Annyira irodalmi lesz a hétvége Budapesten, hogy szinte nem is tudjuk, hová rohanjunk. Megpróbáltuk megkönnyíteni az olvasók dolgát, és összeszedtünk párat.

A kép forrása: Libri Kiadó

Talán még soha nem voltam olyan könyvbemutatón, ahol egy könyvet ennyien mutattak be. Lovasi András, Lévai Balázs, Kispál András, Szabó Attila, Leskovits Gábor, Nagy Ervin és a kultúrfitneszes Horváth Gergely állt és ült tegnap az Átrium színpadán, hogy erős kezdőlökést adjon az első kettő közös, Lovasi - Idáig tudom a történetet című könyvéhez. A jelenlévő zenészek ikonikus dalokat szólaltattak meg, Nagy Ervin a könyvből olvasott fel részleteket, Horváth Gergely kérdezett, Lévai Balázs válaszolt, Lovasi pedig mint az este csillaga csapódott folyamatosan a színpadon vizuálisan is jól elkülöníthető csoportok közé: énekelt, gitározott, emlékezett és bárki szavába vágva válaszolt a kérdésekre.

Várakozás előzte meg Ungváry Krisztián történész új könyvét. A Horthy-rendszer mérlege jelentős mértékben eltér minden korábbi a témával foglalkozó munkától. A könyv hármas alcíme (Diszkrimináció, szociálpolitika, antiszemitizmus Magyarországon) azt sugallhatja, hogy a Horthy-rendszert az antiszemitizmus szempontjából teszi mérlegre. Ez azonban nem egy holokausztkönyv.

Oravecz Imre az Ondrok gödre című regényében indította el az Árvai család történetét. Az Árvaiaknak az első könyvben az író szülőfalujában, Szajlában, a most megjelent folytatásban, a Kaliforniai fürjben pedig Amerikában, a kelet-európai vendégmunkások közegében kell boldogulniuk. A szántóföldről az üzembe kerülés traumája, utcán vizelő magyarok és demokráciáról megfeledkező Amerika. Oravecz Imre egy sajtóreggelin mesélt az Amerikába kitántorgott magyar vendégmunkások, bevándorlók borzasztó nehézségeiről.

Kedd este mutatta be a Kossuth Kiadó Kulka János szakácskönyvét, az idegborzoló című Önételrajzot, amely a színész kedvenc ételeinek receptjeit és a főzésről, az ételekről szóló gondolatait tartalmazza. Kulka nem szeret interjút adni, nem szívesen beszél magáról - ez meglátszik a szakácskönyvön is. Az életből csak morzsákat kapunk, megállunk egy-egy fontosabb állomásnál, és megnézzük, milyen étel köti oda az ország Mágenheim doktorát. Kiderül például, hogy gyerekként rá sem bírt nézni a mákra, később megszerette, illetve hogy kamaszként Szegeden kenyérevő versenyt rendeztek, és aztán napokig rosszul voltak. Szeged, Fonyód, Kaposvár, Budapest - van, ahová az első szilvás gombóc, máshová a házvezetőnő, Mariska néni burgonyás rétese köti a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt.

Tótfalusi István nevével ezerféle kontextusban találkozhattak már az olvasók: például szótárak, monográfiák, (ifjúsági) ismeretterjesztő könyvek, műfordítások, sőt egy gyerekverskötet szerzőjeként. A Móra Könyvkiadó egykori főszerkesztőjének legújabb könyve, a Sertések a Bakonyban az ismeretterjesztés és az irodalom határán mozog. Regény a magyar nyelv történetéről.