A fent látható Kafka-borítók tervezője, Peter Mendelsund az egyik legkúlabb arc ma a könyvdizájn területén. Ő a kétezres évek Alvin Lustigja, vagy éppen El Liszickij és Chip Kidd szerelemgyereke. Egy igazi hipszter. Új, havonta jelentkező könyvdizájnnal foglalkozó sorozatunkban egy-egy jelentős tervezőt mutatunk be.
Charlotte Brontë egy régen elveszett novelláját találták meg egy belga múzeumban. A kéziratról közel száz éve hallottak utoljára.
Az Európa újra kiadja Szabó Magda műveit, a sorozat teljesen új külsőt kap. Az első friss borítóval Az ajtó jelenik meg március elején, kapcsolódva Szabó István a regény alapján készült filmjének bemutatójához. Az adaptációban a főhőst, az öntörvényű házvezetőnőt, Emerencet Helen Mirren formálja meg.
A romantika idején Magyarország egyike volt azoknak a helyeknek, amelyekről azt gondolták, területén élnek még vérszívók - többen vélik, hogy a vámpírok eredetileg innen származnak. Bár a vámpírok a populáris irodalom népszerű figurái, a magyar irodalomból korábban hiányzott a vámpírregény. A vérszívó mítosza itt-ott feltűnt, Jókai Mór a Szegény gazdagok című regényében például a szereplők ezzel ijesztgetik egymást. Benedek Szabolcs Vérgróf-trilógiájában, amelynek első kötete, a Vérgróf március elején jelenik meg, egy vámpír bukkan fel az 1910-es évek Budapestjén. De miért a múltban, miért nem most? És miért kellett vele találkoznia Ady Endrének? Milyen egy magyar vámpír? Benedek Szabolcsot kérdeztük.
A Kötve-fűzve blog és a Libri Könyvkiadó közös játékában öt darab páros jegyet sorsolunk ki A leleményes Hugo című film szerda esti premier előtti vetítésére.
A jegyeket az alábbi két kérdésre helyesen válaszolók nyerhetik meg:
A Halott könyvtár kísérlet a magyar könyvtárak 1989 óta olvasatlan állományának modellezésére. Az OSA Archívum február 28-án nyíló kiállításán a látogatók ötezer olyan könyvet vehetnek le a polcokról, forgathatnak, szagolhatnak, amelyet 1989 óta senki sem kölcsönzött ki. A fiókkönyvtárszerűen berendezett kiállító térben az eredeti könyvtári tematika szerint elrendezett, dohos szagú, fűzött keménykötésű könyvekből áll össze a Halott könyvtár.
Brian Selznick több díjat is kapott már számos kötet illusztrálásáért, de csak 2007-ben jelentkezett teljesen saját könyvvel. A leleményes Hugo Cabret éppen csak megjelent, máris imádták. A Caldecott-érem történetében ez lett az első regény, ami megkapta az illusztrációkért járó legrangosabb amerikai elismerést, és már a megjelenés évében megvásárolta Martin Scorsese a filmes jogokat. Az adaptációt, a rendező első ifjúsági filmjét 2011 végén mutatták be, és idén ez a film kapta a legtöbb Oscar-jelölést: 11 kategóriában indul, köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó szoborra is esélyes.
A Paramount Pictures jogi úton próbálja megakadályozni, hogy megjelenjen egy nyárra tervezett újabb folytatása A keresztapának. A stúdió beperelte Mario Puzo fiát, az írói hagyaték kezelőjét, mert szerinte jogtalanul adott engedélyt a maffiacsalád történetének továbbírására. Ez lenne a harmadik utólagos könyvfolytatása Mario Puzo regényének. A Paramount azt állítja, amikor 1969-ben megvásárolta a jogot, hogy filmet forgathasson a regényből, azzal egyedüli és kizárólagos jogot szerzett arra, hogy bármilyen formában feldolgozza, továbbírja a sztorit. A Paramount azzal indokolja a jogi fellépést a harmadik könyv kiadása ellen, hogy csak meg akarja védeni A keresztapa-trilógia integritását és reputációját egy esetleges gyengébb - és jogtalan - folytatástól.
Georges Simenon február 13-án, egy pénteki napon született, pályája azonban egy igazi sikersztori: kétszáznál is több regénye jelent meg, de novellaszerzőként is igen termékeny volt, naponta hatvan-nyolcvan oldalt írt. Simenon a világirodalom egyik legtermékenyebb és legeladhatóbb írója volt, megteremtette az európai krimi meghatározó alakját, az empatikus, atyai attribútumokkal felruházott Jules Maigret felügyelőt. Bár nem volt szépíró, alapvetően jól írt, központi témájának a bűn viszonylagosságát választotta: könyveiben a kispolgári világ esendőségét, sebezhetőségét ragadta meg, a törvény betűje és az élet szükségszerűsége közti ellentmondásosságra mutatott rá.
McCarthy élénk érdeklődése a természettudományok iránt széles körben ismert. Most egy kvantumfizikus életrajzának szerkesztését vállalta. A Nem vénnek való vidék és a Határvidék-trilógia írója egy fizikaprofesszor, Lawrence M. Krauss könyvét, a Quantum Man: Richard Feynman's Life in Science-t gondozta. Krauss, mint mondta, izgatott volt, amikor McCarthy önként jelentkezett a feladatra. McCarthy bevallása szerint még soha nem vállalt hasonlót, de annyira megszerette a könyvet, hogy még jobbá akarta tenni. A munka során a szöveg több változáson is átesett, az elején McCarthy megígértette Krauss-szal, hogy minden felkiáltójelet és pontosvesszőt kivehet a szövegből, mert szerinte ezeknek nincs helye az irodalomban, és több ponton is javasolta, hogy fogalmazzák át a szöveget. Krauss szerint az, hogy a kiadáson szerepel McCarthy neve is, az egyik legnagyobb megtiszteltetés, amit el tud képzelni.
Újraolvasni egy könyvet egészen más tapasztalat - hogy ez valóban így van, azt nemrég tudósok is alátámasztották. Egy film vagy egy könyv többszöri megnézése, elolvasása érzelmi kapcsolatot alakíthat ki az emberben. Az első alkalommal a cselekményre figyelünk, az újranézés vagy az újraolvasás során azonban azok az érzések elevenítődnek fel, amelyeket a film vagy a könyv váltott ki, és ezeket szabadabban lehet ízlelgetni a sztori ismeretében. A második nekifutás tehát mély érzelmi extrákat kínál - állítja egy amerikai és új-zélandi olvasókkal készült interjúkra alapozott kutatás.
M. Nagy Miklós az Európa Kiadó főszerkesztője, illetve az egyik legtöbbet foglalkoztatott műfordító: Jack Kerouac, Bret Easton Ellis, Vladimir Nabokov és Borisz Akunyin könyveit is ő ültette át magyar nyelvre. Miért nem válhat Krúdy Gyula a világirodalom részévé? Hogyan lesz a dobozos sörből konzervsör? Miért nem jelenhet meg magyarul a kortárs nemzetközi irodalom több fontos alakja? M. Nagy Miklós sok egyéb mellett ezt is megválaszolja, majd rámutat a bajok forrására, illetve a magyar és az orosz kultúrpolitika közötti különbségre.
Gabriel García Márquez egyik legnagyobb regénye, a Szerelem a kolera idején ihletett meg egy hondurasi divattervezőt, Carlos Campost.
Az irodalmi művek személyleírásai alapján készít fantomképet Brian Joseph Davis egy törvényszéki szoftver, a Faces ID segítségével. A program több mint tízezer arcrészletet tárol, melyekből a megadott jellemzők szerint lehet kiválogatni a legmegfelelőbbeket és elkészíteni a fantomképet, például a képen látható Bovarynéról vagy Sam Spade-ről.
1854-ben a Vasárnapi Újság így írt a főleg favágásból és koldulásból élő Verchovina népéről: "babonás, dologtalan, s hogy munkálkodás helyett lenyugszik, s az álmok túlvilági képeivel olly gyakran bibelődik, - dolog helyett ásit, sóhajt, aggódik; s mind ezek mellett sem változnak a mező pillangói fürjekké, - se sovány hegyeiről nem foly le erdei méz, se kopasz havasaira manna nem csorog."
Bodor Ádám 2011-es, civilizáció utáni látomása nem áll távol a fenti Verhovina lehangoló világától. Ott még a madár se jár, a tizenharmadik fejezet elején pedig így beszélnek a helyiek: "Éjjelente a gázok beszivárognak az agyunkba, megszállják álmainkat, hogy hajnaltájt jelenések emlékével ébredünk. De megszoktuk, sorsunkat senkiével el nem cserélnénk."
Ma jelent meg magyarul Brian Selznick formabontó ifjúsági regénye, A leleményes Hugo Cabret. A 2007-es könyv 284 eredeti rajzával, valamint a képregények és filmek keverékét idéző formájával újraértelmezi a regény műfaját, az olvasmányélményt. A leleményes Hugo Cabret-hoz tréler is készült, íme:
A szerelem szigorúan egy férfi és egy nő között lehetséges - vagy legalábbis így gondolta egy romantikus művek írására buzdító pályázat, amelyet a Romance Writers of America nevű szervezet oklahomai csoportja, a Romance Writers Ink (RWI) hirdetett meg. Az évente kiírt More than Magic pályázatra az idei szabályok szerint érkezhettek lovestoryk vámpírokról, vérfarkasokról, romantikus történetek a múltból és a jövőből. A pályaművek lehettek akár erotikusak, akár urban fantasyk is, a korábbi évektől eltérően azonban idén azonos neműek kapcsolatáról nem szólhattak.
A nyugati és kisebb részben a keletei kultúra 189 kanonikus művét adaptálják képregényekben, a munkában 130 illusztrátor vesz részt. A grafikus adaptációk egyenként legfeljebb 16 oldalasak, és a szerkesztő, Russ Kick rövid felvezetője kíséri őket. A három kötetes, 1344 oldalas képregényes feldolgozás ötlete Franz Kafka A per című művének egy hasonló adaptációjából fakadt - árulta el Russ Kick a Publishers Weeklynek. A szerkesztő nem a szövegek képi interpretációját vagy a klasszikusok illusztrálását várja az alkotóktól, szabad kezet adott a feldolgozások elkészítésében. Kicks reméli, a kötetek a képregény- és az irodalom-rajongóknak is tetszeni fognak, bár szerinte az irodalmi művek képregényes átültetése ellenérzést válthat ki.
M. C. Scott sorozatindító történelmi krimije, A római kém az utolsó pillatban új borítót kapott. (Az előzőt itt lehet megnézni.) A könyv március 1-jén érkezik.
A volt kubai elnök, Fidel Castro egyre ritkábban jelenik meg a nyilvánosság előtt - két kötetes, ezer oldalas memoárjának bemutatóján azonban hat órát is eltöltött. Az idő gerillája című emlékirat Katyuska Blanco újságírónak adott interjúin keresztül mutatja be Castro életét gyerekkorától 1958 decemberéig, a kubai forradalom győzelméig, Fulgencio Batista rezsimjének megbuktatásáig.
Alan Moore és Dave Gibbons kultikus képregény-sorozatához, az 1986-87-es Watchmen-hez készül előzménytörténet Before Watchmen címmel - jelentette be a DC Comics. A kiadó mindegyik kulcsfigurának szán egy-egy miniszériát, amelyek elkészítésére elismert írókat, rajzolókat kértek fel, például Len Weint, a Rozsomák megalkotóját és a képregényfolytatások nagyágyúit, J. Michael Straczynskit (Pókember) vagy Brian Azzarellót (Batman, Superman). Az első füzetek nyárra jelennek meg.
A kiadott gyerekkönyvek csaknem hatvan százaléka készül a 6 év alatti gyerekeknek a KSH adatai szerint. A szerényebb választék miatt nagy érdeklődést vált ki, ha végre egy 10-14 éveseknek szóló regény jelenik meg egy magyar szerzőtől. Különösen, ha azt a Magvető adja ki, ahol viszonylag ritkán jelentkeznek gyerekkönyvvel, a kivételek között pedig olyan kortárs kánonképző könyveket találni, mint például Varró Dániel verses meseregénye (Túl a Maszat-hegyen), Kovács András Ferenc gyűjteményes verskötete (Hajnali csillag peremén) vagy Tóth Krisztina kötete (Állatságok).
Ebben a környezetben jelent meg 2011 végén Lakatos István meseregénye, a Dobozváros.
Kedden megjelent Kondor Vilmos Budapest Noir című regénye az Egyesült Államokban - puhakötésben és elektronikus kiadásban egyaránt. Az amerikai kiadója a Harper Paperbacks, szebb borítót is láttunk már.
Az egyik legnépszerűbb szerző, Paulo Coelho könyvei világszerte 300 millió példányban keltek el. A brazil sikerszerző most csatlakozott egy kalózakcióhoz: valamennyi munkája ingyen letölthető egy fájlcserélő oldalról.
A Reménység úttörői - A fantasztikus kert című történet hamisítatlan, régimódi sci-fi, illetve sci-fi elemekkel dúsított kaland(kép)regény. Első megjelenése óta eltelt 60 év, és ugyan ez érződik is a történeten, de egyben nosztalgikus bájt is kölcsönöz neki. Hiszen: miniatürizált emberek óriási bogarakkal küzdenek meg! Kell ennél több egy jóféle, régi vágású kalandhoz? Ugye, hogy nem.
