Deák Ferenc nyolc magánlevelével, egy versével és egy hajtincsével gazdagodott a Magyar Országos Levéltár gyűjteménye. A dokumentumokat René Louis Roudaut, Franciaország budapesti nagykövete pénteken adta át Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárnak a magyar kultúra napja alkalmából. A versben a "haza bölcse" keresztlányát ugratja.
A nagykövettől kapott csomag egy verset is tartalmaz. Deák Ferenc kora irodalmi életének kulcsszereplői közül többel is meghitt baráti kapcsolatot ápolt (többek között Vörösmarty Mihállyal, Arany Jánossal, Kemény Zsigmonddal, Gyulai Pállal), a költészethez fűződő viszonyáról pedig sokat elárul az, hogy íróasztala fölött Vörösmarty, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi és Kölcsey arcképe függött. Egy ilyen környezetben egyáltalán nem tűnik meglepőnek, hogy Deák maga is írjon verseket – mégsem tudunk túl sokat arról, mit jelenthetett számára a saját versek írása, vagy arról, hogy egyáltalán mennyi maradhatott fenn ezekből. A most előkerült vers a „haza bölcsének” humoráról árulkodik: a csipkelődő hangvételű sorok a józan államférfinek az anekdotákból is ismert kedélyes énjét mutatják meg.
A most előkerült Deák-vers átirata:
"Boldogtalan ki a dacos
Szép Idába szerelmes
Mert legyen bár engedelmes,
Hű és türelmes;
A házasság rabigáját
Mégis nyögve viseli
S a papucsnak súlya alatt
Házi poklát megleli.
Írta Deák Ferenc húgához, Nedeczky Idához, Kehidán, 1853. október 22.”
A francia nagykövetség pincéjében rendrakás közben, egy páncélszekrényben bukkantak az értékes kéziratokra, amelyeket már a Magyar Országos Levéltárban őriznek. A levelek és a vers az 1850-es években keletkeztek, címzettjük Deák Ferenc keresztlánya, Nedeczky Ida. Az írásos emlékeket már önmagában az különlegessé teszi, hogy Deák Ferenc magánlevelezéséből valóak, ugyanis a magyar történelem egyik tekintélyes államférfijától viszonylag kevés ilyen jellegű dokumentumot őriznek a levéltárakban és a múzeumokban. A most előkerült kéziratokon keresztül így nem az államférfit, hanem a magánembert ismerheti meg az olvasójuk. A hajtincs pedig valószínűleg az első testereklye a „haza bölcsétől”.
A most előkerült dokumentumok keletkezéséről, jelentőségéről részletesen lehet olvasni Marton-Szabó Dorottya levéltáros írásában a Magyar Országos Levéltár oldalán.
