J. R. R. Tolkien 1961-ben A Gyűrűk Ura másodrangú prózája miatt csúszott le az irodalmi Nobel-díjról – derül ki az 50 évre titkosított, most nyilvánosságra hozott dokumentumokból. Tolkient barátja, a szintén fantasy író C. S. Lewis jelölte a díjra, de a Nobel zsűrije úgy találta, „az eredmény egyáltalán nem éri el a legmagasabb minőséget”. 1961-ben végül egy jugoszláv írónak, Ivo Andrić-nak ítélték a Nobelt a Híd a Drinán „epikus ereje” miatt, „amellyel gondosan írja le a témákat és ábrázolja az emberi sorsokat”.
Andreas Ekström újságíró tanulmányozta át az 1961-es irodalmi Nobelre vonatkozó dokumentumokat, az eredményeit előző héten ismertette a Sydsvenska Dagbladet svéd újságban. A közel ötven nevet tartalmazó javaslati listáról kiderül, a zsűri második helyezettje Graham Greene lett – aki végül sohasem nyert Nobelt. A harmadik helyen pedig a Távol Afriká-tól dán írója, Karen Blixen végzett.
A korábbi díjazottak, akadémikusok, szakértők jelöltjei között több más prominens szerző neve is megtalálható, például E. M. Forsteré (Szellem házban), Alberto Moraviáé (Egy asszony meg a lánya) és Lawrence Durrellé (Alexandriai négyes). Az alapszabályra hivatkozva a 82 éves Forstert például idős kora miatt zárták ki – ez az ellenvetés ma különösen érthetetlennek tűnhet, miután 2007-ben a 87 éves Doris Lessinget tüntették ki irodalmi Nobellel. Forster elvetését azzal is indokolták, hogy az „élemedett korú” író már csak „árnyéka egykori önmagának, régen elvesztette szellemi frissességét”. Alberto Moravia prózája a zsűri szerint „általános monotonitásban szenved”, Durell hibája pedig az, hogy „rögeszmésen érdeklődik az erotikus bonyodalmak iránt”.
A Nobel-bizottságok munkáját ötven évre titkosítják, a megnyitott archívumokba a stockholmi Nobel-könyvtárban lehet betekinteni. Mindent azért nem hoznak nyilvánosságra: a végső döntés miértjei soha nem válnak publikussá.
