Fotó: Magócsi Márton [origo]

Nem bírja sem az anyák, sem a politizáló írók közösségét, most angolul megjelent 2002-es vámpírregényét a Nyirő-ügy felől olvasta a Guardian brit lap. Szécsi Noémi soha nem gondolta volna, hogy gyerekkönyvet fog írni, a tudálékos vámpírok, vegetariánus hentesek, anarchista biciklisfutárok, szabadságharcos emigránsok után most megjelent könyve mégis az elfoglalt szülők, a csonka családok gyerekeiről szól. A Mandragóra utca 7. megjelenése apropóján a tekintélyfüggő magyar irodalomról, az ijesztő anyaságról, zsarnok iskoláról, kelet-európai történetekről beszélgettünk az írónővel.

Kedd este mutatta be a Kossuth Kiadó Kulka János szakácskönyvét, az idegborzoló című Önételrajzot, amely a színész kedvenc ételeinek receptjeit és a főzésről, az ételekről szóló gondolatait tartalmazza. Kulka nem szeret interjút adni, nem szívesen beszél magáról - ez meglátszik a szakácskönyvön is. Az életből csak morzsákat kapunk, megállunk egy-egy fontosabb állomásnál, és megnézzük, milyen étel köti oda az ország Mágenheim doktorát. Kiderül például, hogy gyerekként rá sem bírt nézni a mákra, később megszerette, illetve hogy kamaszként Szegeden kenyérevő versenyt rendeztek, és aztán napokig rosszul voltak. Szeged, Fonyód, Kaposvár, Budapest - van, ahová az első szilvás gombóc, máshová a házvezetőnő, Mariska néni burgonyás rétese köti a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt.

Kertész Imre lezárta irodalmi munkásságát, nem kíván többet írni. A Berlinben élő Nobel-díjas magyar író erről a Der Spiegel című német hetilapnak nyilatkozott abból az alkalomból, hogy csütörtökön Berlinben megnyitják a Kertész Imre-archívumot. Betegsége mellett még tudna is írni, de lezártnak tekinti szerinte főként a holokauszthoz kötődő munkásságát.

Jonathan Franzen a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb sztárja és fenegyereke. December elején Bart István fordításában jelenik meg az Európa Könyvkiadónál 2001-es regénye, a The Corrections (Javítások), amellyel a kritikusok és az olvasók elismerését is kiváltotta. Sikerkönyv lett, elnyerte többek között az amerikai irodalmi díjat, a National Book Awardot, és ott volt a legjelentősebb díjak nagy esélyesei között. A Javítások néhány hónappal 9/11 előtt jelent meg, a sztereotípiák szerint totálisan jellegtelennek gondolt közép-nyugati középosztálybeli család évtizedeit kíséri végig. A magyar borító a Kötve-fűzvén látható először.

Sarah Gibb angol illusztrátor munkái visszafogottabban, de a giccs határán egyensúlyozva szolgálják ki a 10-12 éves lányok rózsaszínre és csillogásra hangolt ízlését, amit a mai napig a Disney, a Barbie baba és az Én kicsi Pónim által uralt piac határoz meg.

Rejtő Jenő legendás pincére kerül a budapesti Mika Tivadar Ház tűzfalára. A Színes Város Csoport összefogásában szervezett internetes szavazáson a pincér végül Nikola Teslát és Füttyös Gyurit előzte meg. Több mint 23 ezer voks érkezett szeptember vége óta: Rejtő csaknem 11 ezer, Tesla és Füttyös pedig 6-6 ezer szavazatot kapott. A kampány célkitűzése, hogy egy pesti legendát jelenítsen meg egy pesti tűzfalon.

Sztorizni, úgy látszik, bármiről lehet. Még a mi kis szerencsétlen magyar tőzsdénkről is, ahol alig vannak befektetők, emberemlékezet óta nem volt látványos részvénykibocsátás, és az OTP árfolyamán meg esetleg a Magyar Telekom osztalékán kívül az utca emberét valószínűleg teljesen hidegen hagyja, hogy mi történik a parketten. Faragó József közgazdász, szabadúszó újságíró mégis meglepően fordulatos könyvecskét szentelt - Tőzsdejátszmák címmel - a magyar tőzsdének. Olyan olvasmányt, amelyet a váratlan elszunnyadás veszélye nélkül akár késő este is bátran lehet forgatni, és mindazoknak, akik valaha próbálkoztak már tétjeikkel a tőzsdén, érdemes is felütni.

Alexandre Dumas szerint "bármerre járunk, mindenütt velünk tart" a vámpír. A visszajáró holtak (legyenek kísértetek, vámpírok vagy zombik) máig a legnépszerűbb rémkarakterek. A ma 165 éve született Bram Stoker, a vámpírregények műfaji megteremtője szerint ez a démon "határozott vonású, nagyon is határozott. Gyökéből kiszökő keskeny orra furcsán ívelt sasorr. Homloka boltozatos, haja a halántéka körül alig nőtt, másutt azonban dúsan. Bozótos szemöldöke szinte összeér az orra fölött. Száját nemigen látni a harcsabajusz alatt, azonban úgy tetszik, szorosra záruló, kegyetlen száj, hegyes fehér metszőfogai pedig olykor ajkára is ráharapnak." 1897-ben jelent meg Stoker kultkönyve, a Drakula gróf válogatott rémtettei, amely máig meghatározza az irodalom és a filmek vámpírképzetét, hogy hogyan él bennük tovább az egyik leghatalmasabb és legismertebb démon. A vámpírmítosz azonban nem pusztán a tömegkultúra ihletője, és a vámpírok már jóval a nagy klasszikus megszületése előtt is kísértettek az irodalomban.

Bár már első könyveivel feltűnést keltett, Don Winslow az igazi áttörést az Egyesült Államok és Mexikó határvidékén játszódó krimijeivel érte el. A legfontosabb kortárs amerikai krimiszerzők közé a Vadállatok, a Bobby Z halála és élete, a Drogháború és a Vadállatok folytatása, A Gandzsa urai emelték. Oliver Stone rendezésében nemrég itthon is bemutatták a Vadállatokból készült filmet, de ez nem az első Winslow-film volt és a hírek szerint számos további követi majd. Van miből válogatni, a most ötvenkilenc éves szerzőnek a Vadállatok a tizenharmadik regénye volt, és az életmű évről évre bővül.

Johannes Gutenberg 1436-tól Strasbourgban, 1440-től Mainzban kísérletezett egyedi, azonos kialakítású, tetszőlegesen kombinálható ólombetűkkel, amelyekből aztán nyomóformákat állított össze, ezekkel nyomtatott 1445-től a szintén Gutenberg-találmány sajtón. Míg a táblanyomású könyvek nem szorították ki a kézzel írt példányokat, addig Gutenberg eljárása igazi áttörést hozott a nyomtatott, sokszorosított, ezért lényegesen olcsóbb kiadványokkal. A Wikimedia fenti, beágyazott ábráján látható, hogyan terjedt el a világban.

A közvélekedés szerint John le Carré (1931) kémregényeket ír. Ez persze tévedés: le Carré (David John Moore Cornwell) emberekről ír: gyarló, esendő, kitartó, megbízhatatlan, okos, ügyetlen, lojális, tehetséges emberekről, akik történetesen kémek. Vagy beszippantotta őket a hírszerzés manipulációval és árulással terhelt, szürke és zavaros világa, hogy most annak perifériáján vergődjenek. Miközben se remény, se megváltás, se igaz ügy. Az persze egyáltalán nem baj, hogy le Carré könyveiben a hírszerzés adja a történetek keretét, mert a kémek élete mégis érdekesebb, mint a bútorkereskedőké.

Az el-, és félreismert költő, Karafiáth Orsolya a 2008-ban megjelent A Maffia-klub című pszeudokrimi után októberben újabb regénnyel jelentkezett. A Kicsi Lili két idősíkon játszódó biszexuális regény, a narrátor-főhős Lia két életébe tekinthetünk bele: a kilencvenes évek gimnazista lányáéba és a kétezres évek dolgozó nőébe. Durva dolgok történnek mindkét szálon.

Először adták át októberben Tokióban a You Fab-díjat, amellyel a világ bármely tájáról lézervágó technikával készült dizájnötleteket ismerték el. A versenyben Yusuke Oono japán tervező a free-form kategória győztese lett 3D-s, tenyérnyi méretű könyvével, amely 360 fokban, legyezőszerűen kinyitható, a diorámán Hófehérke és a hét törpe meséje elevenedik meg. A You Fab a tokiói FabCafé által szponzorált díj, a néhány hónapja nyílt kávézóban egy lézervágógép található, amivel a betérő tervezők dolgozhatnak. A győztes ötleteket a FabCafé legyártja és a honlapján árusítani fogja.

A Vodafone Romania együttműködve a Humanitas könyvkiadóval október elején indította el egy hónapos kampányát, amit irigylünk is kicsit Bukaresttől. Október 31-ig a Piața Victoriei (M2) metróállomást digitális könyvtárrá változtatták. A falakat padlótól plafonig plakátokkal fedték be, olyan érzést keltve a bukaresti ingázókban, mintha egy könyvtárba lépnének be. De nemcsak az atmoszférára figyeltek: a plakátokon látható könyvek gerincén QR-kódok találhatók, az okostelefonok segítségével akár azonnal "levehető" a polcról bármelyik könyv és olvasható.

A legtöbb író nem kezdte egyből híres íróként, gyakran egészen meglepő munkákat is elvállaltak. Volt, aki csirkeólat takarított, volt, aki svéd luxushajón szórakoztatott; valaki PR-esként, más középiskolai gondnokként kereste a kenyerét. Az a mai napig nem bizonyított, hogy James Joyce valóban tanította-e angolra Horthyt.

"Egy öregemberről akarok mesélni, egy olyan öregről, aki egy szót sem szól már, arca fáradt, túl fáradt ahhoz, hogy mosolyogjon, túl fáradt, hogy haragudjon" - kezdi egyik szokatlan meséjét Peter Bichsel. Az egyre sötétebb és hosszabb őszi estékre abszurd, indiános, dundi-bolyhos, könyvnépszerűsítő és tanító szándékkal írt meséket válogattunk.

Zach Weinersmith karikaturista és Katie Sekelsky tervező könyvjelzőjének ötletét egy vicces pólófelirat adta: I'm so bookish, my bookmarks are smaller books (kb. olyan könyvmoly vagyok, hogy a könyvjelzőim is kisebb könyvek).

Fotó: Mudra László [origo]

Sült realista, egyszerre zárkózott és nyílt, a "nagy generáció" egyik legnépszerűbb kortárs magyar írója. Az Európa Könyvkiadónál 2009-ben indult Vámos Miklós életműsorozatának kiadása, amelynek nyolcadik, újonnan írt kötete, a Szitakötő - Nemzedékünk regénye október elején jelent meg. Vámos Miklóssal beszélgettünk az 1950-ben született szerencsétlen generáció elszalasztott lehetőségeiről, arról hogy miért nem fog soha memoárt írni, illetve hogy miért nem mennek az irodalmi hősök vécére. Hogyan nyúl át a bárgyú kérdéseken az interjúkat unó, sokat tapasztalt író?

"Az ősz, kortalan arcú Valéria ritkán mosolyog, legutóbb akkor láthatták így, amikor megszerezte a Detektívkrónika összes számát. Most viszont mindjárt kitör belőle a nevetés, ahogyan Gordon Zsigmondnak egy abszurd gázolásról mesél." Az Agave Kiadó jóvoltából a Kötve-fűzvéről e-könyvre letölthető epub és prc formátumban Kondor Vilmos egyik elbeszélése a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes novelláskötetből. Hajtás után részlet is olvasható A Nyavalya tudja novellából.

Kondor Vilmos új kötete, a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes címmel november 29-én jelenik meg az Agave Kiadónál, a gyűjtemény már ismert és még kiadatlan történeteket tartalmaz Gordon Zsigmond főszereplésével. A novelláskötetében négy, eddig már megjelent írás mellett helyet kapott egy új elbeszélés, valamint egy erre az alkalomra írt kisregény is. A borító a Kötve-fűzvén látható először.

Az utólagosan felidézett, a történelemkönyvekből tanult tragédiák legborzasztóbb vonása az, hogy elszenvedői a folyamat elején nem tudják, mi történik majd velük. Óráról órára, napról napra zajlanak az események, amelyek soha nem egyszerre zúdulnak az emberekre. A reménykedés az, amely nyomorúságos sorsukban összeköti őket: nem lesz olyan szörnyű, a civilizált világában "az" nem történhet meg. És csak lassacskán, napról napra, hétről hétre válik világossá, hogy mégis megtörténhet, de ami ennél is rosszabb, már meg is történt. Ráadásul még mindig élnek, de hogy hogyan, az már a holnap kérdése.

A Régi Egyetem épülete Edinburgh-ban

Graham Greene-től Cormac McCarthy-ig számos elismert író versenyez azért, hogy Nagy-Britannia legrégebbi irodalmi díja kiválassza őket a valaha volt legjobbnak. Az 1919-ben alapított James Tait Black Emlékdíjat évről évre a legjobb regénynek ítélik oda, a győztest az Edinburgh-i Egyetem angol irodalomtudományi intézetének tanárai választják abból a rövid listából, amelyet a PhD-hallgatók segítségével állítanak össze az elmúlt 12 hónapban első brit kiadásban megjelent, angol nyelven írt regények és életrajzok közül. Korábban például E. M. Foster (Út Indiába, 1924) és John le Carré (Hajsza, 1977) vihette haza a díjat.

"Sötét az ég, dúl már a vihar,/ Veszélyben van a hon, a magyar,/ Gaz pártütők veszett csordája/ Romlásunk már régen munkálja.// Hóha megállj! nem megy ez tovább,/ A magyar faj tán nem délibáb,/ Vér, nem savó foly még ereibe,/ Fegyvert ragad vitéz kezibe." - írta Szakál Lajos 1848 szeptemberében a Békési toborzó című versében. Talán nem véletlen, hogy költőként nem igazán tartjuk számon az egykori megyei főjegyzőt, aki még emléktábláját is csak annak köszönheti, hogy Petőfi nála töltött néhány órát. Az épület, amelyben Szakál Lajos lakott és ahol 1849 júliusában Petőfi megszállt, az 1870-es átalakítás óta nem létezik, a helyén, a Jókai utca. 4. alatti Ladics-féle házon a fenti emléktábla őrzi Petőfi Gyulán töltött néhány órája - és egy valamikori kis költő - emlékét.

Híres zsidó képregényesből több van mint gondolnánk, sőt, gyakorlatilag az összes híres amerikai szuperhőshöz közük van. Superman és Batman megalkotóinak hátterét ismerve pedig tényleg nem légből kapott a társítás: a kettős identitású hősök életében felfedezhetjük a talmudi tanítást, amely szerint a jó cselekedeteket névtelenül kövessük el.

Slim Aarons: Capote otthonában, 1958

"Még nem vagyok szent. Alkoholista vagyok. Drogfüggő vagyok. Homoszexuális vagyok. Zseni vagyok" - mondta Truman Capote, az amerikai mély dél egyik legpontosabb és kétségkívül leghíresebb írója, aki már 11 évesen tudta, hogy élete végéig írással akar foglalkozni.