"Hirtelen ezer ember kezdett táncolni és énekelni a kifeszített kötélen anélkül, hogy egy is leesett volna. A Pi élete című könyv átalakult a Pi élete című filmmé" - írta Yann Martel esszéjében, amely a Times szombati kiadásában jelent meg december 8-án, a film londoni bemutatója után.

2012-ben várhatóan 23 százalékos növekedést könyvelhet el az Amazon.com, az évben 62 milliárd dollár értékben vásároltak rajta keresztül, vagyis öt másodpercenként 9,823 dollár folyt be. Havonta 80 millió látogatója hatvan Disneylandet töltene meg. A befizetett szállítási díjakból (696 millió dollár) másfélmilliárd karácsonyi képeslapot lehetne szétküldeni. Az Amazon 183 millió terméket kínál, a bevétel legnagyobb részét az elektronikai cikkek teszik ki (25,8 milliárd dollár), ezt követik a könyvek (9 milliárd dollár). 5,6 milliárd dollárnyi élelmiszert, szépségápolási cikket vásároltak az Amazonon keresztül, ez 2,8 millió palack 1966-os Dom Perginonnak felelne meg. Az e-kereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport, az 500friends infografikában elemzi az 51 ezer alkalmazottat foglalkoztató óriás idei forgalmát.

A sci-fi kommersz termék vagy művészet? Tematika vagy önálló műfaj? Van-e minőségi sci-fi irodalom hazánkban? Hogyan kapcsolódnak mindehhez a társművészetek: a film, a zene? A Szépirodalmi Figyelő és a Fiatal Írók Szövetsége közös szimpóziuma, a Nagy Sci-Fi Reboot ezekre a kérdésekre keresi a választ. December 19-én 17 órától kerekasztal-beszélgetésekkel, előadásokkal, filmvetítéssel és sci-fi klasszikusok filmzenéiből komponált DJ-szettel várják az érdeklődőket.

"A harmadik erő" - ez egy amerikai egyesület lapja volt, a magyar "harmadik út" szellemi elődei tehát valahol az USA farmergazdálkodó vidékein keresendők. A népi mozgalomról annyi minden maradt homályban az elmúlt kilencven évben, hogy most eljött az ideje annak, hogy az irodalmárok után a történészek is újragondolják a szerteágazó irányzat eszmetörténeti gyökereit.

Magyarországon úgy alakult, hogy Jonathan Franzen két nagy hatású regénye egy naptári évben jelent meg, miközben eredetileg a Javítások és a Szabadság publikálása között kilenc év telt el. Itthon azzal is borult a kronológia, hogy idén tavasszal a Szabadságot előbb olvashattuk, az Amerikában 2001-ben megjelent Javítások pedig végül a mostani karácsonyi könyvpiac húzócíme lett. Akárhogy is, a Javítások volt az a regény, amivel Franzen korábbi két könyve kritikai sikerei mellé a közönség elismerését is elnyerte, és pillanatok alatt díjnyertes, nemzetközi sztárírót csinált belőle.

A Guardianon találtunk erre a remek infografikára, amelynek segítségével Zeusz viszonyaiban és az ezekből származó gyermekek sorsában merülhetünk el.

Ma került boltokba a Harry Potter-széria világhírű írója, J. K. Rowing legújabb, ezúttal felnőtteknek szóló regénye, az Átmeneti üresedés (Gabo Kiadó) magyar kiadása. A regény az Egyesült Királyságban az előjegyzések és az első napi eladások alapján minden idők második legjobb nyitányát érte el (az első helyen Dan Brown Az elveszett jelkép című regénye áll). Angol nyelvterületen a megjelenést követő közel egy hónap alatt több mint egymillió példány fogyott a kötetből. A nagy sikerre való tekintettel a BBC sorozatot készít belőle, amelyet 2014-ben vetítenek majd.

Igazi nekem való csemege - ez volt az első gondolatom, hiszen aktuális világpolitikai eseményről, a közelmúlt történelméről, valamint háborúról szól, de közben nem terheli túl az agyamat. A második gondolatom pedig az: mennyire meglepő, hogy ez a könyv egyáltalán megjelent magyarul, méghozzá hihetetlenül gyorsan. Hiszen nem kapcsolódik hozzá film (például Rajiv Chandrasekaran Irak megszállásáról szóló kiváló könyvét vélhetően a Zöld zóna filmnek köszönheti a magyar olvasó - a filmről itt írtunk), nem lehet rá árukapcsolást szervezni, és nincs benne kötözéses szex.

Várakozás előzte meg Ungváry Krisztián történész új könyvét. A Horthy-rendszer mérlege jelentős mértékben eltér minden korábbi a témával foglalkozó munkától. A könyv hármas alcíme (Diszkrimináció, szociálpolitika, antiszemitizmus Magyarországon) azt sugallhatja, hogy a Horthy-rendszert az antiszemitizmus szempontjából teszi mérlegre. Ez azonban nem egy holokausztkönyv.

Fotók: Hajdú D. András [origo]

Linn Ullmann ötödik regényében gyászról és túlélésről, egy bomladozó házasságról, sérült gyerekekről és egy bűntényről mesél. Ingmar Bergman és Liv Ullmann lánya irányításmániásnak tartja magát, a televíziós szenny rajongója és átemelt egy karaktert új könyvébe a Wire című sorozatból. Az írónő a Szemem fénye magyar megjelenése alkalmából érkezett Budapestre, kedd este nyilvános könyvbemutatón vett részt a Toldi moziban, mi másnap ültünk le vele négyszemközt: a televíziózás és az alkohol kapcsolatáról, Jonathan Franzenről és az elcseszett emberekről, sorozatokról, egy egzisztenciális problémákkal küzdő kutyáról, valamint arról beszélgettünk, hogy miért szeretik a nézők az erőszakos Tony Sopranót.

Az Agave Kiadó régvárt krimikkel és sci-fikkel indítja a 2013-as évet. Februárban jön egy novelláskötet Dashiell Hammettől. A tizedik nyom című kötet hét történetet tartalmaz a Kontinentális Detektívügynökség felgöngyölített eseteiből, melyek az 1920-1940-es évek között nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Hammett bekerülhessen a kemény krimik legjobb szerzői közé. (Az írótól utoljára 2009-ben A máltai sólymot vehették a kezükbe az olvasók.) Még ebben a hónapban érkezik az újabb Ray Bradbury-kötet, ami a klasszikus Fahrenheit 451 új kiadása lesz Lóránd Imre fordításában. A kiadvány tartalmazni fog további öt novellát is a tudományos fantasztikum nagymesterétől, melyeket a szerkesztők az R Is For Rocket című gyűjteményéből válogattak ki.

A 13 éves kamasz, Luke számára április 11-én 16 óra 27 perckor megállt az élet. Édesanyja meghalt egy közúti balesetben. Az apja inni kezd, elmerül a veszteség miatti fájdalmában. Luke próbál a felszínen maradni, nem megadni magát, de mégis mit tehet egy gyerek annak a napnak a délutánján, amikor elhamvasztják az anyját, mit tehet, ha tudja, hogy az apja azért küldi játszani, hogy ne lássa, ahogyan leissza magát?

A brit Literary Review magazin idén huszadik alkalommal adta át a Bad Sex in Fiction díjat. A győztes ezúttal Nancy Huston Infrared ('Infravörös') című regénye. A főhős fényképész, aki aktuális partnereit fotózza szex közben. A sztori olyan mondatok miatt győzte meg a zsűrit, mint például ez: "Kamal and I are totally immersed in flesh, that archaic kingdom that brings forth tears and terrors, nightmares, babies and bedazzlements." (kb. 'Kamal és én teljesen elmerültünk a testben, ebben az ősi birodalomban, ami könnyeket és rettegést, rémálmot, gyermekeket és káprázatot szül.') Vagy: "my sex swimming in joy like a fish in water"(kb. 'úgy úsztam a kéjben, mint hal a vízben').

Az oregoni Rogue Ales sörfőzde elkészítette a White Whale Ale kézműves sört, amelyet a Moby Dick nemcsak ihletett: egy példányát bele is főzték az italba.

Feltételezem, hogy a legtöbb embernek - hozzám hasonlóan - csak valami homályos, óhatatlanul is az amerikai gengszterfilmek ábrázolásaival színezett, sztereotipikus képe van arról, milyen az élet a börtönökben. Amikor némi voyeurisztikus kíváncsisággal a kezembe vettem Fiáth Titanilla Börtönkönyvét, arra számítottam - részben az első pillantásra komolytalannak tűnő, tarka, puha borító miatt -, hogy izgalmas sztorikon keresztül fogok bepillantást nyerni ebbe a számomra ismeretlen, fenyegetőnek, veszélyesnek tűnő, és épp emiatt tisztes távolból borzongatóan vonzó világba. A pszichológus-kulturális antropológus szerző könyve végül ennél jóval többet kínált.

A karácsonyi rohamra kiadott könyvek kínálata színes és erős, de nem feltétlenül teszi vidámabbá, szeretetteljesebbé majd az ünnepi hangulatot. Cormac McCarthy és Vaszilij Grosszman a negyvenes évek elejének kegyetlen amerikai és orosz világával, Stephen King rákos baráttal alapozza meg a hangulatot, jön Puzsér Róbert, Jonathan Franzen, valamint Magda, a bestia és egy szakácskönyv másnapossághoz. Végre magyarul is olvasható kultkönyvek, Tolkien- és Dickens-ünnep, mackók minden mennyiségben és habcsókos mesék az ünnepi könyvkínálatban.

Az éhezők viadala trilógia szerzője, Suzanne Collins önéletrajzi ihletettségű gyerekkönyve, a Year of the Jungle (kb. 'A dzsungel éve') jövő szeptemberben jelenik meg a legnagyobb amerikai gyerekkönyvkiadónál, a Scholasticnál. A negyven oldalas, négy éves kortól ajánlott képeskönyv alapja Collins apjának egyéves vietnámi szolgálata az 1960-as évek végén, amikor az író első osztályos volt.

Toronto egyik jellegzetes antikváriuma a hét éve nyílt Monkey's Paw, ahol most novemberben üzembe helyeztek egy használtkönyv-automatát. A Biblio-Mat két dollárért véletlenszerűen köp ki egy könyvet. A Biblio-Mat ötlete horgászat közben vetődött fel a bolt tulajdonosában, az eredeti elképzelés szerint az egyik eladót rejtette volna a gép (ami egy festett hűtőszekrénydobozból készült volna), és ő adta volna ki a könyvet egy bedobott érméért cserében. Végül egy automata készült el, aminek apró hibái azért akadnak még. A nosztalgiát ébresztő külső egy fém öltözőszekrényt takar, aminek az ajtaja néz a fal felé.

A kétdolláros könyvek értékes, érdekes kötetek, amiket azonban nagyon nehezen lehet eladni és nem éri meg őrizni a boltban - tulajdonképpen a Biblio-Mat vicces alternatíva a filléres, bolt elé ládában, dobozban kitett használt könyvek árusítására.

Ironikus módon Ursula Poznanski tini thrillerjének borítója nem sok meglepetést hagy az olvasónak. Az Erebos fülszövege elárulja, hogy a felhasználókat megfigyelő, az életükbe beavatkozó játékprogramról fog szólni a történet, amely még gyilkosságra is megpróbálja rávenni a játékosait. Ha hozzávesszük az ifjúsági regény többi kötelező kellékét, akár magunk is felskiccelhetjük a történetet.

Oravecz Imre az Ondrok gödre című regényében indította el az Árvai család történetét. Az Árvaiaknak az első könyvben az író szülőfalujában, Szajlában, a most megjelent folytatásban, a Kaliforniai fürjben pedig Amerikában, a kelet-európai vendégmunkások közegében kell boldogulniuk. A szántóföldről az üzembe kerülés traumája, utcán vizelő magyarok és demokráciáról megfeledkező Amerika. Oravecz Imre egy sajtóreggelin mesélt az Amerikába kitántorgott magyar vendégmunkások, bevándorlók borzasztó nehézségeiről.

Az álomnő sokak számára indulhat kettős lépéshátránnyal: azon kívül, hogy már műfajával (kalandlektűr) erősen a magyar trashkultúra rétegébe húz, még celebkönyv is. Teljesen jogosan merülhet fel bárkiben a kérdés: "Miért nem marad meg valaki a műsorvezetésnél, színháznál, bulvárlapoknál?" De hát nem pont ebben áll a celebség: minél több oldalunkról csillogni?

A Los Angeles Times hasábjain állítólag az jelent meg - legalábbis a könyv borítója szerint -, hogy "a Raylan igazi remekmű: az elsőtől az utolsó oldalig". Az egyik budapesti könyvesbolt kirakatában pedig ott van a könyv, több példányban, egy kalap és figyelemfelhívónak szánt feliratokkal ellátott cetlik társaságában. Az egyiken valami olyasmi áll, hogy "Az amerikai regény »Tarantinója«". Ha ez igaz, akkor egyrészt Tarantino lehet az amerikai film Leonardja.

Másrészt meg az amerikai regény elég nagy szarban lehet manapság.

Mert a Raylan című könyvet remekműnek csak az nevezheti, aki elképzelhetetlenül hosszú időt töltött ingerszegény környezetben. Vagy el volt tiltva bármilyen szöveg olvasásától.

A nemzeti konzervativizmus irodalomszemlélete címmel október 30-án tartottak konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében. (A program itt olvasható). Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésben fordult az emberi erőforrások miniszteréhez "Meddig tűri még a Kormány a Magyar Tudományos Akadémián zajló nemzetellenes lélekmérgezést?" címmel.

Gerlóczy Márton legújabb könyvében, a Check-inben külföldön átélt kalandjait írja le. Az ajánló szerint "nemcsak négy kontinens tíz országát ismeri meg és ismerteti meg az olvasóval, hanem legalább ennyire magáról és honfitársairól is izgalmas tapasztalatokra tesz szert". A 12 novella kitartóan dolgozik azon, hogy elidegenítse, megutáltassa a "csóró magyar" világturistát. Íme Gerlóczy Márton négy alapszabálya az ellenszenves hős megteremtéséhez és az antiútikönyv-íráshoz!

A kilencvenes évek közepén nagyjából mindent el lehetett adni, ami színes és nyomtatott volt, hihetetlen példányszámban találtak gazdára olyan minőségű kiadványok, amelyek most már ki sem kerülnek a boltokba. Ma a könyvkiadás tőkeszegény piac, a gyerekkönyvekre általában két-három millió forintot tud fordítani egy kiadó, és ha valamiből ötezer kötet elkel, az maga a nagy siker. A példányszámok radikálisan csökkentek, a trendek évről évre változnak, de most is van olyan kiadó, amely egy aktuális divatot kap el, remekül megél belőle, majd a lecsengés után eltűnik a süllyesztőben.