Többszörösen is történelmet írt Hilary Mantel brit írónő Bring up the Bodies című könyvével, nem csupán azért, mert regénye történelmi tárgyú, hanem azért is, mert kedden a második Booker-díját nyerte a művel. Hilary Mantel ugyanis az első nő, és egyben az első brit szerző, aki másodszor vehette át a legrangosabb brit irodalmi elismerést.

Kondor Vilmos új kötete, a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes címmel november 29-én jelenik meg, a gyűjtemény már ismert és még kiadatlan történeteket tartalmaz Gordon Zsigmond főszereplésével - adta hírül az Agave Kiadó. Összesen hat novelláról van szó, köztük van egy majdnem száz oldal hosszú, akár kisregénynek is tekinthető darab. Kettő kifejezetten ehhez a kiadványhoz íródott. A novellák 1920-1937 között játszódnak, így az egyik helyszíne még Amerika. A történetekben árverési hiénák, gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok és eltökélt detektívek bukkannak fel. Két dolog közös bennük: Budapest, a város és Gordon Zsigmond.

Tovább növekedett a Frankfurti Könyvvásár látogatottsága, az idén már csaknem 300 ezren vettek részt a világ legnagyobb könyves rendezvényén. A vásáron ismét megmutatkozott a könyvszakma kreatív ereje, hiszen a gazdasági válság ellenére tovább nőtt a látogatók száma, és a könyvkiadás és könyvkereskedelem valamennyi jelentős képviselője ott volt Frankfurtban, új ötletekkel, üzleti tervekkel - mondta a vasárnap véget ért rendezvényt értékelve Jürgen Boos, a vásár igazgatója.

Az analóg kultúra emblematikus tárgyai a szemünk láttára kopnak ki a köztudatból. A bakelitlemezre sokan azt hiszik, hogy már nincs is; aki filmre fényképez, az vagy művész, vagy nagyon furcsán néznek rá. Hasonló a helyzet a fanzine-ekkel vagy zine-ekkel is, a párszáz darabos fénymásolt füzetekről nem is tud a többség, a lelkes rajongókat meg nem is érti. Pedig nem bonyolult a magyarázat, ahogy például a könyvek és az e-könyvek összehasonlításánál is mondják, ezekre a tárgyakra is mind igaz, hogy személyesebb kapcsolat alakul ki köztük és a fogyasztó között, meg lehet őket fogni, és jobban is mutatnak mint a sokadik fájl a gépünkön.

Emberi jogi aggályok miatt visszautasította a Magyar PEN Club által első alkalommal odaítélt Janus Pannonius-díj nagydíját Lawrence Ferlinghetti amerikai költő - írta csütörtökön internetes kiadásában a Los Angeles Times amerikai napilap.

2012-ben Mo Jen (Mo Yan) kínai írónak ítélték az irodalmi Nobel-díjat. Míg Tomas Tranströmer díjazása egyértelműen esztétikai, irodalmi szempontú döntés volt, addig a mostaninál érezni lehet némi politikai színezetet is: a kevésbé ismert író Kína nagy kritikusa, akit hazájában többször betiltottak, bizonyos műveit kalózkiadásokban olvassák.

Mo Jen Guan Moye néven született 1955-ben Északkelet-Kínában, a Shandong tartománybeli Gaomi megyében. Első regénye írásakor választotta magának művésznevét, ami azt jelenti: nem beszél. A Nobel-díjat a hivatalos indoklás szerint azért kapta, mert "a mágikus realizmusa keveri a népmesét, a történelmet és a kortársat". A Nobel-díj 111 éves történetében ő az első kínai író. Bár 2000-ben a Kínában született Kao Hszing-csient ismerték el irodalmi Nobellel, ő francia állampolgár.

Az Aptara összeállított egy infografikát az e-könyvek gyorsan növekvő piacáról. A kiadók 36 százaléka esetében a teljes bevétel tíz százalékát teszik ki az e-könyvek - vagyis kétszer annyit, mint egy éve. Öt kiadóból négy jelentet meg e-könyveket, ez óriási, harminc százalékos növekedést jelent az elmúlt három év alatt. Az e-könyves piac negyedik éves felmérésének adatai alapján az Amazon.com a legnépszerűbb értékesítési csatorna, az e-könyv kiadók 68 százaléka használja, a második helyet az Apple's iBookstore uralja 58 százalékkal. A kiadók 44 százaléka számára az Amazonon való értékesítés számít a legjövedelmezőbbnek, második helyen messze lemaradva a kiadók saját honlapjai állnak.

Samantha Geimer 1977-ben

Memoárt ír Samantha Geimer, akit 13 éves korában Roman Polanski leitatott és megerőszakolt egy partin. A filmrendező annak idején az ítélethozatal előtt Franciaországba szökött, és az azóta eltelt több mint harminc év alatt sem térhetett vissza az Egyesült Államokba.

Horváth Viktor személyében magyar szerzőt is irodalmi díjjal tüntetett ki az Európai Unió a 64. Frankfurti Könyvvásáron - jelentették be kedden Brüsszelben.

Vida Gábor 1968-ban született Kisjenőn, ma Marosvásárhelyen él, a Látó című folyóirat prózarovatának főszerkesztője. A kétely meg a hiába a Magvető kiadónál megjelent harmadik könyve, a Fakusz három magányossága (2005) és a Nem szabad és nem királyi (2007) köteteket követi. Történeteiben erdélyi származásának tagadhatatlanul fontos szerepe van, írásaiba közérthetően és mégis pontosan fogalmazza bele azt a román-magyar viszonyt, amelyben ő egész életét töltötte.

Ugyan már, csak kölykök - mondja a Washington Square-en 1967 kora őszén egy férfi a feleségének, aki szerint le kellene fényképezniük két fiatalt, hiszen a furcsa ruhákba öltözött, lányos külsejű fiú és fiús külsejű lány csakis művész lehet. Nem művészek, csak kölykök - innen a címe Patti Smith önéletrajzi regényének, a Kölyköknek (Just Kids), amely 2010-ben elnyerte a rangos amerikai National Book Awardot. Most magyarul is megjelent.

Miért listavezető Magyarország az öngyilkosságban és az alkohol okozta halálban? Hogyan láthat egy pszichoterapeuta a páciens szavai mögé? Mit jelent az, hogy "ha én nem mondok nemet, akkor test fog"? A sóvárgás démona és A test lázadása címmel jelent meg magyarul két könyve a Budapesten született, majd 1957-ben családjával Kanadába vándorolt világhírű orvosnak, Máté Gábornak. Interjú.

A szentek szerepét a költők vették át, papírmasé figurákká váltak - mondja Nyáry Krisztián, aki pár évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, illetve a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója volt - igazán híressé azonban a magyar irodalom love storyjai tették. 2012 elején saját és barátai szórakoztatására kezdte írni a magyar írók és költők szerelemi életéről szóló képes posztjait a Facebookon. A bejegyzések egyre népszerűbbek lettek, mára 17 ezernél is több követőjük van, október 15-én pedig érkezik a feldúsított posztokból született könyv, az Így szerettek ők. Nyáry Krisztiánnal az átpolitizált kultuszokról, Nyirő Józsefről, a nyilvánosság és a magánélet viszonyáról, a hivatkozások hiányáról, illetve komcsizó trollokról beszéltünk.

Tavasszal nyitott Tokióban egy bolt, ami igazán komolyan veszi a képregényeket: a polcok a képregénykockákat idézik, asszimetrikus elrendezésűek és még hatalmas szövegbuborékokat is tervezett hozzájuk a tokiói Ryo Matsui Architects. Az asztalok egymásra halmozott képregényekre emlékeztetnek, az ívesen hajló oldalak miatt pedig gyakran forgatott füzeteknek látszanak.

A Csillagok háborújáról nem feltétlenül a könyvek jutnak az eszünkbe, pedig nemcsak az eredeti trilógia vagy a később moziba került részek jelentek meg ilyen formában. A filmekhez többé-kevésbé kapcsolódva rengeteg jelent meg, ezek új karakterekkel, történetekkel bővítették a Star Wars-univerzumot. Érdekesség, hogy például az Új remény (az első trilógia első része) három kiadónál is megjelent magyarul, és a kilencvenes évek első felében a hazai könyvpiacot is elárasztották a különböző Csillagok háborúja-sztorik (a Valhalla Páholy és a Szukits Kiadó könyveit érdemes keresni).

Roman Dirge cukiságnak álcázott lidércnyomása folytatódik, végre látszódik, hogy Dirge tényleg tud rajzolni és színezni. A Párkocka képregényblog szerzői pedig bebizonyították, hogy vannak még igényesen idióta képsorok a Kretén magazin után is.

A könyvtár kívülről szeptemberben (Fotó: Vincze Barbara)

A Trinity College-ot, a legpatinásabb ír egyetemet 1592-ben alapította I. Erzsébet királynő a protestáns diákok számára. Diákjai sorába olyanok tartoztak, mint Oscar Willde vagy Samuel Beckett, egyik legnevesebb tanára Erwin Schrödinger volt. A kiterjedt épületegyüttes főattrakciója az 1732-ben elkészült Old Library, amelyben kétszázezer könyvet őriznek, de itt található Írország legrégebbi hárfája is (ez pedig legalább olyan fontos az íreknek, mint nekünk a királyi korona).

Massolit

A budapesti antikváriumokkal foglalkozó írásunkban megoszlott az antikváriusok véleménye a használtkönyv-kereskedésekről : volt, aki szerint ezek a boltok teljesen el fognak tűnni, és csak a könyvvel mint műtárggyal foglalkozó antikváriumok maradnak fenn; mások pedig úgy vélték, a szakosodott használt könyvet áruló antikváriumok túlélhetik a könyvkereskedelem válságát. Egyelőre nem sok specializálódott üzlet működik Budapesten, de a közelmúltban több ilyen bolt is nyílt. Felkerestünk kettő, az antikvárius világ peremén működő antikváriumot, amelyek gyerekkönyvekkel és angol nyelvű könyvekkel foglalkoznak, hogy ők hogyan látják a jövőjüket.

Rab Gusztávnak, a Magyarországon elfeledett, ám a két világháború között népszerű szerzőnek a hagyatéka került haza a napokban Magyarországra a Párizsi Magyar Intézet közreműködésével. A kéziratok, feljegyzések és a levelezés a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményét fogják gazdagítani.

J. K. Rowling, a Harry Potter-regényfolyam szerzőjének első felnőtteknek szóló regénye, a The Casual Vacancy csütörtök óta kapható több országban. A Guardian szerint nem is rossz.

Senko Karuza (1957, Split) népszerű horvát író, magyarul a Libri Kiadó gondozásában jelent meg első kötete, a Szigetlakók. A könyvben olvasható rövidprózákat a szerző két korábbi kötetéből válogatták, a történetek közös pontja, hogy rámutatnak arra, milyen hamis kép él egy városlakó fejében a "földi Paradicsomról", a szigetvilágról. Karuza gyerekkorát a turisták elől elzárt Vis szigeten töltötte, a Zágrábi Tudományegyetemen szerzett diplomát, ma a sziget és a nagyváros között ingázik, így gyakran tapasztalja a két világ ellentéteiből fakadó feszültséget. A magyar nyelvű kötet megjelenése alkalmából Budapestre látogató íróval beszélgettünk a földi Paradicsom kiirthatatlan illúziójáról, az elnéptelenedő horvát szigetekről.

Nádas Péter kapja az idén a Südwestrundfunk (SWR) német közszolgálati rádió irodalmi díját, a magyar író a Párhuzamos történetek című munkájáért kapja az elismerést. A zsűri indoklása szerint Nádas Péter hatalmas művészi erővel fűzi össze a huszadik századi német és magyar történelmet a Párhuzamos történetekben. A SWR Legjobb Könyvek Listája elnevezésű díjhoz - Preis der SWR-Bestenliste - 10 ezer euró jár.

A Persephone Books az Ötven árnyalat-trilógia sikerét meglovagolva, az első kötet, a Fifty Shades of Grey (A szürke ötven árnyalata) címének mintájára a One Shade of Grey kampánnyal hirdeti a könyveit. A Persephone brit kiadó, irodalmi és non-fiction, olvasmányos könyveket ad ki főleg az "elhanyagolt" női szerzőktől.

"Nem tudok nem elfogult lenni az ex-Rohamos csapat és Gerhes munkáival" - mondja a debreceni születésű Baranyai (b) András (1974) grafikus, illusztrátor, amikor arról kérdezem, hogy kik a kedvenc magyar könyvtervezői. 2007-ben az év gyermekkönyvének illusztrációiért IBBY-díjat kapot alkotó munkái egyre több könyvet öltöztetnek fel, az utóbbi időben jellemzően az Európa Kiadó könyveit.

A The Hobbit első kiadásának borítója

"Volt egyszer egy földbe vájt lyuk, abban élt egy hobbit" - írta le a legenda szerint J. R. R. Tolkien nyolcvan éve dolgozatjavítás közben egy üres oldalra. Tolkien az 1920-as években kezdett el mesélni a gyerekeinek, ezekből a történetekből több meg is jelent, majd nekilátott egy meseregény megírásának egy kis hobbitról. Ennek kéziratát 1936 őszén adta le kiadójának, az Allen&Unwinnek. A The Hobbit című könyv pontosan 75 éve, 1937. szeptember 21-én meg is jelent Nagy-Britanniában, egy nappal a főhős, Zsákos Bilbó születésnapja előtt. Azóta százmillió példányt adtak el belőle, közel ötven nyelvre fordították le. A rajongók 1978 óta Zsákos Bilbó és Frodó (A Gyűrűk Ura hőse) születésnapja, azaz a szeptember 22-i Hobbit Nap körül megünneplik a Hobbit Hetet Tolkien világához kapcsolódó programokkal.