A kiskunsági, kétvízközi világban megrekedt az idő: betyárok, parasztok, szélhámosok, háztáji és vadon élő állatok, őshonosok és idegenek járják sajátnak hitt életútjukat, amelyek alapvetően mégis ugyanolyanok. A kiábrándultság, a rezignáltság, a boldogulás új lehetőségeinek keresése és a hazug reményekből fakadó bűn kíséri mindegyiket. Halász Margit Gyöngyhomok című regényében a mese és a valóság, a romantika és a realizmus keveredik, sajátos hangulatot adva ezzel a könyvnek. A Gyöngyhomok-ban a mese, a mesélés természete hasonló a folyton kavargó homokéhoz, amely a kétvízközi világot védelmezőn elrejti - vagy éppen megfojtja.

Az idei év legjobb kárpátaljai könyvéért járó díjat a legnagyobb ungvári könyvesboltban rendezett ortodox Mikulás-napi könyvfesztiválon adták át a Kárpátalja 1919-2009: történelem, politika, kultúra című kiadványnak. A magyar és ukrán szerzők - köztük öt magyarországi és hat Ukrajnában élő magyar társadalomtudós - tanulmányait tartalmazó, a témáját és annak megközelítési módját tekintve úttörőnek számító kötet magyar és ukrán nyelven jelent meg idén tavasszal.

Felejtsük el a kliséket, felejtsük el azt a biztonságos történetmesélést, amely a nyájas olvasó kis lelkiismeretét megóvandó, szemlesütve kerül bizonyos témákat! A The Walking Dead - Élőhalottak képregényeket nem érdemes szombat délután puha párnák közt, gőzölgő teát kortyolgatva olvasni, mert a legváratlanabb pillanatokban képes sokkolni, úgy, hogy még sokáig a gyomrunkban érezzük hatását. És ehhez a zombik pusztán díszletül szolgálnak.

Elindult a KönyvKaland elnevezésű projekt, amelynek során százezer ingyenes, névre szóló könyv talál gazdára. A program célja, hogy a 3-9 éves gyerekek körében népszerűsítse az olvasást. A KönyvKaland a Passion to Read nemzetközi kezdeményezés része, amely korábban már Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban is sikeres volt.

Milyen lehet megkapni a Svéd Királyi Akadémia legnagyobb kitüntetését, mit érez ilyenkor egy hetvenéves ember, akinek eddig ismeretlen regényeit innentől fogva elkezdi olvasni a világ? Mennyiben érezheti kárpótlásnak ezt a kései erkölcsi és anyagi elismerést, mikor élete javát diktatúrákban kénytelen leélni? Miről fog írni, ha eddig a mellőzöttségből merített ihletet?

A Scolar Kiadó idén ősszel adta ki a dán Janne Teller botránykönyvét, a Semmi című ifjúsági regényt. A két-három óra alatt elolvasható könyv, mely igazi világsiker lett, leszámol a gyermeki ártatlanságba vetett hittel: a valakivé válás nehézségét, az identitásukat nem találó gyerekek erőszakban tobzódó kegyetlen világát mutatja meg. Pedagógusok és könyvtárosok a megjelenést követően komolyan attól féltek, a regény öngyilkosságra késztetheti a gyerekeket - pedig a Semmi éppen arról szól, hogy igenis, van értelme élni, hogy önmagunkat sosem szabad feladni.

Háromszázezer fontos (107 millió forintos) leütési árat várt a Sotheby's árverési ház Charlotte Brontë egy tinédzserkori zsengéjétől, a The Young Men's Magazines, Number 2 című írástól. A gyilkosságról és őrületről szóló, a képzeletbeli Glass Townban játszódó történetet Brontë 14 évesen, 1830-ban írta egy apró (35 mm X 61 mm) füzetbe. A munkában a Jane Eyre azon kulcsjelenetének előképe is szerepel, melyben Mr. Rochester őrült felesége, Bertha felgyújtja férje hálószobájában a baldachint. A 19 oldalas, négyezer szavas kéziratot december 15-én árverezték el Londonban - végül minden várakozást felülmúló áron, több mint 690 ezer fontért (közel 240 millió forintért).

Varró Dániel első mondókáskötete (Akinek a lába hatos) kisfia, Misi születéséről és első hat hónapjáról szólt, a témákat ennek megfelelően a büfiztetés-pelenkázás-fürdetés napi rutinja mellett a gyereknevelésbe való belerázódás mikéntje adta. A folytatás, az Akinek a foga kijött a "még korszerűbb mondókák kevésbé kis babáknak" alcímmel is utal arra, hogy ezek a versikék már az egy-másfél éves Varró Misi jóval aktívabb napjairól szólnak: a világot felfedező gyerek laptopkábelt rágcsál, megkóstolja a macskakaját, ellenállhatatlanul vonzza a konnektor és lassan megtanul járni, tévét bekapcsolni, a nagyival telefonozni is.

A brit óriáskiadó, a Penguin új típusú kiadványokkal próbálkozik a digitális könyvpiacon. A Penguin Shorts sorozat kilenc nagyon különböző szöveggel indult el: az elsők között találni esszét a multikulturalizmusról, ijesztgetős novellát, karácsonyi recepteket, memoárt, de sorsfordító ütközetekről (például az el-alameiniről) is lehet olvasni. A rövid, fél-egy óra alatt elolvasható szövegeket 1.99 fontért ("egy csésze kávé áráért", kb. 700 forintért) lehet letölteni mindenféle digitális formában. A kiadó szerint a nyomtatottnál jóval olcsóbban előállítható e-könyvek lehetővé teszik, hogy a rövid terjedelmű műfajokban alkotott szövegek önállóan jelenjenek meg. A költségkímélő, gyors megjelenés hatására pedig felfrissülhet az esszé- és pamfletirodalom is, mivel a kiadásra nem kell hosszú hónapokat várni, az aktualitásokra pedig gyorsabban, rugalmasabban lehet válaszolni.

A tél legnagyobb könyvsikereként harangozták be, pedig inkább a szezon legnagyobb csalódása az elsőkönyves amerikai Ransom Riggs Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című könyve. Mindenki a Harry Potterhez hasonlította, pedig csak arra jó példa, hogyan lehet végzetesen agyoncsapni egy briliáns regényötletet. Tim Burton, aki a hírek szerint filmet fog rendezni a sztoriból, még kihozhat belőle valami jót. Riggs sajnos lusta volt az ötlethez méltó regényt írni, de egy jó forgatókönyvíró és élénk képzelőerővel megáldott rendező még csodát tehet. Az alapanyag ott van: távoli sziget, walesi láp, elhagyatott árvaház, rejtélyes tragédiák, fura gyerekek, titkok, nyomozás, párhuzamos világ, veszélyt hordozó ellenség. Most már csak ki kell találni hozzá minden egyebet.

A Partvonal Kiadó Pszichokrimik sorozatában milyen más kötet is jelenhetne meg, mint a műfaj legismertebb darabja, Robert Bloch 1959-es regénye, a Pszicho. A krimire megjelenésekor a friss hang és az őrület ábrázolásának új módja miatt hamar felfigyeltek: 1960-ban már Alfred Hitchcock feldolgozásában futott sikerrel a mozikban. A kitüntetett figyelem ugyanakkor a szövegtest gyilkosa is lett: a közönség számára a Pszicho sokkal inkább Hitchcockkal és a filmmel fonódik össze, mint Bloch nevével és az irodalommal. Persze sok hasonló esetet találni a krimiirodalom és a filmtörténet találkozásainak sorában, de Bloch Pszichó-ját valóban igen méltatlanul felejtik el.

Vasárnap a Hungarocomixon kiderül, ki az Év Magyar Szuperhőse. A Magyar Képregény Szövetség új kezdeményezéséhez felkért egy háromtagú zsűrit (Karafiáth Orsolya költőt, Winkler Nóra műsorvezetőt és Para-Kovács Imre újságírót), hogy segítsenek megtalálni azt az embert, aki igazi hősként dolgozott a közösségért az elmúlt évben. A szuperhősjelöltekre ma éjfélig lehet szavazni a kepregeny.net oldalon, a címet a Hungarocomixon adják át.

A brit Literary Review magazin idén is átadta a Bad Sex in Literature díjat. A legrosszabb szexjeleneteket jegyző szerzők tizenkettes listáján Murakami Haruki, James Frey és Stephen King mellett Nádas Péter is szerepelt az angolul idén megjelent Párhuzamos történetek-kel. A legrosszabb szexjelenetet a képen látható David Guterson, a Hó hull a cédrusra írója követte el az Ed King című regényében. A magazin szerint az Oidipusz-mítoszt újraíró sztori egyik anya-fiú szexjelenetében Guterson túlzásba vitte a finomkodást, emiatt ítélték neki a díjat. A kifogásolt szövegrészletben a nő testnyílásait a 'front parlour' (előszoba) és a 'back door' (hátsó ajtó), a kettő közti részt pedig a 'no-man's-land' (senkiföldje) kifejezések írják le.

Steve Jobs önéletrajzi kötete hasonló hisztériát váltott ki az emberekből, mint az Apple termékei szoktak: a cég ősszel elhunyt társalapítójának életét feldolgozó kötet premierjét nagy felhajtás kísérte, a kötetből pedig a kiadó figyelmeztetése szerint ugyanúgy korlátozott példányszám áll rendelkezésre, mint a legújabb iPhone-ból. Bár a magyar fordítás rekordidő alatt elkészült, fura, hogy a kötetet csak hagyományos, papír kiadásban lehet beszerezni. Vagyis aki saját iPadjén, iPhone-ján (vagy más e-könyv olvasására alkalmas eszközén) szeretné olvasni az önéletrajzi regényt, annak csak az idegennyelvű kiadásokkal nyílik erre lehetősége.

Exhumálhatják Pablo Neruda Nobel-díjas chilei költő holttestét, hogy megállapítsák, gyilkosság áldozata volt-e - írja a The Telegraph. Neruda hazájában vezető kommunista politikusnak számított, 1973. szeptember 23-án 69 éves korában hunyt el, halotti anyakönyvi kivonata szerint prosztatarákja győzte le. Nem először vetődik fel a gyanú, hogy Neruda halála körül valami nem stimmel.

Hónapok óta zengenek az újságok Brad Pitt Magyarországon forgatott zombis filmjéről, de a film alapjául szolgáló amerikai sikerkönyv minden nagyobb hírverés nélkül látott napvilágot nálunk a természetfölötti lényekre és fiatal olvasókra szakosodott Könyvmolyképző Kiadónál. Pedig a World War Z nemcsak a maga műfajában figyelemreméltó: még annak is tetszhet, akinek amúgy vaskos előítéletei vannak a zombikkal szemben. A szerző ötlete ugyanis - hogy az irracionális, bizarr fantáziát igénylő horrort hideg, dokumentarista interjúkötet formájában írja meg - életet lehel a zombikba.

Hosszan lehetne folytatni a címben felsorolt jelzőket, ha körül kellene írni, milyen is Dennis Lehane Kenzie-Gennaro-sorozata. Szinte valamennyi ajánló, kritika megemlíti, hogy Lehane a krimi igazi mestere - és bár a nagy szavakkal nem árt vigyázni, ebben az esetben szó nincs túlzásról. Magyarul most ősszel jelent meg a Kenzie-Gennaro negyedik kötete, a Hideg nyomon.

Akcióthrillerként Frei Tamás második regénye, A Bankár határozottan gyengébben szuperál, mint előző könyve, A Megmentő. Viszont a témája annyira aktuális, hogy átsiklasz a döccenőkön. Mert ha egy könyvben arról olvasol, hogyan küldi padlóra Magyarországot pár pénzsóvár amerikai bankár a forint elleni spekulációval, majd másnap a hírek már arról tudósítanak, hogy Orbán és Matolcsy spekuláció után nyomoztat, akkor el kell ismerni, a regény írójának van ritmusérzéke. Hiába kajtat a főhős ebben a részben szánalmas Steven Seagalként a floridai mocsárban, a regénybeli pénzpolitikai összeesküvés-elméletek korrektül beszippantanak.

Závada Pál író és Korniss Péter fotográfus Egy sor cigány - Huszonnégy mai magyar című könyvében 24 olyan magyar embert mutat be 150 oldalnyi szövegben és 24 majdnem egészalakos portrén, aki nyíltan vállalja cigány gyökereit. Minden emberről három és fél oldalnyi szöveg szól, ezt a családi archívumból hozott fekete-fehér fotók egészítik ki. Nem szociológiai feltáró munka eredményei ezek, sokkal inkább újságírói stílusban megfogalmazott életútinterjúk.

A szövegeknek hasonló a dramaturgiája: pár sor összefoglalás az elején, majd az ábrázolt személy életútja; felvillan az interjúalany családi háttere, múltja, jelene, munkája, családi állapota illetve a saját és a cigányság aktuális helyzetéről alkotott véleménye.

Kedden került a magyar boltok polcaira Murakami Haruki új regényének, az 1Q84 című trilógiának az első két kötete - a harmadik, befejező rész a jövő évi Budapesti Könyvfesztiválra fog megjelenni magyarul. A könyvet misztikus thrillerként és szerelmi történetként is lehet olvasni, de egyelőre semelyik olvasatban nem múlja felül a japán író eddigi legjobbjait. Az 1Q84 a Világvégé-hez vagy A kurblimadár-hoz képest utánérzés, amiben Murakami magát ismétli. Igaz, a könyvet így sem lehet letenni. Tudni akarjuk, kik azok a kis emberek, mi történik a duplikátum dótákkal, és miért erőszakolják meg a szektában a kislányokat.

A Geopen Kiadó jóvoltából kisorsolhattunk egy-egy kötetet Murakami Haruki 1Q84 című könyvének most megjelent első két részéből. A helyes válaszokat kellett elküldeni nekünk az alábbi kérdésekre (most besatíroztuk a megoldásokat, hogy kiderüljön, mi volt a jó válasz).

1. Ki az írója az 1984 című regénynek, amelyre Murakami új könyvének címével utalni akart?

a.) Aldous Huxley             b.) George Orwell               c.) F. Scott Fitzgerald

2. A Szputnyik, szívecském című könyvben hol nyaralnak együtt Szumire és Miu, ahol a kamaszlány egyszercsak eltűnik?

a.) Egy görög szigeten.     b.) A hawaii tengerparton.   c.) Kamakura mellett, a japán tengerparton.

3. A Kafka a tengerparton című regényben milyen állatokkal tud beszélni Nakata, a tökkelütött bácsika?

a.) Macskákkal.               b., Papagájokkal.               c.) Birkákkal.

Rengeteg jó megoldás érkezett be, aminek nagyon örültünk. A nyertes RIDEG LUCA lett, akinek e-mailben írjuk meg, hogy hol veheti át a nyereményt. Gratulálunk neki. A többiek meg ne keseredjenek el, lesz még játék.

Murakamiról lehet tudni, hogy imádja a macskákat, mániákusan fut mindennap tíz kilométert, kivételesen zárkózott ember, és mielőtt író lett volna, dzsesszkocsmája volt. De hogy szereti-e a rajzfilmet, ki a kedvenc rendezője, vannak-e gyerekei, ki a felesége, és mi köze karrierjének a baseballhoz, már nem ennyire közismert.

Bejött a papírforma: a fogadóirodák listái szerint legesélyesebbnek tartott Julian Barnes kapta idén a britek legrangosabb díját, a Man Bookert. A 65 éves Barnes az angolok egyik dédelgetett írókedvence, aki régóta nagy ismertségnek örvend. (Bridget Jones például eredetileg a könyv-változatban tőle tudakolja a partin a klotyó irányát, csak a filmben lecserélték az írót Salman Rushdie-ra.) Barnes már négyszer szerepelt a díj döntősei között (az ún. shortlisten) az elmúlt 25 évben, de csak most sikerült neki nyernie is The Sense of an Ending című regényével, amely gyermekkori barátok párhuzamos életútjait mutatja be. 1984-ben Flaubert papagája, 1998-ban Anglia, Anglia (erről a regényről írtunk is), 2005-ben pedig Arthur and George című könyvével került fel a díj szűkített listájára. A díj kb. 17 millió Ft-nak megfelelő pénzjutalommal jár. A Booker-díj idei hatos listáján

Barnes mellett két elsőkönyves angol író - Stephen Kelman (Pigeon English) és A. D. Miller (Snowdrops) -, két kanadai szerző - Patrick deWitt (The Sisters Brothers) és Esi Edugyan (Half Blood Blues), valamint Carol Birch brit írónő szerepelt (Jamrach's Menagerie). A zsűri gyorsan – fél óra alatt – és egyhangúan hozta meg döntését. Magyarul az Ulpius-ház adja ki Julian Barnes könyveit, a kétezres években hat regénye jelent meg náluk.

Ahogy már többször szétkürtöltük, most ősszel jelenik meg magyarul Murakami Haruki 1Q84 című új könyvének első két kötete, egészen pontosan október 25-én, egy hét múlva. A könyvből most kaphatsz egy kis ízelítőt nálunk még a megjelenés előtt: a Tovább gombra kattintva elolvashatod a regény első tizenöt oldalát!

Murakami persze megint pillanatok alatt sejtelmes hangulatot teremt egy érthetetlen aforizmákkal dobálózó különös taxisofőr és egy gyanús közlekedési dugó segítségével. Bemutatkozik Zöldbab kisasszony, akinek néha ijesztően eltorzul az arca, és aki miniszoknyáját felkapva indul el a misztikus tűzlépcsőn, hogy kiderítse, tényleg csak egy valóság létezik-e. A regény egy fiatal nő és egy férfi történetét követi nyomon felváltva az egymást követő fejezetekben, az első fejezet a lányt mutatja be.

Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a Harry Potter-lázhoz hasonló hajcihővel várják a könyv megjelenését. Londonban a nagyobb könyvesboltok nyitva tartottak hétfő éjjel, hogy a vásárlók minél hamarabb hozzájuthassanak a nyomdából frissen érkező példányokhoz. A brit kiadó, a Knopf már nyomja is a második kiadást a könyvekből, mert az első fogyóban. Amerikában csak október 25-én fog megjelenni a könyv - akárcsak nálunk, Magyarországon -, de itt is országszerte éjszakai nyitvatartást terveznek a jelentősebb könyváruházak. Magyarországon nem lesz ilyen, de mi már nagyon várjuk a könyvet, ami az első tizenöt oldal alapján igazi, hamisítatlan Murakami-regénynek ígérkezik.

Édesanyja a budapesti ostromban született, Julie Orringer már angolul írt sikerregényt a magyar holokausztról. A Láthatatlan híd egy romantikus szerelmes regény köntösébe bújtatva ábrázolja a magyarországi zsidók sorsát. A majdnem 700 oldalas könyv szerzője egy Amerikába kivándorolt magyar túlélő unokája, aki művében nagyszülei történetét akarta papírra vetni. A regényt a Kertész Imre Sorstalanságát is megfilmesítő Koltai Lajos vászonra vinné.