Konrád György (Fotó: Halas István, 1992)
Konrád György Kossuth- és Herder-díjas magyar író, esszéista, szociológus 1933. április 2-án született Debrecenben. A születésnapra az életművet gondozó Európa kiadó a régi és új esszékből válogatva jelentette meg a Vendégkönyv című kötetet.
Fotó: Hirling Bálint [origo]
Dés Mihály (Budapest, 1950) magyar irodalmár, lapkiadó és író hatvanhárom évesen jelentette meg első regényét. A Pesti barokk a nyolcvanas évek Budapestjének és a felpuhult szocializmus nemzedékének krónikája, egy "tipikus pesti srác" szemszögéből. Dés 1986 óta Barcelonában él, Magyarországon többek kötött Borges, Cortázar, García Márquez, Vargas Llosa fordítója volt, lektor, kritikus és alkalmi filmszínész, a Banánhéjkeringő és A dokumentátor főszereplője. A barokkos életutat járó íróval Demszky Gábor első csókolózásában játszott szerepéről, kulturális blöffről, seggvakarásról, az állami vállalatban való kussolásról beszélgettünk, illetve arról, hogyan lehet Karinthyval csajozni.
Isol, eredeti nevén Marisol Misenta (1972) argentin író, illusztrátor, zenész nyerte idén az Astrid Lindgren-emlékdíjat - jelentették be ma koradélután a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyvvásáron, élő kapcsolással Lindgren szülővárosából, a svédországi Vimmerbyből. A gyerekirodalmi díjak közül a 2002-ben alapított Astrid Lindgren jár a legnagyobb pénzjutalommal, ötmillió svéd koronával (kb. 175 millió forinttal).
Neil Gaiman angliai kiadója, Jane Morpeth, a Headline kiadó ügyvezető igazgatója arról számolt be hétfőn, hogy a világhírű fantasy szerző következő könyve az Amerikai istenek folytatása lesz. Az Amerikai istenek a 2000 utáni fantasy egyik legjobb, kultikus darabja. Maga Gaiman még azt nyilatkozta 2011-ben az Edinburgh-i Nemzetközi Könyvfesztiválon, hogy biztosan szeretne legalább egy folytatást írni hozzá, úgy tűnik, hogy erre most kerül sor. A regényből eközben az HBO készít tévésorozatot, már zajlanak az előkészítő munkák.
Miért férfiak alkották a legnagyobb hősnőket? Ha egy férfi megír egy nőt, az azt jelenti, hogy jobban ismeri a nőket, mint ők saját magukat? Nádas Péter, Grecsó Krisztián, Forgách András, Spiró György, Kukorelly Endre, Márton László, Darvasi László, Háy János és Parti Nagy Lajos együtt keresik a választ a Hősnők és írók című interjúkötetben. A kérdező, Scherter Judit a Nagymamakönyv és a Nők, délutáni fényben után, harmadik könyvével egy képzeletbeli sorozatot folytatott, a nőiséghez ezúttal az irodalmat kapcsolta.
5 éves a Veszíts el könyvet! Az évfordulóhoz kapcsolódóan ma 15 órától közös olvasást és könyvelhagyást tervez az akció magyarországi elindítója, az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár az Árpád-kertben. Bárki mehet, akinek kedve van a közös olvasáshoz, majd könyvelhagyáshoz. A könyves flashmobokhoz hasonlóan itt is lesz közös, tízpercnyi olvasás (mindenki a saját könyvét persze), majd a könyvet vagy elcserélhetjük mással, vagy elhagyhatjuk egy jól látható helyen. Az akcióhoz nyereményjáték is kapcsolódik, a nagy könyvelhagyó hétvége részletei itt.
Ha Quentin Tarantino forgatókönyvei megjelennének, talán ilyen borítót kapnának. Egy Londonban élő tervező grafikus, Sharm Murugiah készített a Kutyaszorítóban, a Tiszta románc, a Ponyvaregény, a Jackie Brown, a Kill Bill 1-2, a Halálbiztos, a Becstelen brigantyk és a Django elszabadul forgatókönyveihez borítót, a Penguin kiadó sajátos stílusában.
A másfél éve indult, és szerteágazó profilú Libri Kiadó egyesek szerint mélyen beletaposott a magyar könyvkiadás érzékeny lelkébe azzal, hogy már híres szerzőket szerzett meg magának, mások szerint a tünete annak, hogy elérkezett a szupermenedzserek kora. Hol tart most az ellentmondásos, a bulvár és a szépirodalom nyelvét is beszélő kiadó?
Ötvenedik alkalommal nyílik meg a magyar gyerekkönyvek számára is legfontosabb nemzetközi fórum, a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár hétfőn. Az idei díszvendég Svédország. Magyarországot 17 kiadó képviseli.
A nőirodalomról nehéz itthon beszélni: tapogató körmondatokban vagy ordas közhelyekkel. Talán azért körülményes, mert egyrészt nem egy van belőle, hanem sok, másrészt a róla való beszéd nem folyamatos, hanem hektikus, éppen ezért állandóan elölről kezdődik.
A rendszerváltást követően számos fontos cikk, tanulmány, könyv született magyarul, illetve sajtóviták, konferenciák, kutatások zajlottak a nőirodalom értelmezéséhez kapcsolódóan, ennek ellenére a hazai szélesebb és szakmai közönség képzetében kortárs jelenségként, nyugati hatásként él, és ugyanazt az alapkérdést forgatja imamalomszerűen: van-e Magyarországon nőirodalom? Természetesen lényeges kérdés, és önmagában az is eredményként könyvelhető el, hogy egyáltalán (időnként) szóba kerül. Akkor válaszoljuk meg: van. Tegyük azt is hozzá, hivatalosan több mint kétszáz éve.
A nőirodalom legszélesebb értelemben a nők irodalmi tevékenységét jelöli. Ahogy azonban ráközelítünk a fogalomra, egyre tagoltabb a kép.
Bajtai András és Szálinger Balázs (Fotó: Oszlánczi Zsófia)
Nem csak az orosz börtöntöltelékek és a szőrös hátú motorosok viselnek tetkókat. 11 tetovált író George Orwelltől Szálinger Balázsig.
Háy János új könyve, A mélygarázs a könyvfesztiválra jelenik meg, ezzel indítja az Európa Könyvkiadó Háy János-életműsorozatát. A leírás szerint három szereplő, egy férfi és két nő, közös történetéről szól a regény. Egy valamikori szerelmi háromszög sarkairól, mindhárman áldozatok, elkövetők, akik véletlen keverednek az eseményekbe. Egyikük a mesék világa felől szemlél, egyikük az okokat kutatja, egyikük vádakat olvas a világra, hogy az miért olyan, amilyen. Mindhárman ki akarnának keveredni a napvilágra, mégis ott bolyonganak valahol a mélygarázsban. Az Európa Kiadó azt ígéri, a regény csípni, fájni fog, ugyanakkor mégis reménykeltő lesz. A borítót, Gerhes Gábor munkáját, nálunk láthatjátok először.
A plakátok virtuális polcain elhelyezett könyvek első tíz oldalát lehet elolvasni az okostelefonok segítségével a New York-i metrón. Az Underground Library-t a világhírű, vezető reklámiskola, a Miami Ad School három hallgatója tervezte, a cél, hogy ösztönözzék az utasokat, hogy keressék fel a New York-i Közkönyvtárat. Miután azok az utasok, akik használták az Underground Library-t, elhagyják a metrót, felugrik egy térkép a telefonjukon, amely a legközelebbi tagkönyvtárhoz navigál, ahol megszerezhető az olvasott könyv teljes, nyomtatott változata.
John le Carré új regénye, A Delicate Truth angol nyelven e-könyv formátumban április 25-én, nyomtatásban pedig május 7-én jelenik meg. Magyarul szeptemberben érkezik az Agave Kiadónál. A klasszikus kémregények írójának ez lesz a huszonharmadik műve.
Airan Kang dél-koreai művész digitális fényekkel megvilágított szobrai, LED-festményei témája a könyv. 2010-es Light Reading című kiállításához körbeutazta a világot, híres könyvtárakat és könyvesboltokat keresett fel, készített róluk fényképeket azért, hogy újragondolja a könyvek eredeti környezetet és digitalizált formát adjon neki. A mostani kiállítás, a Luminous Words több mint száz digitális és LED-fényekkel megvilágított tárgyat vonultat fel. A fotorealisztikus festmények és az átlátszó műgyantából készült szobrok célja, hogy a könyvet a tudás forrásaként mutassák be a digitális korszakban.
Fotó: Szabó Balázs [origo]
Cserna-Szabó András író, gasztrofilozófus, étteremkritikus szerint első regényének, a most megjelent Szíved helyén épül már a Halálcsillagnak nem ő a főhőse, csak divat lett úgy olvasni az irodalmat, mintha az egy igényesebb Blikk lenne. Mi a közös a Facebookban és az alkoholizmusban? Mikor ír az író, ha egész nap nőkkel hempereg és a vécékagylóba okádik? Miért gyanús Magyarországon, ha egy regény humoros? Interjú méregerős paprikával, Albatrosz-könyvekkel és a Hamis csöcsök nevű zenekarral.
Kanadai kezdeményezésre március 3. és 9. között tart az Olvass egy e-könyvet! hét, amelyhez az Egyesülés az E-könyvért tagjai közül többen is csatlakoztak. Az akció lényege, hogy ezen a héten néhány e-könyv ingyenesen tölthető le valamennyi forgalmazónál.
Az Európa kiadó Vámos Miklós-sorozatában a Könyvfesztiválra érkezik az újabb kötet, amely két korábbi, a boltokban már nehezen megtalálható könyvet tartalmaz. A Teniszezz velem! és a Ha én Bródy volnék az alkalomból új, közös előszót (Nekifutás, 2012. december) és utószót (Levezető futás, 2013. január) kapott. A Levezető futás egy részletét és a borítót nálunk láthatjátok először.
Ray Bradbury klasszikus regénye, a Fahrenheit 451 hatvan éve jelent meg először. A disztópikus könyv a jövő Amerikájában játszódik, ahol elégetik a könyveket, betiltják az olvasást, marad a tévé mint információforrás, amely így az agymosás és a manipulálás tökéletes eszközeként működik. Az Austin Creative Department művészeti iskola hallgatója, Elizabeth Perez tervező már a dizájnnal is jelezné a könyv üzenetét: a borítóba illesztett gyufa kivehető és a gerinc dörzsfelületén akár meg is gyújtható.
A séf (17. századi ismeretlen spanyol festő)
Az ókori saturnáliák alkalmával a cselédek az uraságok asztalához ültek, az elmúlásra lakomákkal válaszoltak, a családtagok ajándékokkal kedveskedtek egymásnak, a világ egy picit kifordult sarkaiból. A középkorban Bolondok Lakomájáva alakult az ünnep. A mítoszok, legendák és történelmi rejtélyek iránt igencsak fogékony Lawrence Norfolk ezúttal a 17. századba húzza vissza hasonló érdeklődésű olvasóját a beszélő nevű mesterszakács, John Saturnall történetén keresztül.
Bret Easton Ellis új könyvön dolgozik - tudhatták meg a rajongók még 2012 decemberében az író Twitteréről. Ez valószínűleg nem teljesen fedte az igazságot. Bár most úgy tűnik, tényleg újra egy könyvön dolgozik, de az elhatározás csak januárban született meg Ellisben, mikor egy hétre elutazott a sivatagi Palm Springsbe, és hazafelé éppen egy dugóban állt a hollywoodi bevezetőúton - legalábbis ezt állítja tegnapi posztjában.
Ötven eddig ismeretlen versét találták meg Rudyard Kipling (1865-1936) Nobel-díjas angol írónak, költőnek, A dzsungel könyve szerzőjének. Thomas Pinney amerikai irodalomtörténész fedezte fel a kéziratokat, amelyek a Cunard Line korábbi vezetőjének iratai közül és egy manhattani ház felújítasa során kerültek elő. Az egyik nyolcsoros, 4 éves gyereknek írt költeményt Kipling keresztgyerekének lánya őrizte meg. Az ötven eddig ismeretlen vers márciusban jelenik meg az eddigi legteljesebb Kipling-versgyűjteményben.
Közel 60 éve jelent meg a világ első 3D-s képregénye. 1953 szeptemberében a St. John Publishing adta ki ilyen formában Mighty Mouse újabb történetét.
Dashiell Hammett teremtette meg a szívós, masszív magándetektív alakját, aki egy romlott világban meggyőződés nélkül teljesít megbízásokat - aki egyszerre az amerikai álom megtestesítője és bírálója. Hammett detektívként a magánnyomozók világának átalakulásakor lépett színre, amikor pedig úgy érezte, San Francisco utcái nem jelentenek számára elég kihívást, váltott: krimi- és forgatókönyvíró lett. A húszas-harmincas években gyorsan felívelő karrierje végül azért tört darabokra, mert magánnyomozó hőseihez hasonlóan ő is a végletekig kötelezte el magát amellett, amiben hitt. A Kontinentális Detektívügynökség névtelen nyomozójáról szóló novellákból most jelent meg gyűjteményes kötet (A tizedik nyom) az Agave Kiadónál.
Áprilistól kapható a boltokban a tavasz sokak által talán legjobban várt könyve, Viktor Pelevin új, posztapokaliptikus regénye M. Nagy Miklós fordításában. A borítót, amelyet Gerhes Gábor tervezett, nálunk láthatjátok először.
