Sztorizni, úgy látszik, bármiről lehet. Még a mi kis szerencsétlen magyar tőzsdénkről is, ahol alig vannak befektetők, emberemlékezet óta nem volt látványos részvénykibocsátás, és az OTP árfolyamán meg esetleg a Magyar Telekom osztalékán kívül az utca emberét valószínűleg teljesen hidegen hagyja, hogy mi történik a parketten. Faragó József közgazdász, szabadúszó újságíró mégis meglepően fordulatos könyvecskét szentelt – Tőzsdejátszmák címmel – a magyar tőzsdének. Olyan olvasmányt, amelyet a váratlan elszunnyadás veszélye nélkül akár késő este is bátran lehet forgatni, és mindazoknak, akik valaha próbálkoztak már tétjeikkel a tőzsdén, érdemes is felütni.

A szerző az utóbbi években egyebek mellett a Tőzsdefórum.hu honlap szerkesztőjeként naponta írt és ír a tőzsdéről. Könyve, amely saját definíciója szerint a békebeli szakácskönyvek hangulatát megidéző tőzsdesuli, a gazdasági híreket rendszeresen követő olvasók számára nagyon ismerős, a közelmúlt történéseiből táplálkozó munka, ám tele tanulságos, érezhetően személyes befektetési sztorikkal és bennfentes kulisszatitkokkal. A politika és a tőzsde viszonyáról például számos anekdotát felidéz a szerző: hogy miért maradt távol Orbán Viktor még 1999-ben a Mol kontra kormány barátságos focimeccsről, hogy hogyan lett bérelt helye Orbán mellett Hernádi Zsolt Mol-vezérnek a Videoton díszpáholyában, és hogy kik teszik rendszeresen tiszteletüket a bajai halászléfőző-versenyen Bajnai Gordon asztalánál.

A sztorik között azért magvasabb – de könnyen emészthető – tőzsdei információk is megbújnak. Részletek arról, hogy mit lehet leolvasni egy részvény grafikonjáról és hogyan lehet ezzel mégis mellélőni, vagy miért kimondottan veszélyes a devizapiac, és mi történik, ha épp akkor jön egy hirtelen árhullám, amikor az ember kiszalad a mosdóba. Megtudhatjuk azt is, hogy profi devizakereskedőkkel is megesett már, hogy a valaha volt legrosszabb árfolyamon vegyenek eurót, és több fejezet foglalkozik azzal, hogy a magyar tőzsde négy sztárpapírja vajon mit nyújthat még a jövőben.

OTP-t például azért érdemes venni, mert az egyetlen papír, amelyre a külföldiek is külön gonddal figyelnek; a Richter óriási sztori, csak kevesen veszik észre; a Telekom osztaléka pedig úgy enyhíti az árfolyamesés fájdalmait, mint a dianás sósborszesz. A legóvatosabb tanácsokat a Molról kapják a pecsenyéjüket a BÉT-en sütögető befektetők, a szerző ugyanis levezeti, hogy bár egy csepp olaj nem feltétlenül egy csepp vér, de azért minden csepp olajra jut egy csipetnyi politika, így nem árt a körültekintés. S ha már politika, a Tőzsdejátszmák érdekes párhuzamot von a spekuláció és a politika, avagy a befektetések és a szavazatgyűjtés között: az igazság egyik területen sem szempont, de voksukat és pénzüket is egy szebb jövő ígéretéért adják cserébe az emberek.

Fekete Emese

Faragó József: Tőzsdejátszmák, Alinea Kiadó, 2012, 190 oldal, 2950 Ft