Az amerikai sci-fi egyik legnagyobb alakja volt, 93 éves korában hunyt el.

Trilógia első kötetéről jót vagy semmit, inkább semmit. Esetleg puszta feltételezéseket, úgy indítva, hogy "úgy tűnik, mintha", mivel a későbbi kötetek valószínűleg vakító fényében talán minden megváltozik, más szerepet, kontextust, és mindenképp más véget kap, ha kap a szöveg. A Patkány éve ugyanis egy trilógia első kötete, ekképp óvatosan olvasandó a maga nem csekély 573 oldalas terjedelmében.

Volt már hasonló lista és lesz is még, most éppen a Flavorwire gyűjtötte össze az általuk legszebbnek talált harminc sci-fi-könyvborítót. Már az is kérdéses persze, hogy mennyire sorolhatók a sci-fi irodalomba ezek a regények, pláne az, hogy tényleg szépek-e, mindenesetre ezekből válogatunk a folytatásban.

A sci-fi kommersz termék vagy művészet? Tematika vagy önálló műfaj? Van-e minőségi sci-fi irodalom hazánkban? Hogyan kapcsolódnak mindehhez a társművészetek: a film, a zene? A Szépirodalmi Figyelő és a Fiatal Írók Szövetsége közös szimpóziuma, a Nagy Sci-Fi Reboot ezekre a kérdésekre keresi a választ. December 19-én 17 órától kerekasztal-beszélgetésekkel, előadásokkal, filmvetítéssel és sci-fi klasszikusok filmzenéiből komponált DJ-szettel várják az érdeklődőket.

Az Agave Kiadó régvárt krimikkel és sci-fikkel indítja a 2013-as évet. Februárban jön egy novelláskötet Dashiell Hammettől. A tizedik nyom című kötet hét történetet tartalmaz a Kontinentális Detektívügynökség felgöngyölített eseteiből, melyek az 1920-1940-es évek között nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Hammett bekerülhessen a kemény krimik legjobb szerzői közé. (Az írótól utoljára 2009-ben A máltai sólymot vehették a kezükbe az olvasók.) Még ebben a hónapban érkezik az újabb Ray Bradbury-kötet, ami a klasszikus Fahrenheit 451 új kiadása lesz Lóránd Imre fordításában. A kiadvány tartalmazni fog további öt novellát is a tudományos fantasztikum nagymesterétől, melyeket a szerkesztők az R Is For Rocket című gyűjteményéből válogattak ki.

Ironikus módon Ursula Poznanski tini thrillerjének borítója nem sok meglepetést hagy az olvasónak. Az Erebos fülszövege elárulja, hogy a felhasználókat megfigyelő, az életükbe beavatkozó játékprogramról fog szólni a történet, amely még gyilkosságra is megpróbálja rávenni a játékosait. Ha hozzávesszük az ifjúsági regény többi kötelező kellékét, akár magunk is felskiccelhetjük a történetet.

Életének 87. évében, augusztus 15-én elhunyt Harry Harrison, a Rozsdamentes Acélpatkány tizenkét kötetes regényciklus és a Halálvilág-trilógia írója.

Baráth Katalin, Kondor Vilmos, Dennis Lehane, Iain M. Banks, John le Carré , Philip K. Dick, Steven Saylor - néhány azon népszerű, kultikus szerzőből, akiket a főként kortárs krimire és sci-fire szakosodott Agave Kiadó mutatott be a magyar olvasóknak. A 2003-ban indult Agavét az idei Év Kiadója versenyben már a harmadik legjobbnak választották harmincegy kiadóból. Az alapítók - Csurgó Csaba főszerkesztő és Varga Bálint ügyvezető - célja, hogy igényes, elsősorban amerikai és brit szórakoztató irodalmat jelentessenek meg. De miért jelentettek problémát a 12 éves lányok? Miért nem mondanak a kiadók soha konkrét eladási számokat? Miért azonosítjuk Magyarországon a krimit még mindig Agatha Christie-vel? Varga Bálinttal az olvasói szokások formálásáról, a magyar piac kedvenceiről beszélgettünk.

Június 6-án, szerda reggel, 91 éves korában Los Angelesben hunyt el a fantasztikus irodalom meghatározó alakja, számos kultkönyv szerzője, Ray Bradbury. Hatását Isaac Asimovéhoz és Stanislaw Leméhez mérik, jellemző azonban, hogy a tudományos fantasztikus témák rajongóit is megosztják írásai, jelentőségét pedig elsősorban világirodalmi szinten, a zsáneren túl mérik. Az ötszáznál is több hosszabb-rövidebb elbeszélést jegyző író első novellái a negyvenes években jelentek meg, de az ötvenes évek regényei hozták el számára az igazi sikereket: 1950-ben jelent meg a Marsbéli krónikák, 1951-ben A tetovált ember, 1953-ban a Fahrenheit 451.

Annyira a jövőben élünk, hogy már szinte illetlenség is bármin meglepődnünk. Greg Bear Eon című regénye szerint a Földet 2005-ben pusztította el egy atomháború, a Terminátor-filmek Skynetje tavaly ébredt öntudatra, és már csak három év van hátra, hogy a Vissza a jövőbe Marty McFly-a megérkezzen közénk 1985-ből az időgépével. A több mint száz éves science fiction szinte minden napra írt már nekünk egy világot romba döntő katasztrófát vagy egy mindent megváltoztató tudományos áttörést.

A Reménység úttörői - A fantasztikus kert című történet hamisítatlan, régimódi sci-fi, illetve sci-fi elemekkel dúsított kaland(kép)regény. Első megjelenése óta eltelt 60 év, és ugyan ez érződik is a történeten, de egyben nosztalgikus bájt is kölcsönöz neki. Hiszen: miniatürizált emberek óriási bogarakkal küzdenek meg! Kell ennél több egy jóféle, régi vágású kalandhoz? Ugye, hogy nem.

Philip K. Dick kiadója, az Agave szavazást hirdetett nyáron, amelyben a szürreális fantáziájú amerikai sci-fi író legjobb regényét kellett kiválasztani. A szavazás most zárult le, a végeredmény szerint testhosszal az Ubik nyert, utána fej-fej mellett végzett az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? és a Kamera által homályosan. Az ember a fellegvárban csak hatodik. (A teljes listát itt találjátok.) A lista azoknak is praktikus, akik még nem olvastak semmit Philp K. Dicktől, így legalább tudják, melyikkel érdemes kezdeni. Az Ubik-ban megzavarodik az idő, és az Ubik nevű szérum tud csak ezen segíteni. Az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? középpontjában az emberhasonmás androidok állnak, ebből készült a Szárnyad fejvadász című Ridley Scott-film. A Kamera által homályosan pedig egy nyomozóról szól, aki szépen lassan becsavarodik.

A jó strandos könyv leköt annyira, hogy ne zavarjon a hőség, viszont bármikor le tudod rakni, hogy beszaladj a vízbe. Fontos ismérve még, hogy bírod tartani fél kézzel, és nem bánod, ha homok megy a lapjai közé. Mielőtt megvennéd az éppen aktuális vérfagyasztó kolostorregényt, divatos fantasyt vagy szerelmes történetet, olvasd el ajánlónkat! Krimik, lányregények, sci-fik, paródiák a frissen megjelentek közül, naptej mellé.

Izing Róbert Támadás az űrből! című könyvét úgy harangozták be, mint "jó magyar sci-fit", és mivel ilyen nincs túl sok a hazai könyvpiacon, naná, hogy felkaptuk a fejünket. Azt hittük, a könyv brutál paródia lesz, ehhez képest az elsőkönyves szerző alig forgatja ki a világmegmentős sablonokat. Az eredmény látványos nyári akció-vígjáték könyv formájában, önironikus poénokkal. A magyarok lézereitől ments meg uram minket.

Liebhaber Judit modell-műsorvezető, valamint Gubík Ági, a Pánik című film (és több bankreklám) főszereplőnője is ijedezik a Könyvhétre megjelenő Támadás az űrből! című magyar sci-fi regény videóelőzetesében. A pár másodperces teaserből nem derül ki sok, csupán remegnek a kávéscsészék, és feltűnik a Parlament, a videóhoz mellékelt fülszövegből azonban megtudhatjuk, a Földet megtámadó idegen faj Amerikában kezdi a pusztítást, de "egy kis nép" megmenti a világot. Ezek lennénk mi, magyarok.

Az Agave kiadó "az elmúlt évtized legremekebb magyar science-fiction regénye"-ként hirdeti a Támadás az űrből!  című könyvet, amely "parádés ötleteivel és ellenállhatatlan humorával nem csak a stílus szerelmeseit fogja lenyűgözni".

Gyanítjuk, paródiára kell számítani, nem emberevős-lövöldözős ufóvadászatra. A könyvet egy eddig ismeretlen név, Izing Róbert jegyzi szerzőként. A teaser mindenesetre jól néz ki. Nálunk még csak most kezd divatba jönni, hogy könyvekhez is készül előzetes.

Gerlóczy Márton pár évvel ezelőtt készült párizsis videói a felolvasás miatt fulladtak unalomba (pedig Nagy Ervin adta a hangját a projekthez), a Darren Shan-trilógiához készült előzetes meg pont ellenkezőleg: annyira hasonlít a kereskedelmi tévék bombasztikus filmelőzeteseihez, hogy már unalmas. Ilyen szempontból a Támadás az űrből! előzetese jól sikerült, nézzétek.

"Az idegen faj megérkezett az űrből, hogy kiirtson minket. Első dolguk volt szétlőni Manhattant, és nemcsak Amerikára, hanem magára a Földre is ez a sors várna, ha nem jelenne meg hirtelen egy kis nép, egy jelentéktelen kis ország -- Magyarország --, amely állítja, hogy fel tudják venni a harcot az ufókkal, sőt le is tudják győzni őket." (részlet az ajánlóból)

Nanohackerek, viktoriánus dandyk, az énjüket is feladó, orgiáról orgiára élő szuperszámítógéppé összeállt hippik, és csavarosan gondolkodó konfuciánus bölcsek népesítik be Neal Stephenson frissen megjelent Gyémántkor című regényét. A kilencvenes évek emblematikus sci-fije arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen lesz a világ, ha minden tárgyat le tud gyártani az otthoni nanonyomtatónk.

Hasfelmetsző Jack, az Elefántember, Charles Darwin, H. G. Wells, Arthur Conan Doyle - sajátos névsor. Mindannyian felbukkannak Az idő térképe című regényben. A spanyol Félix J. Palma elképesztő időutazásra hívja az olvasót. Mottója: "Ha a szomszéd kertje mindig zöldebb, vajon milyen színben pompázhat a szomszéd univerzum?" Időutazós regénye színes és fordulatos, nem csoda, ha minden országban kapkodnak érte a kiadók.

Félix J. Palma most robbant be a nemzetközi terepre Az idő térképe című időutazós regényével. Művét számos nyelvre lefordították, a világ az új Carlos Ruiz Zafónként ünnepli. A magyar kiadás megjelenése alkalmából Budapestre látogató spanyol írótól megtudtuk, hogy H. G. Wells hatására fogott bele a könyv írásába, és őt magát is meglepte a világsiker, melynek köszönhetően életében először tud megélni az irodalomból. Kiderült, Az idő térképe egy trilógia első része, melynek már a második kötete is megszületett, spanyolul most fog megjelenni.

Az elektromos Lincoln ígéretesen kezdődik: a fél világ pszichés betegségben szenved, főhősünk emberi másolatokat gyárt. De aztán a sci-fi váratlanul szerelmes regénybe csap át.

Rejtett márkák, elfeledett gyártástechnológiák, a szilícium előtti korban készült gépek és nyomozás. A cyberpunk alapszerzőjének, William Gibsonnak a legújabb, Nyomtalanul című regénye egy trilógia befejező része. Most is a márkákkal foglalkozik, most azonban a virtuális javak, kütyük nélkül nem is látható műalkotások helyett valódi, kézzel fogható tárgyakat keresnek a hősök.

Megkértünk hét, az irodalommal hivatásszerűen foglalkozó embert, hogy válasszák ki az elmúlt év számukra legfontosabb könyveit. Íróemberek, irodalomkritikusok, kiadóvezetők, könyvesbolt-tulajdonosok foglalják össze számunkra 2010-et könyvcímek formájában. Sci-fi, gyerek, kortárs - ami belefér.

Cigányok című új művében mindenkinek odacsap, tíz nap alatt írta meg a szeptember 11-ei terrortámadás történetét, illetve körüllengi a Titkok könyvének, valamint harmincöt évnyi krimi-, fantasztikus és ifjúsági irodalmi életműnek a legendája. Emellett ő Melissa Moretti, valamint Stefan Niemayer, a náci történelem ismerője. Közel hatszáz könyve jelent meg Nemere Istvánnak, csak idén huszonegy. Eddig. Interjúnkban szó esik szocialista kultúrpolitikáról és Kuczka Péterről, Hitlerről és a tankönyvekről, szakmaiságról, idézőjelbe tett hitelességről és az évente eladott háromszázezer Nemeréről. Tisztázzuk a városi legendát, amely szerint Sylvester Stallone lenyúlta az író egyik regényét. Az író meglepő válaszai.

Philip K. Dick 1963-ban írta a magyarul nyáron megjelent A Titán játékosai-t, amiben utolsó harcára készül a megtizedelt, legyőzött emberiség. A csata azonban nem az űrben vagy egy másik bolygó felszínén zajlik, hanem a játékasztalon és a különböző szerekkel teletömött emberek agyában. A Titán játékosai nem a legjobb Dick-regény, de lehet, hogy társasjáték-geekeknek különös örömet fog okozni.