Third Man Books nevű kiadójával Jack White is beszáll a könyv-bizniszbe. Honlapjuk szerint egy félelmet nem ismerő, fantáziadús és eklektikus vállalkozásba kezdenek, illletve remélik, hogy jelenlétük fontos előrelépés lesz az amúgy is virágzó és erőteljesen terjeszkedő amerikai független irodalom szférájában.
Juan Gabriel Vásquez új regénye, A hírnév ugyanúgy a múlt temetetlen titkairól és az emlékezet rögös útjairól szól, mint a korábbiak, de az események mozgatórugója ezúttal nem a kolumbiai drogkereskedelem, és nem is az ország második világháborús története, hanem egy karikaturista élete.
Informátorok című regényében Juan Gabriel Vásquez a Kolumbiába érkező emigránsok kevésbé ismert, második világháborús történetét mesélte el, a Becsapódásban viszont az országhoz általánosabban társított jelenség a mozgatórugó: a drogkereskedelem.
A második világháború alatt Kolumbiába menekült német nácik és német zsidók, a kormány és a helyi lakosság sorsa jelenik meg az Informátorokban, de a Mario Vargas Llosa által is méltatott regényben ugyanúgy központi téma az apa-fiú kapcsolat és a múlttal való szembenézés is. Juan Gabriel Vásquezt 2004-es, első regénye egyből az egyik legígéretesebb fiatal latin-amerikai íróvá avatta, mostanra már angolul is több könyve olvasható, az Informátorok pedig tavaly magyarul is megjelent.
Az ötvenes évek óta nem került elő róla fénykép, nem szerepel tévében, nincs ott a díjátadókon, fenntartásai vannak az e-könyvekkel, mégis gyakran pletykálják róla, hogy a Nobelre legesélyesebb amerikai írók között van. A legnagyobb posztmodern írók közé sorolt Pynchon új könyvön dolgozik - jelentette be pénteken kiadója, a Penguin Press. A The Bleeding Edge (kb. "Vérző perem") megjelenésének időpontját azonban nem közölték.
Magyarországon úgy alakult, hogy Jonathan Franzen két nagy hatású regénye egy naptári évben jelent meg, miközben eredetileg a Javítások és a Szabadság publikálása között kilenc év telt el. Itthon azzal is borult a kronológia, hogy idén tavasszal a Szabadságot előbb olvashattuk, az Amerikában 2001-ben megjelent Javítások pedig végül a mostani karácsonyi könyvpiac húzócíme lett. Akárhogy is, a Javítások volt az a regény, amivel Franzen korábbi két könyve kritikai sikerei mellé a közönség elismerését is elnyerte, és pillanatok alatt díjnyertes, nemzetközi sztárírót csinált belőle.
Jonathan Franzen a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb sztárja és fenegyereke. December elején Bart István fordításában jelenik meg az Európa Könyvkiadónál 2001-es regénye, a The Corrections (Javítások), amellyel a kritikusok és az olvasók elismerését is kiváltotta. Sikerkönyv lett, elnyerte többek között az amerikai irodalmi díjat, a National Book Awardot, és ott volt a legjelentősebb díjak nagy esélyesei között. A Javítások néhány hónappal 9/11 előtt jelent meg, a sztereotípiák szerint totálisan jellegtelennek gondolt közép-nyugati középosztálybeli család évtizedeit kíséri végig. A magyar borító a Kötve-fűzvén látható először.
Bret Easton Ellis az egyik legismertebb kortárs amerikai író, regényei világszerte sikeresek, ráadásul magyarul is olvasható mindegyik. A napokban Az eltűnés könyvei címmel jelent meg róla magyar monográfia. Megnéztük, hogy Ellis könyveinek újraolvasására ösztönöz-e a tanulmánykötet, illetve hogy fény derül-e a csuklyás pulcsi rejtélyére.
"Kicsi vagyok, mint az ökörszem, hajam szőke, mint a gesztenye belseje, szemeim, mint cseresznyék a pohárban, amit a vendég otthagyott" - jellemezte magát Emily Dickinson, a zárkózott amerikai költő, akinek életéről csak nagyon keveset tudunk. De hogyan is nézett ki valójában az 1830 és 1886 között élt, mára elismert massachusettsi költő? Mostanáig egyetlen hitelesített, dagerrotíp portrét ismertek a 17 éves Dickinsonról, amelyen egyenes háttal ül egy széken 1847-ben. A Guardian értesülései szerint azonban egy újabb képet találtak, amelyen Dickinson mosolyog, mellette pedig egy barátja látható.
Azt mondják egyesek, hogy az Atlantisz gyermekeivel Stephen King szépirodalmat írt. Ez bolondság. Nem az, hogy szépirodalmat, hanem maga a különbségtétel. Annyira más lenne, mint a többi műve? King történetei mindig attól voltak erősek, hogy remekül kidolgozott, valóságos problémákkal küzdő szereplőkre szabadította rá az iszonyatot, legyen az emberben lakozó, netán természetfeletti eredetű. Az Atlantisz gyermekei talán annyiban más, hogy nem rémtörténet, és a vietnámi háborúról, illetve annak következményeiről is próbál szólni - felemás sikerrel.
Mark Hanauer: Bukowski, 1981
"Ez a baj az ivással, gondoltam, ahogy egy újabb italt töltöttem magamnak. Ha valami rossz történik, iszol, hogy elfeledd; ha valami jó történik, iszol, hogy megünnepeld; és ha semmi sem történik, iszol, hogy valami történjen" - írja a Németországban született Heinrich Karl Bukowski (1920. augusztus 16, Andernach) a Nők című regényében. Ez a sokat idézett két mondat remekül össze is foglalja a német anya és német-amerikai apa gyermekeként született író, költő, ragyás arcú senkiházi ars poeticáját, akit csak akkor kezdtek Henrynek szólítani, miután Baltimore-ba költözött a család.
"Vannak tiszta és vannak mocskos rendőrök, és én mocskos voltam" - mondja magáról Matthew Scudder, Lawrence Block híres magánnyomozója. Bár Block nem nevezhető radikális újítónak, tömény életműve és a húzósorozatok egyenletes színvonala miatt kétségtelenül beleírta magát az amerikai krimiirodalom történetébe. Nincs olyan rangos díj a szakmában, amit Block ne kapott volna meg, köztük a krimiírók brit életműdíjat, a Gyémánt Tőrt és a Mystery Writers of America által adományozott Grand Master címet. Legnagyobb erősségét a karakterei adják. Az aludni képtelen kém, Evan Tanner történeteinek nagy része az 1960-as években született, Block legnépszerűbb sorozatai az alkoholizmussal küzdő magánnyomozó, Matthew Scudder esetei, illetve a gentleman, könyvmoly betörő, Bernie Rhodenbarr és az egzisztenciális szorongástól szenvedő bérgyilkos, John Keller történetei. Magányos hőseinek természetes közege a bűnnel átitatott nagyváros.
Napjaink egyik legtúlértékeltebb amerikai írójának, Don DeLillónak tulajdonképpen igazat is adhatunk, amikor egy interjúkérdésre adott válaszában úgy fogalmaz, hogy megítélése szerint a Cosmopolis című könyvéből készült, idén május végén bemutatott rémesen gyenge film "működik", a rendező, David Cronenberg pedig "beletalált". Ha valaki, hát DeLillo egészen biztosan meg tudja ezt ítélni, ugyanis magát a 2003-as regényt is leginkább a fenti szavakkal lehetne jellemezni: a könyv ugyan nem túl mély, még kevésbé eredeti, sőt az átlagosnál izgalmasabbnak sem mondható, ám az amerikai irodalmi közvélemény reakciója alapján kétségtelen, hogy valamiért működik és a szerző valamibe nagyon beletalált. De mégis mibe és hogyan?
Gore Vidal amerikai írót kritikus, nem ritkán lesújtó véleménye miatt Amerika "rossz lelkiismereteként" is emlegetették. Az amerikai irodalom óriásai között tartják számon, Norman Mailer és Truman Capote mellett. Los Angeles-i otthonában hunyt el kedden egy tüdőgyulladás szövődményeiben, 86 éves korában.
Jonathan Franzen amerikai írót a világirodalmi bulvárból már ismerhette korábban is a magyar olvasó: a Time címlap, az ellopott szemüvege, az amerikai külpolitika és a közösségi oldalak éles bírálata valamennyire előkészítette a magyar megjelenés számára is a terepet. Az Európa Kiadónál most tavasszal jelent meg Bart István fordításában Franzen legfrissebb regénye, az amerikai mítoszt lebontó Szabadság, aminek egyik első lelkes olvasója Barack Obama amerikai elnök volt.
Ernest Hemingway a Búcsú a fegyverektől című regényéhez negyvenhét különböző befejezést írt meg, ezek közül választotta ki a véglegeset: „But after I had got them out and shut the door and turned off the light it wasn’t any good. It was like saying good-by to a statue. After a while I went out and left the hospital and walked back to the hotel in the rain.” (Örkény István fordításában: „De amikor a nővéreket kitessékeltem, és becsuktam utánuk az ajtót, és eloltottam a villanyt, az nem ért semmit. Mintha egy szobortól akartam volna elbúcsúzni. Egy idő múlva kimentem a szobából, elhagytam a kórházat, és gyalog indultam haza a szállodába, a szakadó esőben.”) Hemingway kiadója, a Scribner ezen a héten jelentette meg a regény új kiadását – mind a negyvenhét alternatív befejezéssel, például azzal, amelyet F. Scott Fitzgerald javasolt. Az utolsó mondatok különféleképpen írják le Henry hadnagy érzéseit, gondolatait Catherine halálával kapcsolatban.
Al Satterwhite: Hunter S. Thompson interjút ad,
Cozumel, Mexico, 1974 március
Hunter S. Thompson (1937-2005) mindig a maga szabálytalan útját járta. Halála után fia, Juan úgy emlékezett rá egy cikkben, mint törvényen kívülire. És valóban: HST-nek többször meggyűlt a baja a törvénnyel, az újságírásban pedig sportot űzött a szakma szabályainak megsértéséből. 1970-ben részben a véletlennek köszönhetően saját műfajt alapított: a gonzó újságírást. 1970 májusában a Kentucky Derbyről tudósított Ralph Steadmannel, könyvei (pl. a Félelem és reszketés Las Vegasban) illusztrátorával, csakhogy megcsúszott a határidővel és félő volt, hogy nem tudja "hozni a sztorit".
Hétfőn délután, 72 éves korában váratlanul elhunyt Géher István Shakespeare-kutató, költő, műfordító, az ELTE Bölcsészettudományi Karának professor emeritusa - olvasható az egyetem honlapján.
A Kerouac család az 1940-es években
A beat generáció tagjai, a nagyrészt a húszas években született nonkonformista írók a Columbia Egyetemen ismerkedtek meg, majd kötöttek életre szóló barátságot egymással, valamint a marihuanával, a benzedrinnel, az alkohollal és a morfiummal. Életük végéig bohém hedonisták voltak ők, a spontaneitás papjai. A beat generációt Allen Ginsberg tette igazán ismertté, amikor 1957-ben a Lawrence Ferlinghetti által kiadott könyvét obszcenitással vádolta a San Francisco-i rendőrség. A bírósági ügy óriási felháborodáshoz vezetett, de Burroughs Meztelen ebédjének ügyével együtt hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államokban eltörölték végül az irodalmi cenzúrát.
Jorge Bucay pszichoanalízist tanult a Buenos Aires-i egyetemen, terápiás módszerében azonban a Gestalt-irányzatot és a történetmesélést vegyíti. 1982-ben adta ki a pácienseknek mesélt történetekből az első kötetét (Levelek Claudiának), amelyet aztán tucatnál is több követett. A magyarul az Európa Kiadó gondozásában olvasható szerző könyveiben az önmegismerésben próbál segíteni olvasóinak: a problémák megértéséhez különböző korok, szerzők elbeszéléseit, népmeséket, hallott és gyűjtött történeteket idéz fel. Jorge Bucay legfrissebb magyar könyve, a 20 lépés előre bemutatójára utazott Budapestre. Több millió eladott könyv írójával, a népszerű argentin pszichoterapeutával arról beszélgettünk, miért jobb, ha terápiás könyveket olvasunk például Dosztojevszkij helyett, kiből válhat hivatásos mesélő, mit tanult Poirot-tól.
Nyolcvanhárom éves korában, május 15-én meghalt Carlos Fuentes mexikói író. A fiatal korában újságíróként, majd diplomataként dolgozó Fuentes 1959-ben kezdett el komolyabban írni, legismerteb művei az Artemio Cruz halála és a Gringo Viejo ('Az öreg gringó'). A hetvenes években nagykövetként képviselte hazáját Franciaországban (1972-78), de lemondott, amikor Gustavo Díaz Ordaz mexikói nagykövet lett Spanyolországban. 1990 óta Európában élt.
César Aira 1987-es, magyarra először csak most lefordított műve, a Kísértetek egyetlen nap eseményeit fogja közre, miközben a nagyon is időhöz, sőt percekhez kötött történések megkérdőjelezhetetlenül az örökkévalóság felé tartanak. Az esszéisztikus hangvételű részletekkel bőven megspékelt kisregény középpontjába Patri, a Viñas-család álmodozó nagylánya kerül. Álmai a mindennapok elviselésének, majd az azokból való kilépésnek a lehetőségét hordozzák. A Kísértetek, hasonlóan az Epizód egy vándorfestő életéből című könyvhöz (itt írtunk róla), a borgesi töménységre emlékeztet a szépirodalmi, irodalomtudományi, filozófiai részek vegyítésével.
Toni Morrison Nobel- és Pulitzer-díjas amerikai írót az Egyesült Államok legmagasabb rangú polgári elismerésével, az Elnöki Szabadság-éremmel tüntette ki Barack Obama - derül ki a Fehér Ház közleményéből.
M. Nagy Miklós az Európa Kiadó főszerkesztője, illetve az egyik legtöbbet foglalkoztatott műfordító: Jack Kerouac, Bret Easton Ellis, Vladimir Nabokov és Borisz Akunyin könyveit is ő ültette át magyar nyelvre. Miért nem válhat Krúdy Gyula a világirodalom részévé? Hogyan lesz a dobozos sörből konzervsör? Miért nem jelenhet meg magyarul a kortárs nemzetközi irodalom több fontos alakja? M. Nagy Miklós sok egyéb mellett ezt is megválaszolja, majd rámutat a bajok forrására, illetve a magyar és az orosz kultúrpolitika közötti különbségre.
Gabriel García Márquez egyik legnagyobb regénye, a Szerelem a kolera idején ihletett meg egy hondurasi divattervezőt, Carlos Campost.
