A magyar könyvkiadásban a mai napig másodlagos - de inkább harmadlagos - jelentőségű a könyv fizikai megjelenése. A könyv mint tárgy a legkevesebb esetben kerül a szöveggel egyenrangú szerepbe, csupán a szöveg hordozófelületeként lehet érdekes, és bár az utóbbi években történtek jelentős előremozdulások, illetve a magyar könyves mesterség komoly hagyományokra tekinthet vissza, meg sem közelítjük például az angolszász világ bátorságát, szellemességét, koncepciózus szemléletmódját. De szerencsére vannak kivételek. Nézzük, melyek voltak a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál legvalamilyenebb borítói.

Su Blackwell (fotó: Nienke Klunder)

"Az emberek általában elcsendesednek a munkáim előtt, mintha templomban lennének" - mondja Su Blackwell (1975), a tündérmesék ihlette könyvszobrairól ismert sheffieldi származású, Nyugat-Londonban élő képzőművész.

"Nem tudok nem elfogult lenni az ex-Rohamos csapat és Gerhes munkáival" - mondja a debreceni születésű Baranyai (b) András (1974) grafikus, illusztrátor, amikor arról kérdezem, hogy kik a kedvenc magyar könyvtervezői. 2007-ben az év gyermekkönyvének illusztrációiért IBBY-díjat kapot alkotó munkái egyre több könyvet öltöztetnek fel, az utóbbi időben jellemzően az Európa Kiadó könyveit.

David Pearson angol könyvtervező 2002 és 2005 között a Penguin Booksnál vált a tipográfián alapuló dizájn gurujává. Az ő művészeti vezetésével készült sorozatokat azóta többen paradigmaváltásként értékelik a könyvborító-tervezés területén. A fiatalember 2002-ben szerzett diplomát a londoni Central St Martin's College of Art & Design tervezőgrafikai képzésén és utána azonnal felvették a Penguinhez, igaz nem tervezőnek, hanem tördelőnek.

Drót, Totál szívás, Deadwood és Gengszterkorzó; ezek Paul Buckley, a Penguin Books amerikai részlege elnökhelyettesének, kreatív igazgatójának kedvenc sorozatai. Kedvenc rendezői: Sergio Leone, Wong Kar Wai és Martin Scorcese. A betűtípusok közül pedig a Gotham és a Futura a favorit. Borítótervezőkről szóló sorozatunk ötödik részében egy újabb embert mutatunk be, akinek csak ízlése van.

A Londonban élő, valamikor a hetvenes években született Jon Grayről, művésznevén Gray 318-ről, keveset tudni, leginkább annyit, hogy kézzel rajzolt borítóival évek óta a könyvtervezők elitjéhez tartozik. Ügyfelei között brit és amerikai cégek is találhatók, például a Penguin Books, a Random House, a Hewlett Packard, a Discovery Channel, a Berlini Operaház, a New York Times vagy a Time Out. Gray 2011-ben a Nike-nak is dolgozott. A fenti videóban röviden mesél magáról, így jobban megismerhetjük gondolkodásmódját, valamint a kézművességet és a számítástechnikát ötvöző munkamódszerét.

"Nagy rajongója vagyok a szerencsés véletlennek" - avatja be ars poeticájába rajongóit - és bizony számosan vannak ilyenek - John Gall, Amerika nagynevű könyvborító-tervezője. Az Alfred A. Knopf kiadóvállalathoz tartozó Vintage Books művészeti igazgatója a nyolcvanas években kezdte pályáját, majd a kilencvenes években a Grove/Atlantic független kiadó művészeti vezetőjeként tervezett finoman lázadó, meglepő és játékos borítóival lett a könyvtervező szakma meghatározó alakja.

Szörnyen csúnya - mondta Chip Kidd borítóira John Updike, míg James Ellroy szerint ő a világ legnagyobb könyvdizájnere. Oliver Sacks világhírű neurológus-író szerződésben kötötte ki, hogy könyveit csakis ő tervezheti. 39 éves volt, amikor a Yale University Press monográfiát jelentetett meg munkásságáról. A Time magazin 2008-ban a világ száz legbefolyásosabb embere közé választotta a rocksztár státuszú grafikust, aki kevés szabadidejében az Artbreak nevű zenekar frontembere.

A fent látható Kafka-borítók tervezője, Peter Mendelsund az egyik legkúlabb arc ma a könyvdizájn területén. Ő a kétezres évek Alvin Lustigja, vagy éppen El Liszickij és Chip Kidd szerelemgyereke. Egy igazi hipszter. Új, havonta jelentkező könyvdizájnnal foglalkozó sorozatunkban egy-egy jelentős tervezőt mutatunk be.