A Bibliánál nagyobb remekmű az Odüsszeia és az Isteni színjáték - legalábbis ez derül ki a The Top Ten: Writers Pick Their Favorite Books című kiadványból.

Kathy Reichs törvényszéki antropológus, krimiíró. Itthon leginkább a Dr. Csont című tévésorozat tásrproducereként ismerős. Dolgozott az FBI-nak, és segített azonosítani a World Trade Center elleni terrortámadás áldozatait. Jelenleg a Kanadai Rendőrség tanácsadója, mellette antropológiát tanít az Észak-Karolinai Egyetemen, Charlotte-ban. A Brennan-krimik első része, a Csont és vér 1997-ben elnyerte az elsőkönyvesek Ellis-díját, amit azóta tucatnál is több krimi követett. Magyarul az Ulpius-ház kezdte el kiadni Reichs könyveit: a tavalyi első krimi után idén érkezik a második kötet, a Csont és bőr. Kathy Reichsot az írásról és a boncolásról, megrázó élményeiről, Dana Scully-ról, a krimik jelentőségéről kérdeztük.

Először a Kötve-fűzvén láthatók egyben az Európa Kiadó februári és márciusi megjelenéseinek borítói, íme:

Vlagyimir Putyin azt szeretné, ha a nyugati kánon mintájára összeállítanák a nagy orosz kánont, amelyben az a száz legfontosabb orosz könyv kapna helyet, amit minden diáknak el kellene olvasnia, mielőtt befejezné az iskolát. A kánon célja, hogy az orosz irodalom megőrizze dominanciáját.

Jó hír a történelmi krimik és az ókori Róma rajongóinak, hogy hamarosan megérkezik M. C. Scott sorozatindító regénye, A római kém. Az Agave ezzel igyekszik majd ellenpontozni a Steven Saylor-krimiket, így néz ki a borító, tessék:

Az ódon és a csúcstechnika találkozik a Twelve South MacBookhoz, iPadhez és iPhone-hoz készült, régi könyveket idéző termékcsaládjában, a BookBook tokokban.

Deák Ferenc nyolc magánlevelével, egy versével és egy hajtincsével gazdagodott a Magyar Országos Levéltár gyűjteménye. A dokumentumokat René Louis Roudaut, Franciaország budapesti nagykövete pénteken adta át Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárnak a magyar kultúra napja alkalmából. A versben a "haza bölcse" keresztlányát ugratja.

A nagy magyar író, Móricz Zsigmond szerelemmel és apai érzésekkel vegyes kapcsolata Littkey Erzsébettel kétségkívül izgalmas témát szolgáltathat egy regényhez. Móricz Zsigmond viszonya azonban csak ürügy: hiába igyekszik a borító és a szöveg (előbbi egyértelműbben, utóbbi kevésbé hűen) az íróóriás életéhez kötni Barna Dávid első regényét, a törekvés a regény szempontjából kifejezetten károsnak bizonyul. A szövegben egyetlen ponton válik nyilvánvalóvá, hogy a minden szempontból jóétvágyú úr esetleg Móricz volna. Az Egy magyar regény azonban ezzel az egyértelműsítéssel többet veszít, mint nyer.

A világ egyik legdrágább könyvének, John James Audubon The Birds of America című kötete első kiadásának egy ritka, teljes példánya kelt el rekordáron, 7,9 millió dollárért a Christie's New York-i árverésén - igaz, éppen csak megugorva ezzel az óvatosabb becslések alapján várt árat.

Cormac McCarthy könyveiből több filmfeldolgázás is készült, de az amerikai író pályája során most először ír eredeti forgatókönyvet. A sztoriról egyelőre annyit lehet tudni, hogy egy ügyvédről szól, aki belekeveredik egy drogbizniszbe az Egyesült Államok délnyugati részén.

Elkészült a világ legnagyobb Koránja. Az 500 kg-os könyv készítői azt akarták megmutatni, hogy bár Afganisztán gazdag kulturális öröksége és hagyományai sérültek, de túlélték az elmúlt harminc év háborúit.

Jonas Jonasson az ötvenes éveiben járó svéd elsőkönyves. A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című regényéről a magyar borító szinte olvashatatlan kiemelésekkel üvölti, hogy a könyv már nyolc országban bestseller. Meg azt is, hogy ez az év legviccesebb könyve. A harsány borító viszont megvezeti az olvasót.

A skandináv krimi köztudomásúan sötét, borongós és gyakran politizál. Ha direktben mégsem, fontos társadalmi kérdéseket akkor is feszeget. A műfajjal a moralista Henning Mankell révén ismerkedtem meg, akinek hőse, Kurt Wallander messziről emlékeztetett Raymond Chandler Phillip Marlowe-jára. A Mankell-kötetek hangulatában is volt valami ilyesmi, úgyhogy a szerzőnek nyert ügye volt nálam. Később jöttek sorban a többiek, az izlandi Arnaldur Indridassontól a norvég Jo Nesbón át a svéd Stieg Larssonig - utóbbit mindenki ismeri, aki kicsit is figyelt arra, ami az irodalomban és a filmben az utóbbi egy-két évben történt.

Valódi gyilkosságra felszólító számítógépes játékról, identitásától megfosztott gyerekről, a nagyszülők haláláról szóló ifjúsági és gyerekkönyvek is érkeznek 2012 első félévében. A Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Skandinávia mesekönyveket hoz, folytatódnak a sztársorozatok. Ebben az évben sem marad senki új Bogyó és Babóca vagy Boribon nélkül.

2012 első felében többek között Umberto Eco és Murakami Haruki új regényei is megjelennek magyarul, Frei Tamás a káoszról és magyar elit bukásáról ír, lesz még hazafias kalandregény, urban fantasy, illetve budapesti vámpírtrilógia is száz évvel ezelőttről. Az Ünnepi Könyvhétre megérkezik a 20. század egyik legnehezebb könyvének, Joyce Ulysses-ének közérthetőbb magyar fordítása.

J. R. R. Tolkien 1961-ben A Gyűrűk Ura másodrangú prózája miatt csúszott le az irodalmi Nobel-díjról - derül ki az 50 évre titkosított, most nyilvánosságra hozott dokumentumokból. Tolkient barátja, a szintén fantasy író C. S. Lewis jelölte a díjra, de a Nobel zsűrije úgy találta, "az eredmény egyáltalán nem éri el a legmagasabb minőséget". 1961-ben végül egy jugoszláv írónak, Ivo Andrić-nak ítélték a Nobelt a Híd a Drinán "epikus ereje" miatt, "amellyel gondosan írja le a témákat és ábrázolja az emberi sorsokat".

A Partvonal Kiadó 2011-ben elindított szépirodalmi sorozatában jelent meg újra W. Somerset Maugham A legsötétebb óra című regénye. A mű eredetileg megrendelésre készült, Maughamet a brit Tájékoztatási Minisztérium kérte fel a regény megírására: olvasmányélmény útján is próbáltak támogatókat szerezni a szövetségesek politikájának az Egyesült Államokban. A könyv végül 1942-ben meg is jelent a tengerentúlon.

Az Agave Kiadó is nyitott a digitális platformok felé, így három regénnyel bűvült az egyelőre még mindig meglehetősen szegényes magyar nyelvű e-könyvek kínálata. A kiadó most januárban három sikerkönyvét - Baráth Katalin: A fekete zongora, Kondor Vilmos: Budapest Noir, Trenka Csaba Gábor: Egyenlítői Magyar Afrika - jelentette meg két platformfüggetlen, epub és prc formátumban.

A norvég könyvpiac abszolút sikerkönyve 2011-ben a Biblia lett. 30 év óta most készült először új norvég Biblia-fordítás. Az új kiadás hétről hétre töretlenül vezeti az eladási listákat: az október közepi megjelenést követően az év végéig közel 80 ezer példányt adtak el belőle, ez pedig minden várakozást felülmúlt. Akárcsak a Harry Potter-könyvek megjelenésekor, már a boltokba kerülését megelőző éjszaka sorok kígyóztak a könyvesboltoknál. A kiadó, a Norvég Biblia Társulat október közepén 25 ezer példányban jelentette meg az új fordítást, és azt gondolták, az első nyomás 6-9 hónapig kitart majd - ehelyett azonban két hónap alatt 79 ezer példányt értékesítettek belőle.

Az izlandiaknál az időjárás fontos beszédtéma, úgy ötven évvel ezelőttig akár élet-halál kérdése is lehetett. Nagyjából az előző század közepéig, a dán fennhatóság alól való 1944-es felszabadulásáig elszigetelten, igencsak nyomorúságos sorban tengődő nép volt az izlandi, kiszolgáltatva az időjárás kénye-kedvének. Nem voltak még exportra is termelő üvegházak, hőforrások vizével fűtött lakások és utcák; az akkori izlandiak a jelen magas életszínvonalát legmerészebb álmukban sem remélhették.

A rockkönyvek piacát a sztárok életrajzai uralják, de lám, viszonylag rövid időn belül itt a második irodalmi alkotás. A Hasítás című 2008-as antológia írásait leginkább a rock mint olyan ihlette; Felhőjáró Baksa-Soós Attila (így szerepel a név a könyvön): Rocklitera Vol. 01 című rövidke könyvét pedig konkrét zenekarok, az általában sajnos alternatívnak nevezett magyar színtér nevesebb szereplői: Quimby, Heaven Street Seven, 30Y, Neo, Hiperkarma, Zagar, Nemjuci, Anna & The Barbies, Kistehén stb. A 18 előadó mindegyike egy-egy másfél-két oldalas írást kap. Ezekben gyakran kerülnek elő mágikus realista, szürreális, fantasztikus vagy mesei elemek; sokszor a novella poénjaként emelkedik el a szöveg az addigi többé-kevésbé realista tónustól. E közös jellemzőt leszámítva olyan sokszínű a könyv, hogy azt is mondhatnánk, stílusgyakorlatokról van szó: van itt hagyományos elbeszélés a rock and roll életstílusról, "népiesen" beszélő paraszt monológja, sci-fi, francia-magyar kevert nyelvű anekdota, állatmese, dramatizált párbeszéd, idill és színtisztán szürrealista novella.

2011 figyelemreméltó irodalmi (magyar) elsőkönyvesei között találunk hibákat vétő rutinos riportert, társadalmi kérdéseket feszegető tizennyolc éves lányt, őszintén valló egykori drogfüggőt, illetve elpusztul egy szlovák falu is. A szerzők közül ugyan van, akitől korábban már jelent meg önálló könyv más területen (például egy kritikagyűjtemény vagy egy képregényfüzet), de mindegyikőjükben közös, hogy szépíróként idén mutatkoztak be az olvasóknak. A lista kiegészítéseit kommentben várjuk!

Ki a szerző? Bartók Imre (1985) irodalomtörténész, kritikus
Mi ez a könyv? Fém – nevelési regény

Miért jó? Már a Bartók Imre Fém című regényének borítóján látható Győrffy László kép is sokat elárul arról a hangulatról, amelyet ebben a nevelési regényben élhet meg az olvasó. A szöveg középpontjában egy beteg és az orvosának viszonya áll. A regény szereplői az őrület, az álom és a gyógyulás összebogozott szálain egyensúlyoznak – a delírium és a józanság határai tökéletesen összemosódnak. A regény jó kritikákat kapott, különösen a belső képekbe való bezártság ábrázolásáért, ahogyan a főhős keresi önmagát az álom és az önkívület világában.

Bartók Imre: Fém, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011, 228 oldal, 2600 Ft

Ki a szerző? Izsó Zita (1986) drámaíró, 2005-ben testvérével közösen írt darabjukkal megnyerték a Magyar Rádió országos drámapályázatát, több színdarabját különböző társulatok mutatták be
Mi ez a könyv? Tengerlakó - szabadversek

Miért jó? A Tengerlakó vezérmotívuma a víz, amely megtisztít és lelassít, ahogyan az idő feledtet és kifolyik az ember kezei közül. A kötetben a nőiesség a világképből adódó lírafelfogásban, a képek finomhangoltságában jelentkezik. A Tengerlakóban néhol talán túl sok kép terheli a sorokat, a szabadverseket pedig egyes helyeken zavaróan szakítják meg a kötöttebb formákból kölcsönzött eszközök (például a rímek), de mindezt kiegyenlíti a kötet átgondolt koncepciója, a játékkal, iróniával ellensúlyozott drámaiság.

Izsó Zita: Tengerlakó, Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2011, 74 oldal, 1600 Ft

Ki a szerző? Kálmán Gábor (1982) költő, szerkesztő
Mi ez a könyv? Nova - novellafüzér

Miért jó? Kálmán Gábor novellafüzérében a novellák egyik összekötője a pletyka, azon keresztül pedig a megtörténtek metamorfózisa. Egy szlovák falu, Jasná Horka története, mitológiája áll össze a szóbeszédek, a lokális mítoszok sokaságából, hogy aztán maga a falu kihaljon, elpusztuljon, és Jasná Horka se legyen több egy mítosznál. A Nova nyelve a szociografikus prózát idézi meg, szürrealisztikussága, komorsága, valamint a kötet szerkezete (a novellákat a szereplők és a motívumok hálója fűzi össze) Bodor Ádám prózájára emlékeztet – egyes kritikusok szerint talán túlságosan is.

Kálmán Gábor: Nova, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011, 136 oldal, 2100 Ft

Ki a szerző? Kemény Lili (1993) mindössze 18 éves, de már Petri György-díjas költő
Mi ez a könyv? Madaram - verseskötet

Miért jó? Az irodalmi bulvárra éhezőknek különösen érdekessé teheti a kötetet, hogy Kemény Lili Kemény István költő lánya. Kemény Lili azt vallja, a kortárs lírának fontos feladata kell, hogy legyen a közéleti szerepvállalás, verseiben maga is arra törekszik, hogy reflektáljon az aktuális közéleti, társadalmi kérdésekre. A Madaram című verseskötetet Darvasi László azzal ajánlja, hogy ez „cselekményes líra, ahol minden történik, alakul”. A kritikusok elismerik Kemény Lili tehetségét, de általában hiányolják azt a megélt tapasztalatokból származó erőt, amely a költő fiatal kora miatt még nem lehet a Madaram című kötet sajátja.

Kemény Lili: Madaram, Magvető Kiadó, Budapest, 2011, 77 oldal, 1990 Ft

Ki a szerző? Kepes András (1948) újságíró, televíziós műsorkészítő
Mi ez a könyv? Tövispuszta - családregény

Miért jó? Kepes András nem éppen újonc a magyar könyvpiacon, de a riportkötetek után idén először jelentkezett regénnyel, amelyet az Európa Kiadó főszerkesztője, M. Nagy Miklós gondozott. A Tövispusztá-ban az olvasó a 20. század magyar történelmén keresztül követheti nyomon egy család életét a világháborúktól a szocializmuson át a rendszerváltozásig. Bár egy tapasztaltabb szerzőről van szó, több kritika szerint a szöveg mégis elköveti a klasszikus elsőkönyves hibákat: a szereplők nincsenek jól felépítve, a motivációikra, gondolataikra a gyors iramú narrációnak már nem marad ideje, a történetmesélés több ponton elnagyolt, a lezárás ügyetlen. A zsúfolt Tövispusztá-ban több jó ötletet is találni, alapvetően korrekt első regény született.

Kepes András: Tövispuszta, Ulpius-ház, Budapest, 2011, 354 oldal, 3499 forint

Ki a szerző? Kubiszyn Viktor (1979) filmes újságíró, filmkritikus
Mi ez a könyv? Drognapló - drognapló

Miért jó? A Drognapló a függőség kialakulásának, megélésének, a drogtól való szabadulási vágynak tizenhat évet felölelő története. „Pokoli”, „dráma”, „rendkívül extrém” és ezekhez hasonló szavakkal írják le kritikusok és olvasók Kubiszyn Viktor drogregényét. A könyv felkérésre született meg, a Jószöveg Műhely Kubiszyn Viktor a Literán írt netnaplóira figyelt fel, amelyekben a szerző a kábszertől való tisztaságának első évét követően őszintén írt saját függőségéről, a drog hatásáról a munkára és a magánéletre. A Drognapló elbeszélője filmek és irodalmi művek megidézésén keresztül is ír a függőségről, a tudatállapotok közti váltásokról, a módosult és a tiszta én világáról.

Kubiszyn Viktor: Drognapló, Jószöveg Műhely, Budapest, 2011, 224 oldal, 2790 Ft

Ki a szerző? Lakatos István (1980) képregénykészítő, kritikus
Mi ez a könyv? Dobozváros - meseregény

Miért jó? A Kötve-fűzve egyik szerzője, Lakatos István is elsőkönyves lett idén. Lakatos István rendszeresen publikál folyóiratokban képregényeket, képnovellákat, tavaly jelent meg első önálló képregényfüzete, a Lencsilány. Szigorú értelemben vett irodalmi szöveggel azonban most jelentkezett először. A Dobozváros egy meseregény, főhőse, Zalán azzal szembesül, hogy családját lecserélték, álszeretteivel él együtt. A Dobozváros-ban az agresszió, az erőszak plasztikus leírása, az akcióhősök és a szörnyek megjelenése, a gótikus mesevilág részben a szerző képregényes múltjához is köthetőek.

Lakatos István: Dobozváros, Magvető Kiadó, Budapest, 2011, 328 oldal, 2990 Ft

Szabó Levente Irreverzibilis című steampunk képregényében elméletileg minden adott ahhoz, hogy az olvasó szeresse: gyönyörű fekete-fehér rajzok, a 19-20. század fordulóját idéző hangulat, különös gőzgépek, rejtélyekkel spékelt tudományos-fantasztikus sztori, rivalizáló tudósok - valamiért azonban mégsem működik.

(Fotó: LG)

A MagyarBrands vezető hazai márkákat tartalmazó ötvenes toplistáján 2011-ben a borok, szalámik és porcelánok gyártói mellett egyetlen könyvkiadó kapott helyet, ez pedig a Móra. Az 1950-ben alapított Ifjúsági Kiadó jogutódja 1957-től működik Móra Ferenc Könyvkiadó néven: több mint hatvan évre visszavezethető története során megélt aranykort és mély válságot is - utóbbi annyira megviselte a valamikor monopolhelyzetű gyerek- és ifjúsági könyvkiadót, hogy csak a 2000-es évek elejére tudott magához térni. A stabilizálódás időszaka után azonban - éppen egy újabb válság közepén - gyökeres megújulásra szánta el magát.

1816 karácsonya előtt jelent meg E. T. A. Hoffmann Diótörő és Egérkirály című meséje a Kinder-Märchen című kötetben. A Diótörő a német irodalom egyik legsikeresebb szövegének bizonyult az elmúlt két évszázadban: a karácsony nélkülözhetetlen kiegészítőjévé vált, számtalan nyelvre fordították, különböző adaptációk készültek mindenféle műfajban és platformra. A Diótörő és Egérkirály gazdag utóéletét most egy újabb magyar átdolgozás is gyarapítja: idén novemberben jelent meg Horváth Viktor verses adaptációja, a Diótörő, amely leszámol a giccsel és az eredetit minden szinten kiforgató rémmesével riogat.