A Nobelprize.org oldalon arra a kérdésre válaszolhatnak a site látogatói, hogy olvasták-e az irodalmi Nobel-díj idei győztesének, Tomas Tranströmernek a verseit. Az eredmény nem meglepő: a válaszadók 87 százaléka soha nem olvasott tőle semmit, a maradék 13 százalék pedig valószínűleg svéd. Hazájában Tranströmer nagy elismertségnek örvend, és a többi skandináv országokban is ismerik. Az érdeklődők egy darabig nem is fogják tudni jobban megismerni Tranströmer sokat méltatott művészetét, mivel hiába ugrik meg a bejelentés után inden évben az aktuális győztes művei után a kereslet, a könyvesboltok és internetes könyváruházak nem tartottak raktárukon Tranströmer addig egyáltalán nem vagy alig keresett köteteiből. Az Amazon vásárlóinak legalább egy hetet várniuk kell.

A 20 évvel ezelőtt agyvérzést kapott Tomas Tranströmer svéd költő helyett felesége, Monica adott interjút tegnap a sajtónak azután, hogy kihirdették, 2011-ben Tranströmer kapta az irodalmi Nobel-díjat. Tranströmernek láthatóan nehezére esik a beszéd, viszont bal kézzel remekül zongorázik. Ebből az interjúból pedig kiderül az, hogy azért voltak nagyon meglepve, mert azt hitték, hogy jó előre értesítik a győztest, ehelyett csak a hivatalos bejelentés előtt négy perccel hívta fel őket az Akadémia főtitkára.

Kiderült, szerb politikai aktivisták szivárogtatták ki az irodalmi Nobel-díj tegnapi bejelentése előtt pár perccel azt az álhírt, mely szerint Dobrica Cosic szerb író nyerte a díjat. A Nobel-díj hivatalos arculatát másoló www.nobelprizeliterature.org oldalon tették közzé a hírt (a hivatalos Nobel-oldal a www.nobelprize.org). Hivatalos szerb hírügynökségek meg is írták a hírt, de a valódi győztes bejelentésekor kiderült, hogy csak viccről volt szó. A nemhivatalos site-ot előző nap jegyezték be, és a bejelentés előtti percekben indult el. A hírügynökségeket és szerkesztőségeket Dobrica Cosic díjáról egy e-mail tájékoztatta, amely - úgy tűnt - a Szerb Akadémiáról érkezett.

Az álhírt gyártók később a szerkesztőségekbe egy újabb e-mailt juttattak el, amelyben megmagyarázzák, miért próbálták megtéveszteni a világot. A magukat „nonprofit önszerveződő” csapatként bemutató aktivisták saját bevallásuk szerint így szerették volna felhívni a szerb közvélemény figyelmét Dobrica Cosic veszélyes befolyására. Az írót állítólag többen komoly esélyesként emlegették Szerbiában – valójában eddig nem merült fel a neve a Nobel-díjjal kapcsolatban. Az aktivisták levelükben nacionalista, Milosevic-barát politikai figurának mutatják be Dobrica Cosicot, akinek politikai tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Szerbia szélsőségesen nacionalistává vált. Cosic 1992 és 1993 között a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság első elnöke volt. (Forrás: Flavorwire)

Tomas Tranströmer svéd költőnek ítélték idén oda az irodalmi Nobel-díjat. A szerzőt évek óta az esélyesek között emlegetik. A 80 éves svéd költő Pilinszky János jó barátja volt, és több magyar szerző verseit fordította svédre. 1990-ben agyvérzést kapott, és lebénult, de haikukat azóta is ír. Előtte pszichológusként dolgozott javítóintézetekben, börtönökben. Svédország legjelentősebb költőjének számít. Utoljára 37 éve kapott irodalmi Nobelt svéd író.

Versesköteteit itt, itt és itt lehet megvásárolni olcsón, haikuit itt lehet olvasni.

Itt még többet olvashatsz Tomas Tranströmerről.

Az irodalmi Nobel-díj kihirdetése előtt egy nappal váratlanul a bukmékeriroda listáján élére ugrott Bob Dylan amerikai énekes-dalszerző, lekörözve ezzel az eddig legesélyebbnek tartott szíriai költőt, Adonist. Haruki Murakami japán író és az eddigi évek többi favoritja után az élbolyban találjuk Nádas Pétert is, aki jelenleg a hetedik helyen található. A fogadási listák természetesen nem a jelöltek valódi esélyeit mutatják, hanem csupán azt, mit gondolnak a fogadást kötő irodalomrajongók. Ritkán sikerül előre eltalálni a befutót. Elfriede Jelinek vagy Harold Pinter díja (2004-ben, illetve 2005-ben) döbbenetet váltott ki a spekulálókból, de például a díjat 2006-ban elnyerő Orhan Pamuk győzelmét helyesen jósolták a szakértők.

Túl népszerűnek bizonyult a Harry Potter-világra épülő interaktív Pottermore.com weboldal, amelynek bétaverziója augusztusban indult el egymillió regisztrált látogatóval. Az oldal bizonyos funkciói akadoztak a napi 550 millió oldalletöltés mellett, így egyelőre nem elérhető a párbajozás, amely a legnészepszerűbb játék volt a site látogatói körében, és elhalasztották az elektronikus könyvek megjelentését is, arra hivatkozva, hogy a weboldal hibák nélküli indulására szeretnének koncentrálni. A Pottermore.com a tervek szerint október végétől lenne elérhető mindenki számára. J. K. Rowling nyáron jelentette be a kiadók nem kis bosszúságára, hogy hétkötetes regényfolyamát  digitális formában saját maga szeretné forgalmazni a Pottermore site-on keresztül. Az e-könyvek október helyett 2012 első felétől lesznek megvásárolhatók a weboldalon.

Korábban: Új Harry Potter-történetek októbertől az interneten

Hogy a művészemberek, így az írók-költők is olykor szívesen nyúlnak a pohár után, nem meglepő. De hogy melyik író pontosan milyen fajta alkoholra volt rákattanva, azt már nem mindig tudjuk. Összeállításunkban tizenhárom magyar és külföldi író bűnös szokásairól lebbentjük fel a fátylat. Ferencvárosi koktél és Krúdy-fröccs.

A mozipremierrel egy időben a Cartaphilus kiadta a film alapjául szolgáló képregényt, amelynek népszerűsége Amerikában a Batman és Superman füzetekével vetekszik. Mintha összegyúrták volna a Csillagok háborúja és a Gyűrűk Ura történetét: elsőre ezt a benyomást kelti a Zöld Lámpás. A képregénysorozat a Csillagok háborúja jedijeihez hasonló békefenntartó alakulat tagjairól szól, akik energiagyűrűik segítségével szinte mindenre képesek. A Zöld Lámpás azonban jóval több egy összeollózott fantasy-katyvasznál, simán a legjobb képregény-sorozatok között van a helye.

Az amerikai író honlapján erősítette meg a két éve szárnyra kapott hírt, hogy folytatást ír az 1977-ben megjelent A ragyogáshoz, amelyből 1980-ban Stanley Kubrick rendezett filmet Jack Nicholson főszereplésével. Az is kiderült, eutanáziáról és energiafaló vámpírokról fog szólni a híres horror második része. Stephen King fel is olvasott egy fejezetet a Dr. Sleep című készülő regényből egy díjkiosztón. A ragyogásban egy férfi, aki családjával együtt gondnokságot vállal télen a hegyvidéki szállodában, szépen lassan bekattan. A folytatásban a férfi különleges képességű fiának életét ismerjük meg, aki összetűzésbe kerül egy csapat vámpírral.

Január 4-én kerül az amerikai boltok polcaira a magyar krimiíró Budapest Noir című első regénye a HarperCollins kiadó gondozásában. A Budapest Noir Kondor Vilmos ötkötetes történelmi krimisorozatának első része, amelynek cselekménye a II. világháborút megelőző években játszódik. A sorozat főhőse Gordon Zsigmond bűnügyi újságíró, aki egy meggyilkolt nő ügyében nyomoz. A kötetet Olchváry Pál fordította, és hamarosan elkészül a borító is. Kondor Vilmos 2008-ban megjelent művét az elmúlt három évben számos nyelvre lefordították, megjelent Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Hollandiában és Németországban is. A The New York Times szeptember 22-én publikált cikkében a Budapesthez kötődő filmek és könyvek között Kondor Vilmos regényét is megemlíti. (MTI)

A napokban került a boltokba az Egyesült Királyságban a WikiLeaks vezetőjének önéletrajza. A kéziratot azonban Julian Assange nem hagyta jóvá, a brit kiadó engedély nélkül jelentette meg a könyvet.

Tagjai közé választotta Darvasi László írót a Digitális Irodalmi Akadémia, ami azzal jár, hogy művei nemsokára ingyenesen lesznek olvashatók a DIA oldalán. Akinek van tehát e-könyv-olvasója, készülhet. A Virágzabálók című vaskos regény egy szegedi család misztikus és mesés elemekkel átszőtt 19. századi története; A könnymutatványosok legendája pedig egy történelmi regénynek álcázott török kori tündérmese - mindkettőt ajánljuk. Akinek pedig gyereke van (öttől fölfelé), az a Trapiti-könyveket olvashatja neki esténként.

Sajnos a Digitális Irodalmi Akadémia programozói nem gondoltak az e-könyv-használókra (vagy gondoltak, de utálják őket), mert a DIA ingyenesen elérhető tartalmait csak nagy kínnal lehet átrakni e-könyv-olvasókra. De nem lehetetlen. A megoldás: megnyitjuk az oldalt, ahol a könyv olvasható, jobb klikk, majd oldal mentése. A html-t utána Mobipocket Creator vagy Kindlegen programokkal (mindkettő ingyenes) lehet konvertálni a szükséges formátumba (Kindle esetén prc, a többi epub). Ez a módszer sajnos csak akkor működik, ha nincsenek a szövegben oldalszámok! Mindenképpen hasznos kipróbálni a módszert, 600 oldalas műveket laptopon/PC-n olvasni meglehetősen kényelmetlen.

A Nobel-díjas szerző 2001 és 2003 között írt naplója Mentés másként címmel kerül a boltokba. A könyvben Kertész Imre beszél súlyosbodó Parkinson-kórjáról, amely miatt át kellett térnie a számítógépre, ír Budapestről Berlinbe való költözéséről és a Nobel-díjról.

James M Caint krimiíróként szokás emlegetni, pedig pont két legismertebb könyve - A postás kétszer csenget és a Mildred Pierce, amiből nemrég készült Kate Winslet főszereplésével fantasztikus adaptáció – nem klasszikus bűnregény, hanem titokzatos hangulatú amerikai noir. Most megtalálták The Cocktail Waitress (A bárpincérnő) című elveszettnek hitt utolsó regényét, amelynek története haloványan emlékeztet a Mildred Pierce-éhez: egy gyönyörű fiatal özvegy egy koktélbárban vállal munkát, miután férje titokzatos körülmények között meghalt (a Mildred Pierce-ben a gyönyörű fiatal elvált asszony egy étteremben vállal munkát, miután férje elhagyta). „A krimik Szent Grálja” – méltatta a felfedezést a kézirat megtalálója, aki kilenc éve kutatja a szerző által csak interjúkban említett regényt. A könyvet előreláthatóan 2012-ben adják ki. (Forrás: Guardian)

A brit író csak múlt héten csatlakozott a twitterezők táborához, de máris őrült mikroblogger lett belőle, 126 bejegyzése és 17 ezer követője van eddig. Vicces, ahogy a mágikus realizmus egyik legnagyobb kortárs képviselőjének tartott indiai származású szerző híres kollégákkal smúzol nyilvánosan– például az amerikai fenegyerek Bret Easton Ellisszel, a kanadai Margaret Atwooddal, a színész-rendező-író Stephen Fry-jal, vagy éppen Woody Allen exnejével, a színésznő Mia Farrow-val. Neil Gaiman tweetjére („Kedves világ, kövessétek @SalmanRushdie1-t. És legyetek kedvesek hozzá. Jó könyveket ír, és mindent tud.”) például azt válaszolta: „Köszi főnök, te sem vagy túl rossz” (Fanks guvnor yer not so bad yersel.) Először a twitterezők nem akarták elhinni, hogy valóban a Booker-díjas szerző írja a tweeteket, ezért mindenféle ellenőrző kérdést tettek fel, amikből Rushdie-nak hamar elege lett, és Popeye-jel szólva válaszolt: „I yam what I yam and that's all that I yam” (Kb. Az vok, ami vok, és ez minden, ami vok.). De nemcsak a szórakoztató beszólások miatt érdekesek Rushdie tweetjei: az író újabb és régebbi írásokat is linkel, valamint elárulja, mit csinál esténként.

Már tíz éve csak temetjük Stephen Kinget újonnan megjelenő fantáziamentes és marketingszagú könyvei miatt, mivel azok alapján azt hihetnénk, hogy a horror koronázatlan királya - rég túl karrierje csúcspontján- már tényleg nem tud újat mutatni. A Búra alatt is afféle utolsó szalmaszálként szolgált egészen addig, amíg rájöttünk: a könyv maga a Nagy Visszatérés. Egyszerre ébreszt nosztalgiát a régi, "klasszikus" művei iránt, és mutat újat még a rajongó kemény mag számára is.

Általában nem szoktunk részleteket közölni nemsokára megjelenő könyvekből, mert meg vagyunk győződve arról, hogy ezeket senkinek sincs türelme elolvasni. Most viszont kivételt teszünk, mert a november elején várható Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei minket is nagyon bezsongatott. Az amerikai gyerekkönyv nagy siker volt a tengerentúlon, és nem csodálkoznánk, ha hamar filmet csinálnának belőle. A regény egy titokzatos árvaházról szól, ahol különleges képességű gyerekek élnek. Itt a magyar borító, a tovább gomb után pedig borzongatós részlet a könyvből!

Korábban: A legtökéletesebb könyvelőzetes

Ljudmila Ulickaja könyveit egy orosz riporter értelmiségieknek szóló szappanoperának nevezte. Most megjelenő Imágó című regénye azonban sötétebb hangulatú, mint amit megszoktunk tőle. Ulickaja még sosem ábrázolta ilyen közelről, hogyan hatott a diktatúra a szovjet mindennapokra. Az írónőt budapesti látogatása alatt arról kérdeztük, ő írt-e illegális újságokba, összetűzött-e a hatalommal, és érdekesebbek-e szerinte a nők. Interjú.

Hátizsákokban tiltott irodalmat rejtegető áltitkárok és sötét társbérleti szobákban szamizdatokat szerkesztgető bölcsészek ellenzéki világába visz Ljudmila Ulickaja most megjelent Imágó című regénye. A legnépszerűbb orosz írónő férfias és komor regényt írt a nyolcvanas évekbeli szovjet értelmiségi létről. Ulickaja egyik korábbi könyvéből sem tudtunk meg ennyi mindent a Szovjetunió fojtogató politikai klímájáról.

Múltkor már ajánlgattuk nektek Julie Orringer amerikai írónő Láthatatlan híd című Magyarországon játszódó sikerregényét, ami másfél hét múlva kerül majd a boltokba. Most megérkezett hozzá a magyar borító is, ami sokban hasonlít az amerikai kiadásra, de sikerült egy sokkal jobb színt találni hozzá. A romba dőlt Lánchíd maradt! A regény a második világháborúban játszódik. Két szerelmes kezdene Budapesten új életet, a fiú azonban fivéreivel együtt munkatáborba kerül, a lány pedig a fővárosban bujkálva próbálja túlélni a vészkorszakot. A történetből Koltai Lajos szeretne filmet forgatni.

Idén Harper Lee írnő Ne bántsátok a feketerigót! című regénye lett az első azon a szavazáson, amelyen britek választhatták ki kedvenc könyvüket. A Gyűrűk ura, amely a 2003-as nagy Könyv-játékban első helyen végzett, most viszont a hatodik helyre csúszott. Érdekes viszont, hogy amerikai Markus Zusak A könyvtolvaj című (itt írtunk róla), második világháborús érzelmes ifjúsági regénye (nálunk az Ulpius adta ki) a harmadik lett. Jane Austen Büszkeség és balítélet-e a második, a Jane Eyre a negyedik, és Audrey Niffenegger Az időutazó felesége című regénye az ötödik. A World Book Night nevű szavazás azonban korántsem volt annyira reprezentatív, mint a 2003-as Nagy Könyv. Akkor egymillió ember szavazott, most hatezer. (Forrás: Guardian)

Az elmúlt tíz évben az amerikaiak feszülten várták a nagy 9/11-es regényt, amely leírja, milyen volt megélni az addig csak hazafias katasztrófafilmekből ismert élményt, hogy társadalmukat náluk hatalmasabb veszély fenyegeti. Az igényt maguk a "nagy kortárs író" címkével ellátott szerzők is nyomasztónak érezhették, mivel pár év elteltével szinte valamennyien megpróbálkoztak írni 9/11-ről különböző nézőpontokból.

Ha csak a sztorija nem lenne bőven elegendő, hogy beleszeressünk a Vándorsólyom kisasszony különös gyermekei című fantasyregénybe, hát itt a trailer, ami garantáltan behúz mindenkit, aki szereti a furcsa történeteket. A legtökéletesebb, legszebb könyvelőzetes, amit valaha láttunk; olyan, mint egy kilencvenes évek eleji kalandfilm komplett első két perce. A könyv szerzője maga forgatta Belgiumban, ahol ráakadt a könyvbeli walesi furcsa árvaház mására. A történet pedig dióhéjban: egy titokzatos gyermekotthonban különleges képességű gyerekek laknak. Több évtizeddel később talál rá a lerombolt árvaház nyomaira a nagypapája halála ügyében nyomozó kamaszfiú, és elkezdi érdekelni, mi történt itt. Sajnos még két és fél hónapot várnunk kell a könyvre. Viszont reméljük, az angol nyelvű kiadás borítóját átveszi a Kossuth Kiadó.

Legjobban egy mesebeli sasmadarat várunk, de előre rákattantunk két családregényre is: jön Kepes András első regénye és Julie Orringer második világháborús Láthatatlan hídja, amit Koltai Lajos akar megfilmesíteni.

Philip K. Dick kiadója, az Agave szavazást hirdetett nyáron, amelyben a szürreális fantáziájú amerikai sci-fi író legjobb regényét kellett kiválasztani. A szavazás most zárult le, a végeredmény szerint testhosszal az Ubik nyert, utána fej-fej mellett végzett az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? és a Kamera által homályosan. Az ember a fellegvárban csak hatodik. (A teljes listát itt találjátok.) A lista azoknak is praktikus, akik még nem olvastak semmit Philp K. Dicktől, így legalább tudják, melyikkel érdemes kezdeni. Az Ubik-ban megzavarodik az idő, és az Ubik nevű szérum tud csak ezen segíteni. Az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? középpontjában az emberhasonmás androidok állnak, ebből készült a Szárnyad fejvadász című Ridley Scott-film. A Kamera által homályosan pedig egy nyomozóról szól, aki szépen lassan becsavarodik.