerikai Nemzeti Könyvalapítvány az öt legjobb 35 év alatti szerző közé választotta a Bátraké a mennyország című könyvéért, melyet két éves kötelező izraeli katonai szolgálata ihletett, és amelyben három lány sorsát követi. Shani vidám, nagyhangú lánynak tartja magát, a Harvardon végzett szociál-antropológia és angol szakokon, s könyveit héber anyanyelve ellenére angolul írja. A könyvfesztiválon beszélgettünk vele.
A gonosz pórul jár, a jó elnyeri jutalmát - valami ilyesmi történik a vakonddal is, akinek a fejére kakiltak: az alapos nyomelemzéssel, az alibik bizonyításával és a szakértők bevonásával folytatott nyomozás során kiderül, hogy melyik állat volt a tettes, így a vakond visszaadhatja a kölcsönt.
Végre a nyár küszöbén vagyunk, mi sem bizonyíthatná ezt jobban, mint az, hogy a különböző nyári táborok kiírásai kezdenek fel-felbukkanni a neten. A 5Panels és a Magyar Képregényalkotók Kulturális Egyesülete elindította a jelentkezést első képregénytáborukba, ahová 14 éves kortól várják a rutinos és kezdő rajzolókat.
Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Eugen Ruge azért ment matekszakra, mert középiskolában beleszeretett a nála négy évvel idősebb matektanárnőjébe. Aztán egy épülő atomerőműnek kellett volna biztonsági elemzéseket készítenie, amit már nem vállalt el és inkább színdarabok írásába fogott. Az áttörést 2011 hozta meg számára, amikor A fogyatkozó fény idején című bemutatkozó regénye megkapta az év legjobb német nyelvű regényének járó Deutscher Buchpreis nevű elismerést. Regényében négy generáció életéről ír az NDK-ban, és bár sok fiktív elemet vegyít a történetekbe, voltaképp a családján keresztül mutatja be a keletnémet hétköznapokat. A budapesti könyvfesztiválon róluk, a berlini fal mögötti életről, nem túl szimpatikus alteregójáról és az életkor és az írás összefüggéseiről beszélt meglepő őszinteséggel. Valamint arról is, hogy miért bosszankodott, amikor leomlott a berlini fal.
Fotók: Hirling Bálint [origo]
Az elmúlt évek legnagyobb izraeli könyvsikere A világ végére most magyarul is megjelent. David Grossman regényében egy anya túrázni indul Galileába, pontosabban menekül, hogy véletlenül se kaphasson rossz hírt az éppen a seregben szolgáló fiáról. David Grossman a Budapesti Könyvfesztivál vendégeként járt Magyarországon, egy csoportus interjú keretében beszélgettünk vele.
A magyar könyvkiadásban a mai napig másodlagos - de inkább harmadlagos - jelentőségű a könyv fizikai megjelenése. A könyv mint tárgy a legkevesebb esetben kerül a szöveggel egyenrangú szerepbe, csupán a szöveg hordozófelületeként lehet érdekes, és bár az utóbbi években történtek jelentős előremozdulások, illetve a magyar könyves mesterség komoly hagyományokra tekinthet vissza, meg sem közelítjük például az angolszász világ bátorságát, szellemességét, koncepciózus szemléletmódját. De szerencsére vannak kivételek. Nézzük, melyek voltak a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál legvalamilyenebb borítói.
Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Michel Houellebecq az idei könyvfesztivál díszvendége - annyiszor írtuk már le, hogy lassan puskázás nélkül is megy a nevének lebetűzése. A legismertebb kortárs francia író legendásan nehéz interjúalany: hosszú hümmögés után vagy valászol, vagy nem. Őszinteségét, nyers modorát akár provokatívnak is érezhetnénk, de a gyorsan mögé tett mosoly talán inkább azt jelzi, hogy egyszerűen csak nem akar maszatolni. Legyen szó olvasmányélményről, prostitúcióról, gyerekkori félelmekről, vagy az anya helyett őt felnevelő nagymamáról. Az interjú után kiderül az is, miért Houellebecq a népszerű mém, a kiábrándult értelmiségi ideális arca.
Szoros menetrendet készítettünk magunknak a Kis Könyves Éjre, minél több dolgot akartunk látni, és minél inkább a közepébe csapni. Az idén másodszorra megrendezett esemény célja a független könyvesboltok összehozása egy közös program keretében. Ismerkedés a szakmán belül, ismerkedés a vásárlókkal és ismerkedés azzal, hogy miben lehet több egy könyvesbolt a vásárlás helyszínénél. Közel harminc könyvesbolt sokszor ennyi programja várt minket péntek délutántól az éjszakába nyúlóan.
Jevgenyij Popov bizonyos értelemben csúcstartó. Egy interjúban egyenesen a Guinnes Rekordok Könyvébe illő "teljesítménynek" tartja, hogy miután 1978-ban felvették a (természetesen: szovjet) Írók Szövetségébe, 7 hónap és 13 nap múlva ki is zárták onnan, egyébként Viktor Jerofejevvel együtt, a Metropol Almanach című 12 példányban elkészített szamizdat létrehozásában való részvételükért. Aki a számmisztikát kedveli, érdekesnek találhatja, hogy Popovnak épp 13 év után jelenik meg kötete magyar nyelven, mégpedig a második.
Elátkozta barátait, aki nyilatkoztak róla életrajzi könyvében, az őt kérdező riporternőt szexuálisan inzultálta, agresszív és keserű ember benyomását kelti, díjnyertes könyveiben túlteng a szex és a brutalitás. Ám romantikus énje a boldogságot kutatja. Portré a XX. Budapesti Könyvfesztivál díszvendégéről, a kortárs francia irodalom legnagyobb alakjának tartott Michel Houellebecq-ről.
A második legősibb mesterségről, a besúgókról szól Tabajdi Gábor a könyvfesztiválra megjelent, szerdán bemutatott könyve, A III/III krónikája. A könyvvel együtt mutatta be a tavalyi év egyik bestselleréből, a Budapest a diktatúrák árnyékában című történelmi útikalauzból készült mobilalkalmazást is a Jaffa Kiadó és az MTA SZTAKI.
Budapest-Kairó. Egy haditudósító naplója - látszólagos egyszerűsége ellenére beszédes cím. Egy haditudósító állomásairól beszél, a két világ közt ingázó hírvivőről, aki egyrészt hazája információra éhes cikkevőit elégíti ki, másrészt, ahogy ezt be is vallja, azért csinálja, mert képtelen egy helyben ülni. Innen nézve a könyv legalább annyira szól - az inkább a háttérben lappangó - Budapestről, mint Egyiptomról. Hiszen amikor a szerző Egyiptomban van, akkor Budapest az a hely, ahol éppen nincsen. Budapesten pedig, akár egy gladiátor, arra vár, hogy visszatérhessen az arénába.
Amir Gutfreund 2003-ban megjelent, Sapir-díjas nagyregényét a könyfesztiválra jelenteti meg az Európa kiadó. A késés miatt sosem tudhatjuk meg, hogy milyen lett volna A mi holokausztunk recepciója, ha egyből megjelenik magyarul is: a friss Nobel-díjas Kertész Imre életműve (és persze kitüntetetten a Sorstalanság) körül kialakuló tudományos és közéleti diskurzust bizonyára színezte volna. Most - immár messzebb a Kertész-hatástól - magyarul is kézbe vehetjük a holokauszt-irodalom újabb megkerülhetetlen művét.
Neil Gaiman híresen aktív az interneten, minden közösségi alkalmazást lelkesen használ (ez a saját oldala, ez a Twittere, ez pedig a Tumblrje). A napokban azzal keltette fel a figyelmet, hogy feleségének rajzolt valamit egy New York-i étteremben, majd az alkotást egy kő alá rejtették ők ketten, és ezt jelezték is a Twitteren.
Kalapács alá kerül novemberben a Sotheby's árveréssén a Bay Psalm Book, az amerikai angol gyarmatokon nyomtatott első könyv egy ritka példánya - jelentette be a hét végén az aukciós ház, amely 15-30 millió dollár körülire (3,4-6,8 milliárd forintra) becsüli a zsoltároskönyv értékét.
Miért keveri össze egy kisgyerek a háborút a valósággal? Hogyan buktatja meg egy író rajzaival a saját könyvét? Milyen érzés a saját gyötrődéseidet oroszul visszahallgatni? Háy János új regényében, A mélygarázsban három szereplő (egy szerelmi háromszög) monológjait olvashatjuk. A jövő heti könyvfesztiválon ezzel a kötettel indítja az Európa kiadó az író életműsorozatát. Háy János az ablakon ugrana ki a fejlődés fogalmától. Interjú.
"Aki éjjel indul el, számoljon vele, hogy nem lesz egyedül." Slam poetry, közéleti versek, korszerű magyar líra, gyerekköltészet. A magyar költészet napja alkalmából a friss és hamarosan megjelenő, könyvfesztiválra, könyvhétre érkező verskötetekből válogattunk. Olvassatok verseket József Attila születésnapján!
Kassa idén (Marseille mellett) Európa Kulturális Fővárosa. Az eseménysorozat irodalmi arca a születésnapját épp a mai napon ünneplő Márai Sándor. Izgalmas időutazásban lehet részünk, ha az író lépteit követjük szülővárosában, ehhez ajánlunk sétaútvonalat. Bejárhatjuk a gyerekkor, a szerelem, az íróvá válás szimbolikus helyszíneit, de az író kedvenc borából is ihatunk. Kövesd Márait Kassán!
Ottó, a macskagyerek kalandjaiban nem találkozunk a mesék hagyományos toposzaival, tündérekkel, törpékkel, de gonosz mostohával sem. Tom Schamp illusztrátor könyvsorozata és világa mégis varázslatos. Miközben Ottó macska apukájával síelni utazik vagy bejár egy európai nagyvárost, az autóból nézelődve egy asszociatív álomvilágot lát, amely a nyugati világban élő felnőttek és gyerekek mindennapi életének jelenségeire reflektál szellemesen, verbális és képi humorral egyaránt. A belga illusztrátorral szerdán személyesen is találkozni lehet Budapesten.
Folytatódik a hatvanas évek New Yorkjában játszódó Mad Men, a korabeli reklámügynökségek életét bemutató sorozat. Az évad kezdete előtt kiszivárogtatott egyik képen a főhős Don Draper feleségével a tengerparton nyaral, és az Isteni színjátékból bújja a Pokol énekeit. Egyelőre nem tudhatjuk, hogy Don feje felett mennyire csapnak össze a hullámok, de az biztos, hogy a könyvek eddig is központi szerepet játszottak a Mad Menben. Segítették a karakterábrázolást, a korszellem bemutatását, és a humor forrásai is voltak. Miket olvasnak a Mad Menben?
"A városon kívül, a Hűvösvölgy utolsó házain is túl, Nagykovácsi községtől azonban jóval innen van egy vadvirágos rét. Akkora csak, hogy kifulladás nélkül körbe tudja futni egy kisgyerek, s olyan rejtve él a magas törzsű fák közt, mint egy tengerszem. Túl kicsi még ahhoz is, hogy valaki lekaszálja; ennélfogva nyár közepén már derékmagasságig nő rajta a fű, a gaz meg a virág. Ez az a hely, ahol a fülke letanyázott."
(Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról)
Oberfrank Pál színész éppen az Egyperceseket olvasta otthonában, Nagykovácsiban, amikor felötlött benne, miért is ne kelhetne életre Örkény egyik egypercesének főszereplője, a telefonfülke? Az elképzelést tett követte, ezért szombattól a Ballada a költészet hatalmáról című mű főhőse, egy telefonfülke áll a novella helyszínén, a mai remeteszőlősi turistaút mellett. A gesztust az emlékhely létrehozói az Örkény-centenáriumi programsorozat zárásának tekintik.
Iain Banks saját weboldalán jelentette be, hogy végső stádiumú rákos betegségben szenved. Az 59 éves skót író betegsége akkor derült ki, amikor hátfájás panaszával fordult orvoshoz. Előbb sárgaságra gyanakodtak, de a későbbi vizsgálatok során már epehólyagrákot diagnosztizáltak A Darázsgyár, a Nézz a szélbe és a Sötét háttér előtt szerzőjénél.
Az ezredforduló után a skandináv krimik védjegyévé vált, hogy a bűnt a társadalomkritika eszközeként használják. Ahogy az is, hogy Skandinávia a jómód ellenére (vagy éppen azért) a depresszió melegágya, ahol az alkohol könnyen csúszik, elviselhetetlenül hosszú a tél, magányosak az emberek, és ahol ennyi a gond, ott bizony gyilkolni fognak. Pontosan ez és pont így történik a most magyarul megjelent Misteriosóban is, mégis Arne Dahl krimije van annyira hangulatos és megindító, hogy az utóbbi tíz évben futószalagon újratermelt klisék ellenére beszippantsa az olvasóját.
