A képregényhősök személyiségéről valószínűleg sosem fogunk pontos és minden kétséget felszámoló képet kapni, viszont pont ezért bármikor találhatunk egy új jellemvonást vagy nézőpontot, amiből újfajta identitást építhetünk nekik. Vagy amivel cáfolhatunk.

Sokan a Whatever happened to the man of tomorrow?-t tartják az egyik legjobb Superman-történetnek. De ha nem a 20. század amerikai képregénykultúrájában nőttünk fel, és mai szemmel nézzük, akkor a történet inkább megmosolyogtató, semmint lebilincselő. Mégis érdemes elolvasni, hogyan halt meg majd' ötven év után az Acélember.

Mi lett volna, ha a gyermek Kal-L űrhajója nem egy kansasi farmra, hanem a Szovjetunióba, egy ukrán tsz-be zuhan le? Bolsevikok nevelik fel, így mikor felnő, az ikonikus S-betű helyett sarló-kalapácsot visel a mellkasán és a szocializmus rendszerét támogatja? Milyen lett volna a kommunista Superman?

Közel 60 éve jelent meg a világ első 3D-s képregénye. 1953 szeptemberében a St. John Publishing adta ki ilyen formában Mighty Mouse újabb történetét.

Híres zsidó képregényesből több van mint gondolnánk, sőt, gyakorlatilag az összes híres amerikai szuperhőshöz közük van. Superman és Batman megalkotóinak hátterét ismerve pedig tényleg nem légből kapott a társítás: a kettős identitású hősök életében felfedezhetjük a talmudi tanítást, amely szerint a jó cselekedeteket névtelenül kövessük el.