Berki Judit veszélyes műfajt választott első regényének. Valamilyen oknál fogva még egy bő évtized után is jó ötletnek tűnik párkereső nőket történetek középpontjába állítani, de egyre nehezebb újat mutatni a témában. És mégis, az Ülök a matracon elolvasása után úgy tűnik: van még olyan szeglete a szingli irodalomnak, amit nem aknáztak ki teljesen.
Czapáry Veronika regénye olyan, mint egy görög sorstragédia, kérlelhetetlenül halad az elkerülhetetlen vég felé. Vég azonban nincs, illetve folyamatosan van, az történik meg és ismétlődik végtelenül. A Megszámolt babák tényleg olyan, mint amit a fülszövegében ígér, sokkoló olvasmány, amely olyasmiről próbál beszélni, illetve elbeszélni, amiről nem szokás, amiről eddig nem sok irodalmi (és nem irodalmi) szó esett: a családon belüli, gyerekkel szembeni erőszakról, az incesztusról.
Most jelenik meg Rachel Hartman első regénye, a Seraphina. A könyv számos díjat nyert, többek között a New York Times Bestsellerének jelölték és az Amazon Top 20 Teen Book of the Year elismerését is megkapta. Az ifjúsági regény magyarul a Scolar Kiadó Fantasy sorozatában jelenik meg, a sorozat első könyvéről, a Five-ról itt írtunk.
A kiadó jóvoltából most két szerencsés olvasónk megnyerheti a Seraphinát. Ehhez két kérdésre kell válaszolni:
A Five szerzője már rögtön a saját (ál)névválasztásával és címadásával idegen világokba kalauzol bennünket. A borítót szemlélve és a fülszöveget olvasva fel sem merül bennünk, hogy ez egy magyar ifjúsági regény lenne, - főleg a gyerekek neveit olvasva - sokkal előbb tippeltem volna skandináv származásra. Azonban a Five magyar szerző regénye, írója pedig, a sejtelmességet otthon hagyva, ott ült a XX. Nemzetközi Könyvfesztiválon szemtől szemben a közönségével. Bár ezek után funkciótlannak tűnik ez a kezdetektől tartó homályosítás, arra mindenképp jó, hogy megadja a könyv alaphangulatát. Azonnal tudjuk, hogy ez most nem egy földhözragadt regény lesz. Azt viszont még nem tudjuk, hogy mennyire nem.
Fotó: Hirling Bálint, Origo
Munkájához jó kondi kellett, minden másnap tornaterembe jár a mai napig. Úgy érzi, kihalófélben van, de az emberek nem hiányznak neki, csak az oroszlánok. Hubert Géza Wells dolgozott Homoki Nagy István klasszikus állatfilmjén, a Cimborákon, 1956 után Amerikába emigrált, ahol sok más mellett az Elza kölykei, a Távol Afrikától, a Csupasz pisztoly 2. és a Babe 2. forgatásán dolgozott dublőzként, állatidomárként. A kétszeres Oscar-díjas, nyugdíjas hollywoodi állatszínész, idomár most megjelent könyvében, Az állatidomár is emberben legemlékezetesebb forgatásairól mesél. Zavarja, hogy állatvédők igazságtalanul támadták.
Az ezredforduló után a skandináv krimik védjegyévé vált, hogy a bűnt a társadalomkritika eszközeként használják. Ahogy az is, hogy Skandinávia a jómód ellenére (vagy éppen azért) a depresszió melegágya, ahol az alkohol könnyen csúszik, elviselhetetlenül hosszú a tél, magányosak az emberek, és ahol ennyi a gond, ott bizony gyilkolni fognak. Pontosan ez és pont így történik a most magyarul megjelent Misteriosóban is, mégis Arne Dahl krimije van annyira hangulatos és megindító, hogy az utóbbi tíz évben futószalagon újratermelt klisék ellenére beszippantsa az olvasóját.
Jön egy nyolcvanas évekbeli budapesti házibulikról szóló regény, Gorbacsov elmeséli az életét, Viktor Pelevin háborúba indul, illetve John Lennon személyes leveleiben turkálhatunk. De új könyvvel jelentkezik Háy János és Varró Dániel is, továbbá az áprilisi Könyvfesztivál díszvendége Michel Houellebecq lesz, neki is új kötete jön. Ezt a tíz könyvet várjuk a legjobban 2013 első hónapjaiban.
A 13 éves kamasz, Luke számára április 11-én 16 óra 27 perckor megállt az élet. Édesanyja meghalt egy közúti balesetben. Az apja inni kezd, elmerül a veszteség miatti fájdalmában. Luke próbál a felszínen maradni, nem megadni magát, de mégis mit tehet egy gyerek annak a napnak a délutánján, amikor elhamvasztják az anyját, mit tehet, ha tudja, hogy az apja azért küldi játszani, hogy ne lássa, ahogyan leissza magát?
A karácsonyi rohamra kiadott könyvek kínálata színes és erős, de nem feltétlenül teszi vidámabbá, szeretetteljesebbé majd az ünnepi hangulatot. Cormac McCarthy és Vaszilij Grosszman a negyvenes évek elejének kegyetlen amerikai és orosz világával, Stephen King rákos baráttal alapozza meg a hangulatot, jön Puzsér Róbert, Jonathan Franzen, valamint Magda, a bestia és egy szakácskönyv másnapossághoz. Végre magyarul is olvasható kultkönyvek, Tolkien- és Dickens-ünnep, mackók minden mennyiségben és habcsókos mesék az ünnepi könyvkínálatban.
Gerlóczy Márton legújabb könyvében, a Check-inben külföldön átélt kalandjait írja le. Az ajánló szerint "nemcsak négy kontinens tíz országát ismeri meg és ismerteti meg az olvasóval, hanem legalább ennyire magáról és honfitársairól is izgalmas tapasztalatokra tesz szert". A 12 novella kitartóan dolgozik azon, hogy elidegenítse, megutáltassa a "csóró magyar" világturistát. Íme Gerlóczy Márton négy alapszabálya az ellenszenves hős megteremtéséhez és az antiútikönyv-íráshoz!
A kilencvenes évek közepén nagyjából mindent el lehetett adni, ami színes és nyomtatott volt, hihetetlen példányszámban találtak gazdára olyan minőségű kiadványok, amelyek most már ki sem kerülnek a boltokba. Ma a könyvkiadás tőkeszegény piac, a gyerekkönyvekre általában két-három millió forintot tud fordítani egy kiadó, és ha valamiből ötezer kötet elkel, az maga a nagy siker. A példányszámok radikálisan csökkentek, a trendek évről évre változnak, de most is van olyan kiadó, amely egy aktuális divatot kap el, remekül megél belőle, majd a lecsengés után eltűnik a süllyesztőben.
Az el-, és félreismert költő, Karafiáth Orsolya a 2008-ban megjelent A Maffia-klub című pszeudokrimi után októberben újabb regénnyel jelentkezett. A Kicsi Lili két idősíkon játszódó biszexuális regény, a narrátor-főhős Lia két életébe tekinthetünk bele: a kilencvenes évek gimnazista lányáéba és a kétezres évek dolgozó nőébe. Durva dolgok történnek mindkét szálon.
Nehéz lenne eldönteni, kikhez kíván szólni Gärtner-Kertész Tibor könyve. Nehéz lenne, mert a Nagyapám fegyvert rejteget, jóllehet a történelemről beszél, nem történelemkönyv, nem esszé, nem tanulmány és nem is történelmi regény. A Nagyapám fegyvert rejteget leginkább puha ceruzával kidolgozott korrajz.
A címben idézett Rod Stewart dal, a Baby Jane sorával tömören összefoglalható az a hangulat, amely Sofi Oksanen azonos című regényét jellemzi. A könyv egy olyan zárt világot nyit meg az olvasói előtt, melyet a legfelforgatóbb, mégis tehetetlen szenvedés jellemez. Főhősei többszörösen kirekesztett, marginalizált tagjai a társadalomnak: leszbikus szeretők, akiket depresszív hajlamuk, gyógyszerektől függő életük és pszichés betegségük köt össze. Szubkulturális mátrixukról még egymásnak sem árulnak el információkat. Oksanen Baby Jane-jének pánikbeteg, depressziós hősei egy, a másik megértésére képtelen társadalom tüneteinek hordozói, így tán nem is csoda, hogy saját tetteiket sem képesek befolyásolni.
A Mielőtt elalszol bár Linn Ullman norvég írónő első regénye, stilisztikailag mégis kivételes kiforrottságot mutat. Az öt részbe szerkesztett szöveg az elbeszélő, Karin családjának hetven évéről, négy generációjáról, illetve a nemzedékek tagjai között feszülő kötelékekről mesél. Karin elsősorban édesanyjával való, folyton változó és mesterien ábrázolt viszonyára koncentrál, e szál mégis beletagozódik egy nagyobb történetbe, így nem beszélhetünk szigorú értelemben vett anya-lánya regényről. Többek között ez az, amitől kivételes olvasmány a Mielőtt elalszol. Nem egy az unalomig erőltetett viszony boncolgatására felépített szöveget, sokkal inkább kivételes tehetséggel megformált jellemek, személyiségek különböző életszakaszokban történő elbeszélésének laza láncolatát olvashatjuk.
Adott egy jómódú, de elhanyagolt, Berlin egyik kertvárosában élő 14 éves fiú, Maik Klingenberg; adott továbbá csöves kinézetű, látszólag mindenbe beleszaró, zűrös hátterű, a reggeleket egy felessel indító orosz emigráns osztálytársa, Csikk. Utóbbi Wolfgang Herrndorf regényének címe is egyben.
Az 1952-es, oslói születésű Per Petterson 2003-ban szerzett magának nemzetközi hírnevet Lótolvajok regényével, melyet magyar kiadásban 2009 óta olvashatunk. Petterson legújabb, Átkozom az idő folyamát című kötetében anya és fiú kapcsolatát ábrázolva igyekszik átugrani a Lótolvajokkal meglehetősen magasra tett lécet. Végül inkább átsétál alatta.
A Scolar Kiadó idén ősszel adta ki a dán Janne Teller botránykönyvét, a Semmi című ifjúsági regényt. A két-három óra alatt elolvasható könyv, mely igazi világsiker lett, leszámol a gyermeki ártatlanságba vetett hittel: a valakivé válás nehézségét, az identitásukat nem találó gyerekek erőszakban tobzódó kegyetlen világát mutatja meg. Pedagógusok és könyvtárosok a megjelenést követően komolyan attól féltek, a regény öngyilkosságra késztetheti a gyerekeket - pedig a Semmi éppen arról szól, hogy igenis, van értelme élni, hogy önmagunkat sosem szabad feladni.
Sofie Oksanen megházasodott a nyáron, amiben csak az a különös, hogy az írónőt egyes cikkek leszbikusként, mások pedig biszexuálisként emlegették (beleértve a róla szóló Wikipedia-szócikket is). A jelenleg legismertebb finn írónő augusztus 6-án egy Helsinki melletti szigeten, egy romantikus kis fatemplomban esküdött hűséget a nála hat évvel idősebb, szemüveges IT-menedzsernek. Az esküvőn 200 vendég vett részt, de képek nem készülhettek (a fenti fotó egy 2009-es partin készült, ahol a pár együtt jelent meg). Oksanen ruháját egy finn divattervező-duó tervezte. A finn írónő nálunk is járt idén tavasszal a Sztálin tehenei című, anorexiás lányról szóló regénye megjelenésekor, beszélgettünk is vele akkor. Már akkor furcsa volt, hogy az interjú alatt jó negyven percig rendkívül izgatott hangon telefonált; simán lehet, hogy már az esküvőjét szervezte.
Korábban: "Aki otthon marad, rossz nőnek számít" - interjúnk az írónővel
Hányni a felejtésért - kritikánk a Sztálin teheneiről
Csak a fekete autó és az erőszak örök - kritikánk a Tisztogatásról
A haja lila raszta, hozzá tűsarkút hord, harisnyája vonala tetoválás. A finn-észt írőnő úgy néz, mint egy gót hercegnő, ehhez képest a szóbeszéd szerint bulimiás és biszexuális, bár erről nem hajlandó mondani semmit. Sofi Oksanen az utóbbi évek frissen befutott irodalmi sztárja. Regényeiben a szovjet megszállás okozta észt traumákról számol be női szemszögből. A Tisztogatás után most jelent meg magyarul a második könyve, a Sztálin tehenei, amely egy bulimiás finn lány és észt édesanyja történetét meséli el. Az írőnővel budapesti látogatása során beszélgettünk történelmi igazságról, arról, hogy a finnek verik a nőket, és hogy hogyan babrált ki a nőkkel az emancipáció.
A finn-észt Sofi Oksanen magyarul most megjelent regénye, a Sztálin tehenei egy bulimiás lány történetét meséli el. A Tisztogatást tartják Oksanen legjobb könyvének, nálunk is ennek kiadásával kezdte tavaly a Scolar, pedig a Sztálin tehenei témájánál fogva drámaibb. A bulimia horror.
Meleg nevelődési regényként tartják számon Alan Hollinghurst A szépség vonala című könyvét, pedig a főszereplő srác parkban és strandkabinokban bonyolított szerelmi élete csak mellékszál. Nick lehetne hetero is. A lényeg, hogy szegény bölcsész létére dühödten vágyik a kokóval és kaviárral doppingolt gazdag toryk ízléstelen életére, és ennek eléréséért mindent felad magából. Ennek a drámája A szépség vonala. Figyelemreméltó könyv; olyan, amin órákon át lehet vitatkozni. A nyolcvanas évek Angliájának A nagy Gatsbyje.
Hogyan lehet nyugodt a lelkiismerete annak, aki gyerekeinek kezébe egy túlvilágról érkezett, párbajban elhunyt szellemről szóló könyveket ad? A barátságos, de elcukisodott Casperhez képest Alexandra Fischer-Hunold kísértete, Sódervári Sherlock báró mellett izgalmas, néhol ijesztő élményben lehet része a fiatal olvasóknak. Csak merjék végigolvasni, ugyanis a földalatti alagutak és a nyikorgó padlódeszkák könnyen lehet, hogy rémálmok okozói lesznek. A német gyerekkrimit Tandori Dezső ültette át magyarra.
A Scolar kiadó kirakta Facebook-oldalára a régóta várt brit kultregény, A szépség vonala borítótervét (bal felső sarok), amelyen a külföldi kiadások több jellemző motívuma (kígyó, kacskaringó) sima fekete háttérre van rendezve, nem túl invenciózus módon. Plusz még fellelhető a képen néhány kokaincsík is. Ezek után még kíváncsibban várjuk a regényt.
Nem kell sokat várni a Murakami-eposzra, jön Houellebecq botránykönyve, és végre kiadnak egy sokat emlegetett melegregényt. Megjelenik magyarul Tony Blair életrajza, Rakovszky Zsuzsa pedig egy transzszexuális nőről írt regényt. A kiadók egyelőre csak az év első felének megjelenéseit osztották meg velünk, de már ennek alapján is elmondhatjuk, jó lesz 2011. Huszonöt könyv a következő fél évből.
