Harminchat évvel Stephen King Ragyogás című regényének megjelenése után 2013 szeptemberében kerül a könyvesboltokba a folytatás. A Doctor Sleep című regény Danny Torrance sorsát követi tovább, a kisfiúét, aki túlélte a Ragyogásban történt borzalmakat. King azonban nem könnyíti meg az életét: az író honlapja szerint a folytatásban Danből Doctor Sleep lett, középkorú férfi egy jövőbe látó macskával, akinek meg kell mentenie egy csapat gyilkos természetfölötti lénytől egy szerfölött különleges 12 éves kislányt.

Pintér Bence és Pintér Máté András nem testvérek: a huszonegy éves szerzőpáros alternatív történelmi regénye, A szivarhajó utolsó útja, amelyben az 1848-49-es szabadságharc győzött, és megvalósult a Dunai Konföderáció, október 9-én jelenik meg. Az alternatív történelmi regény ritka műfaj itthon, az elmúlt húsz évből például Trenka Csaba Gábor regénye, az Egyenlítői Magyar Afrika sorolható ide, és a tizenhat éves kortól ajánlott ifjúsági regényből sincs sok a kortárs magyar irodalomban. A szerzőkről arról beszélgettünk, mitől lehet érdekes egy 19. század végi történet a tizenéves olvasóknak, mi a baj Ferenc József pofaszakállával, kell-e vér és halál egy ifjúsági regénybe?

Egy friss tanulmány szerint az Egyesült Államokban a 12-17 éves korosztálynak szóló könyvek vásárlói 55 százalékban a 18 évesnél idősebbek közül kerülnek ki. Az ifjúsági könyvek 28 százalékát a 30-44 évesek vásárolják meg. A felnőttek nem csak másoknak veszik ezeket a könyveket, 78 százalékban saját maguknak viszik haza.

A MOME Kreatív Technológia Labor, az MTA SZTAKI és a Petőfi Irodalmi Múzeum által közösen fejlesztett alkalmazás, a Hajnali háztetők - Irodalmi séta majdnem történelmet írt: a készítők június közepén éppen egy tesztsétán vettek részt, amikor kijött okostelefonra az első irodalmi művön alapuló séta, a JoyceWays, amellyel James Joyce Ulyssese alapján barangolható be Dublin. Mostantól viszont már Budapest is megismerhető regényhelyszínként. Ottlik Géza születésének századik évfordulója tiszteletére egy interaktív irodalmi séta segít átélni a Hajnali háztetők című kisregényt (itt írtunk róla). Az eredeti regényrészleteket fotóval, filmmel és más digitális tartalmakkal vegyítő séta résztvevői a regény cselekményszálát követve a Mechwart ligettől az Egyetem térig barangolva ismerhetik meg a történet szereplőit és helyszíneit, idézhetik fel az 1930-as évek Budapestjét.

Bojkottól menekült meg Harisnyás Pippi hazájában, Svédországban, ahol az váltott ki nagy felzúdulást, hogy a világhírű gyerekirodalmi figura jogai felett őrködő cég nem engedélyezte a történet egyik hősének egy gyászjelentésen való szerepeltetését.

Ez a négy pamutszalvéta Jack London, Emily Dickinson, D. H. Lawrence és Mark Twain gépelt leveleivel van díszítve. Bár Emily Dickinson levele jó tíz évvel korábban íródott, minthogy feltalálták volna az írógépet (1860-as évek), és a szalvéták meglehetősen drágák (58 euró a szett), azért ötletes.

Bret Easton Ellis az egyik legismertebb kortárs amerikai író, regényei világszerte sikeresek, ráadásul magyarul is olvasható mindegyik. A napokban Az eltűnés könyvei címmel jelent meg róla magyar monográfia. Megnéztük, hogy Ellis könyveinek újraolvasására ösztönöz-e a tanulmánykötet, illetve hogy fény derül-e a csuklyás pulcsi rejtélyére.

Kétféle vásárló van: akit a szöveg érdekel, illetve aki a műtárgyat keresi, amit általában nem azért vásárol meg, hogy el is olvassa. A legtöbb antikváriumba belépve megcsapja az embert a tömény könyvillat: por, papír, vászonkötések szaga keveredik, a polc szinte sehol sem elég, egymásra tornyozott könyvek alkotnak labirintust. A Füst, a Múzeum, a Nyugat és a Psyché antikváriusaival beszélgettünk a kétezres évek eleji aranykorról, a könyv elértéktelenedéséről, a böngésző olvasó eltűnéséről, valamint a könyvről mint befektetésről.

Mit forgatsz a fejedben? címmel könyvtrailerversenyt indított a nyár elején a prae.hu, amelyre hatvan filmet neveztek be a profi és a free style kategóriában. A profi kategóriában a kiadók felkérésére készültek az alkotások, a free style-ban viszont bárki készíthetett filmet a kiadók által megjelölt könyvekről. A díjakat Balogh Endre, a prae.hu általános művészeti portál főszerkesztője és Gaborják Ádám, a József Attila Kör elnöke adta át a díjazottaknak az Az 1. Jövőnéző Fesztiválon szeptember 8-án este az Örökmozgó Filmmúzeumban. "Az a jó könyvtréler, annak lesz jó reklámhatása is, amelyik önálló alkotás, nem próbálja meg szolgai módon elmesélni a könyt tartalmát, hanem valami újat tud mondani a világról. Ezért a könyvtrailer nem művészet vagy reklám, hanem mindkettő" - hangsúlyozta Balogh Endre. Íme a könyvtrailerverseny legjobbjai.

"A megközelíthetetlenség legzavarbaejtőbb példányának láttam [Gyarmati Fannit]. Okos lány volt, őszintén érdekelte nem csak az irodalom, de minden műveltséganyag, s közben elegáns, sőt, tündöklően szép lány is volt. Mégis, ahogy bájos szemöldökét felvonta, ahogy a száját keserédes kifejezéssel csücsöríteni tudta, valahogy úgy, mintha biggyesztené - az embernek mindig az volt az érzése, hogy valamilyen illetlenségért kap tőle megrovást, amit egyébként néha szóban is közölt" - írta Vas István a ma századik születésnapját ünneplő Gyarmati Fanniról, Radnóti Miklós feleségéről, a kiemelkedő tanárról, aki egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést, magánemberként őrizte férje emlékét.

Robert Darnton amerikai kultúrtörténész neve ismerősen csenghet a hazai olvasóknak, hiszen a Lúdanyó meséi és A nagy macskamészárlás című tanulmányai már 1987-ben megjelentek egy rövid és manapság már rendkívül nehezen hozzáférhető kötetben az Akadémiai Kiadónál. A 2010-es kiadás szerencsére tartalmazza a fent említett két szöveget is, amelyek mára a kulturális antropológia ihlette történetírás alapszövegeivé váltak Magyarországon is. A Lúdanyó és más tanulmányok második fele Darnton munkásságának egy másik oldalából ad ízelítőt, hiszen négy, a könyvterjesztés, írás, olvasás témakörében megjelent cikket is tartalmaz.

"Kicsi vagyok, mint az ökörszem, hajam szőke, mint a gesztenye belseje, szemeim, mint cseresznyék a pohárban, amit a vendég otthagyott" - jellemezte magát Emily Dickinson, a zárkózott amerikai költő, akinek életéről csak nagyon keveset tudunk. De hogyan is nézett ki valójában az 1830 és 1886 között élt, mára elismert massachusettsi költő? Mostanáig egyetlen hitelesített, dagerrotíp portrét ismertek a 17 éves Dickinsonról, amelyen egyenes háttal ül egy széken 1847-ben. A Guardian értesülései szerint azonban egy újabb képet találtak, amelyen Dickinson mosolyog, mellette pedig egy barátja látható.

A főleg szédítő térélményt nyújtó könyvépületeiről ismert Matej Krén szlovák képzőművész 1958-ban született Trencsényben. A pozsonyi művészeti középiskola elvégzése után a pozsonyi (1977-1981) és a prágai képzőművészeti fősikolára járt (1981-1985). A nyolcvanas évek második felében a barrandovi Bratři v triku filmstúdióban dolgozott, majd az 1989-es bársonyos forradalom után segített átalakítani a prágai képzőművészeti főiskolát, ahol rövid ideig tanított is. A kilencvenes évek elejétől számos nemzetközi képzőművészeti projektben és kiállításon vett részt, többek között Amszterdamban, Berlinben, Chicagóban, Párizsban és Szöulban.

- Picúr, hová sietsz?
- Iskolába! De egyáltalán nem sietek.
- Ráérsz?
- Majd szép lassan megyek, az iskola megvár.

Bár nem szigorúan az iskolásokról szólnak, a nyolcvanas években született Pom Pom-mesék nem hiányozhatnak a tanévkezdéshez kedvet hozó könyvek közül. Pom Pom minden reggel elkíséri barátnőjét a pontosan egy mese távolságra lévő iskolába, hogy az úton Gombóc Artúr, a Radírpók vagy az Óriástüdejű Üvegfújó történeteivel szórakoztassa. Csukás István hősei önzetlenek, segítőkészek, és lehetnek bármilyen furcsák, fontos, pótolhatatlan helyük van egymás életében. A Sajdik Ferenc rajzain megelevenedő, vissza-visszatérő, csetlő-botló szereplők otthonos világában a gyerekek majd' minden kérdéséről van valami mesélnivaló: az új cipőről, a lapos kerekű bicikliről, a sárkányokat és a lovagokat érintő illemszabályokról.

A bécsi múzeumnegyedben, a Museums Quartierben a Kunsthalle termeit William S. Burroughs alkotásai töltik meg októberig, és bár a Meztelen ebéd írója és Bécs között szorosabb kapcsolat is van, hiszen WSB az ottani orvosi egyetemen folytatott tanulmányokat a harmincas évek második felében, a Cut-ups, Cut-ins, Cut-outs című kiállításnak mégsem Bécs és Burroughs kapcsolata áll a középpontjában, hanem az író pályafutásának a Meztelen ebéd megjelenését követő korszaka, amelyben hatást gyakorolt a Radioheadre, festékes dobozokat lövöldözött shotgunnal, és kitalálta azt, amivel ma tele van az internet.

Kentucky egy csendes szegletében működik egy kisvállalkozás, a Knob Creek Metal Arts, ami fémből készít különleges tárgyakat, például szokatlan könyvtámaszokat. A három alapító több mint tizenöt éve foglalkozik fém tárgyakkal. Először csak hobbiként maguk is készítettek néhány dolgot, alig egy év elteltével pedig már minden idejüket az alkotásnak szentelték. Munkáikhoz az állatvilágtól a meséken át a horrorklasszikusokig merítenek ötleteket, íme néhány a könyvtámaszaik közül.

A HipType az e-könyvolvasóktól gyűjt adatokat és készít elemzéseket, ezúttal a férfiak és a nők olvasási szokásairól. Kiderült, a nők ötven százalékkal nagyobb eséllyel fejeznek be egy könyvet. A férfiakat inkább a történelmi, a nőket a romantikus témák vonzzák, a közös érdeklődési pontot az önsegítő könyvek jelentik. Negyven éves kor alatt gyorsabban, de kevesebbet olvasunk. Az e-könyvek olvasói 82 százaléka él városban.

A Virágzabálók gigantikus torzszülöttje után Darvasi László az idei Könyvhéten elbeszéléskötettel jelentkezett. A tematika igencsak változatos: időben és térben szinte száguldanak a szövegek, miközben a belőlük áradó hangnem és az elbeszélői technika alapvető homogenitása kiegyensúlyozza az elbeszélések sokféleségét.

Azok a könyvek, amelyeket a helyi könyvesboltok vagy az online áruházak kínálnak, töredékei a teljes nyomtatott kultúrának. A valaha kiadott könyvek 98-99 százaléka már elfogyott, beszerezhetetlen, vagy kizárólag antikváriumokban lehet megtalálni egy-egy példányt. A ritka antikvár könyvek amerikai százas sikerlistáját készíti el 2002 óta minden ősszel a BookFinder.com az internetes keresők statisztikái alapján.

A székelyföldi Zágonban szombaton eltemetik azt a földet, amelyet a Mikes Kelemen (1690-1761) hamvait is őrző rodostói közös sírról hoztak a falu küldöttei.

Azt mondják egyesek, hogy az Atlantisz gyermekeivel Stephen King szépirodalmat írt. Ez bolondság. Nem az, hogy szépirodalmat, hanem maga a különbségtétel. Annyira más lenne, mint a többi műve? King történetei mindig attól voltak erősek, hogy remekül kidolgozott, valóságos problémákkal küzdő szereplőkre szabadította rá az iszonyatot, legyen az emberben lakozó, netán természetfeletti eredetű. Az Atlantisz gyermekei talán annyiban más, hogy nem rémtörténet, és a vietnámi háborúról, illetve annak következményeiről is próbál szólni - felemás sikerrel.

Baráth Katalin a Dávid Veron-könyvek harmadik részében, A borostyán hárfában ismét bravúros megoldásokkal, nyakatekert szálakkal és remek megfogalmazásokkal örvendezteti meg az olvasót. A 20. század elején játszódó krimijében mindenre kiterjedő figyelemmel teremti meg a könyv valós idejének hangulatát: elbeszélőmódja, nyelvezete és a regényben szereplő rengeteg információ is ezt a célt szolgálja. A kortárs írónő hibátlanul képezi le a kor szófordulatait és beszédmódját, és ebbe ügyesen szövi bele humoros megjegyzéseit, célozgatásait. Mindeközben elképesztő mennyiségű adatot tár az olvasó elé, kezdve a korabeli Magyarország nagy neveivel, a közeli külföldi eseményeken át a nagy szenzációnak számító kinematográfia vagy akár a kórbonctan sajátosságinak legapróbb részleteiig.

Mark Hanauer: Bukowski, 1981

"Ez a baj az ivással, gondoltam, ahogy egy újabb italt töltöttem magamnak. Ha valami rossz történik, iszol, hogy elfeledd; ha valami jó történik, iszol, hogy megünnepeld; és ha semmi sem történik, iszol, hogy valami történjen" - írja a Németországban született Heinrich Karl Bukowski (1920. augusztus 16, Andernach) a Nők című regényében. Ez a sokat idézett két mondat remekül össze is foglalja a német anya és német-amerikai apa gyermekeként született író, költő, ragyás arcú senkiházi ars poeticáját, akit csak akkor kezdtek Henrynek szólítani, miután Baltimore-ba költözött a család.

A nyáron megjelent a Gordon Zsigmond-krimik ötödik, befejező része. A Budapest novemberben visszahozza azt a sajátos hangulatot, ami megkerülhetetlenné tette a sorozat első két részét, a Budapest noirt és a Bűnös Budapestet a magyar krimi történetében, és megmutatja, hogyan lehet írni az igazi pokolról.

Itthon még nem adták ki egy regényét sem, Amerikában viszont a legjobb kortárs szerzők között tartják számon Michael Chabont. Új regénye, a Telegraph Avenue szeptemberben jelenik meg, az alkalomra pedig olyan különleges promócióval készülnek, amelyről feltétlenül be kell számolnunk.