A jó történeteket ezerszer el lehet mesélni. Hiszen minden alkalommal újabb részletekkel, árnyalatokkal gazdagodhat. Ilyen történetről szól A Vagdalthús hadművelet című könyv: a II. világháború iránt csak felszínesen érdeklődők is hallottak már a hulláról, akit az angolok használtak, hogy félrevezessék a nácikat. Az akcióról film készült, írtak róla könyvet; nem egy ismeretlen, elfelejtett epizódja annak a kornak, amelyben - a világ minden bonyolultsága ellenére - a jó és a rossz küzdött egymással.

A második legősibb mesterségről, a besúgókról szól Tabajdi Gábor a könyvfesztiválra megjelent, szerdán bemutatott könyve, A III/III krónikája. A könyvvel együtt mutatta be a tavalyi év egyik bestselleréből, a Budapest a diktatúrák árnyékában című történelmi útikalauzból készült mobilalkalmazást is a Jaffa Kiadó és az MTA SZTAKI.

2011-ből vissza 1958-ba és ottmaradni, hogy megakadályozza a Kennedy-gyilkosságot - ez vár az új Stephen King regény hősére. De kellően izgalmas-e megfigyelni az amerikai történelem egyik legnagyobb hatású gyilkosságának elkövetőjét?

"A harmadik erő" - ez egy amerikai egyesület lapja volt, a magyar "harmadik út" szellemi elődei tehát valahol az USA farmergazdálkodó vidékein keresendők. A népi mozgalomról annyi minden maradt homályban az elmúlt kilencven évben, hogy most eljött az ideje annak, hogy az irodalmárok után a történészek is újragondolják a szerteágazó irányzat eszmetörténeti gyökereit.

Várakozás előzte meg Ungváry Krisztián történész új könyvét. A Horthy-rendszer mérlege jelentős mértékben eltér minden korábbi a témával foglalkozó munkától. A könyv hármas alcíme (Diszkrimináció, szociálpolitika, antiszemitizmus Magyarországon) azt sugallhatja, hogy a Horthy-rendszert az antiszemitizmus szempontjából teszi mérlegre. Ez azonban nem egy holokausztkönyv.

Pintér Bence és Pintér Máté András nem testvérek: a huszonegy éves szerzőpáros alternatív történelmi regénye, A szivarhajó utolsó útja, amelyben az 1848-49-es szabadságharc győzött, és megvalósult a Dunai Konföderáció, október 9-én jelenik meg. Az alternatív történelmi regény ritka műfaj itthon, az elmúlt húsz évből például Trenka Csaba Gábor regénye, az Egyenlítői Magyar Afrika sorolható ide, és a tizenhat éves kortól ajánlott ifjúsági regényből sincs sok a kortárs magyar irodalomban. A szerzőkről arról beszélgettünk, mitől lehet érdekes egy 19. század végi történet a tizenéves olvasóknak, mi a baj Ferenc József pofaszakállával, kell-e vér és halál egy ifjúsági regénybe?

Gore Vidal amerikai írót kritikus, nem ritkán lesújtó véleménye miatt Amerika "rossz lelkiismereteként" is emlegetették. Az amerikai irodalom óriásai között tartják számon, Norman Mailer és Truman Capote mellett. Los Angeles-i otthonában hunyt el kedden egy tüdőgyulladás szövődményeiben, 86 éves korában.

Nehéz lenne eldönteni, kikhez kíván szólni Gärtner-Kertész Tibor könyve. Nehéz lenne, mert a Nagyapám fegyvert rejteget, jóllehet a történelemről beszél, nem történelemkönyv, nem esszé, nem tanulmány és nem is történelmi regény. A Nagyapám fegyvert rejteget leginkább puha ceruzával kidolgozott korrajz.

Jonas Jonasson az ötvenes éveiben járó svéd elsőkönyves. A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című regényéről a magyar borító szinte olvashatatlan kiemelésekkel üvölti, hogy a könyv már nyolc országban bestseller. Meg azt is, hogy ez az év legviccesebb könyve. A harsány borító viszont megvezeti az olvasót.

Az idei év legjobb kárpátaljai könyvéért járó díjat a legnagyobb ungvári könyvesboltban rendezett ortodox Mikulás-napi könyvfesztiválon adták át a Kárpátalja 1919-2009: történelem, politika, kultúra című kiadványnak. A magyar és ukrán szerzők - köztük öt magyarországi és hat Ukrajnában élő magyar társadalomtudós - tanulmányait tartalmazó, a témáját és annak megközelítési módját tekintve úttörőnek számító kötet magyar és ukrán nyelven jelent meg idén tavasszal.

Ezek a könyvek történelemkönyvek, nincs mit tenni. De megbújik mögöttük egy vicces alapötlet, amitől elfelejted, hogy a római csatornahálózatról vagy Stuart Máriáról utoljára történelemórán esett szó. Ez az ötlet annyira egyszerű, hogy azon csodálkozunk, miért nem jutott ez valakinek korábban eszébe: útikönyvnek kell álcázni a történelmet. A Thames & Hudson brit kiadó ötgarasos (-dénáros, -drachmás stb.) sorozata turistáskodás a múltban. A szériából eddig öt jelent meg, nálunk a Scolar Kiadó kezdte el kiadni, a harmadiknál tartunk most. Az ókori Rómába, Athénba és Shakespeare Londonjába ruccanhatunk el, jövő év tavaszán jön Machiavelli Firenzéje.