Ruth Rendell népszerű angol krimiíró, akinél a rendteremtés helyett a bűnözővé válás folyamata kerül a középpontba. Ennek megfelelően a nyomozás háttérbe szorul, sokszor érdektelen marad, a legtöbb esetben már az első oldalakon teljesen képbe kerül az olvasó a ki mit követett el kivel szemben és hol kérdésekben. Rendell 1986-os regénye, a Sötéthez szokott szem ősszel jelent meg a Partvonal Kiadó Pszichokrimi sorozatában.

Michael Chabon legutóbbi könyvének promociójához felépítettek egy hétre egy lemezboltot (erről itt írtunk), most azonban az amerikai szerző első magyar megjelenéséről, a Jiddis Rendőrök Szövetségéről lesz szó. A számos scifi-díjat elnyert könyvről, amely nem sci-fi, hanem krimi és alternatív történelem egyszerre, sok sakkal egy olyan világban, amelyben az első atombombát Berlinre dobták le, a zsidók nagy része pedig Alaszkába menekült a holokauszt elől.

A BiblioTech látványterve

Valahol félelmetes, de ez a pillanat is eljött: ősszel megnyílik az első nyomtatott könyv nélküli közkönyvtár, a BiblioTech az Egyesült Államokban. Az ötlet Bexar megye (Texas) bírójának fejében született meg, miközben Steve Jobs életrajzát olvasta Walter Isaacsontól (a könyvről itt írtunk). A jövő könyvtárának prototípusa állítólag az Apple Store-okra fog hasonlítani.

Fotó: Mudra László [origo]

A Sátántangó tavalyi megjelenése óta felgyorsultak a dolgok Amerikában Krasznahorkai László körül. A szerző tavaly nyáron amerikai felovasókörúton járt, idén tavasszal pedig már ötödik kötete, a Seiobo járt odalent jelenik meg a New Directions kiadónál. Most a New York Times Anxiety (Szorongás) című blogja közölt egy írást Krasznahorkaitól, Someone's Knocking At My Door (Valaki kopog az ajtómon) címmel. A szöveg csak angolul jelent meg, Krasznahorkai regényeinek fordítója, George Szirtes tolmácsolásában.

Beteg a magyar gazdaság és társadalom, ezt régóta tapasztaljuk és tudjuk is, ha máshonnan nem, hát a mutatókból és a felmérésekből. A gazdaságról szóló adatok lehangolóak, recesszióban vagyunk, nincs beruházás, magas az infláció. A társadalmi közeg sem éppen szívderítő: a bizalmatlanság, a zártság, a korrupció, az együttműködésre való képtelenség jellemző, miként az értékvizsgálatokból kirajzolódik. Igaz, legalább a költségvetés hiányát sikerült az elmúlt évtized legalacsonyabb szintjére szorítani, mind GDP-arányosan, mind pedig nominálisan. De, amint azt A bizalmatlanság hálójában - A magyar beteg című kötet szerzői - három közgazdász és három jogász - meggyőzően mutatják be, ez még kevés lesz a felzárkózáshoz.

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem James B. Hunt Jr. Könyvtárában könyvtárosok helyett egy robot, az ún. bookBot válogatja ki a raktári kéréseket. A napokban a látogatók előtt újra megnyitott, ötemeletes intézményben 40 ezer példányt tárolnak az olvasótermek polcain, az állomány többi, másfélmillió kötetét 18 ezer fémtartályban rendezték - de nem a hagyományos rendszerezési elvek (pl. könyvtári ábécé, betűrendi jel vagy szakjelzet) alapján. A raktárban válogató négy robot ugyanis méret szerint tud különbséget tenni, navigálni a példányok között.

Fotók: Hajdú D. András [origo]

Kétszáz éve, 1812 decemberében jelent meg Wilhelm és Jacob Grimm német mesegyűjtése, a Gyermek- és családi mesék. Az évforduló alkalmából a Goethe Intézet interaktív vándorkiállítást szervezett. Január 4. és 18. között Budapesten látható a Grimm-meséket feldolgozó Märchenwelten.

Eraszt Fandorin, Borisz Akunyin híres orosz detektívje már ismerős lehet a magyar olvasók számára is. Nem csupán az Európa Kiadónál eddig megjelent Akunyin-kötetekből, hanem a nálunk is sugárzott Fandorin-filmekből is. A cár könyvtára főhőse is Fandorin, ám nem a 19. századi nyomozó, hanem annak késői utóda, az angol történész, Nicholas Fandorine. A könyv egyébként a Nicholas-sztorik nyitódarabja, amely oroszul 2000-ben jelent meg először és még három kötet követte, amelyek remélhetőleg hamarosan magyar nyelven is hozzáférhetőek lesznek.

Február 7-én jelenik meg Dashiell Hammett novelláskötete, A tizedik nyom. Az Agavénál érkező könyv hét történetet tartalmaz a Kontinentális Detektívügynökség felgöngyölített eseteiből, melyek az 1920-1940-es évek között nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Hammett bekerülhessen a kemény krimik legjobb szerzői közé. A borító nálunk látható először.

Valódi gyepszőnyeget fektettek le a New York-i Cornell University könyvtárának belterében, amivel a vizsgaidőszakban fellépő stressz csökkentését tűzte ki az egyetem.

Az életmód alakíthatja-e az olvasási szokásokat a városokban, külvárosokban és vidéken? A három lakóhelytípus markánsan nem, de valamennyire különbözik, ha az olvasás szempontjából hasonlítják össze őket, az eltérések főként az ott élők korából, az iskolázottságból és a háztartások bevételéből fakadnak. A Pew Research Center's Internet & American Life Project több reprezentatív felmérés eredményét vetette össze, hogy bemutassa, mi jellemző az amerikaiak olvasási szokásaira attól függően, hol élnek. Az elemzés hat szempontot emelt ki: kik olvasnak, milyen célból, használnak-e könyvtárat, és hogyan, kiktől hallanak a könyvekről, olvasnak-e újságot, folyóiratot, illetve a nyomtatott vagy az e-könyvet részesítik-e előnyben.

Az ötvenes évek óta nem került elő róla fénykép, nem szerepel tévében, nincs ott a díjátadókon, fenntartásai vannak az e-könyvekkel, mégis gyakran pletykálják róla, hogy a Nobelre legesélyesebb amerikai írók között van. A legnagyobb posztmodern írók közé sorolt Pynchon új könyvön dolgozik - jelentette be pénteken kiadója, a Penguin Press. A The Bleeding Edge (kb. "Vérző perem") megjelenésének időpontját azonban nem közölték.

Úgy hangzik, mintha csak egy izgalmas krimi része lenne, de sajnos nem az: Dennis Lehane (Kenzie-Gennaro-sorozat, Vihar-sziget, Titokzatos folyó) nőstény beagle kutyája, Tessa szenteste óta nincs meg. A krimiíró jutalmat ígért a nyomravezetőnek: készülő új regényében egy szereplőt nevez el róla.

Az elmúlt egy-két évben magyarul is megjelent kortárs nyugati ifjúsági regények egyik központi kérdése, hogy kezelhető-e, kioltható-e az agresszió. Janne Teller Semmi című regényében (itt írtunk róla) az agresszió tünetként jelenik meg: a tanácstalanság, a meg nem értettség hívja elő és mélyíti el. Robert Williamson Luke és Jonjában (itt írtunk róla) az elfojtott érzések robbannak ki. Patrick Ness Chaos Walking trilógiájában a magánélet lehetetlenül el, és a könyvek a kolonizáció összes erőszakos stációját végigjáratják hőseikkel. A nagyon korán, mellrákban elhunyt Siobhan Dowd könyveiben (A londoni óriáskerék rejtélye, Éles és gyors sikoly) tizenéves gyerekek szembesülnek a veszteséggel járó fájdalommal, a közösség, a normák fojtogatásával.

Thomas Allen az amerikai ponyvairodalom hagyományait drámaian újraértelmezi a fotográfia eszközeivel. Több mint egy évtizede kísérletezte ki ma is használt technikáját: a negyvenes-ötvenes évek ponyvaregényeiből szikével vágja ki a borítók alakjait, majd azokat kihajtogatva és különböző helyzetekben beállítva közelről készít róluk fotókat, mindig semleges háttér előtt, eljátszva a mélységélesség kínálta lehetőségekkel.

A Kötve-fűzve évbúcsúztató összeállításához írókat, költőket, szerkesztőket, zenészeket és kurátorokat keresett meg, és három kérdést tett fel nekik. Melyik volt számukra a 2012-es év legfontosabb olvasmányélménye? Mit nem olvastak végül, amit terveztek vagy fontosnak tartottak? Kevesebbet olvastak-e nyomtatott könyvet, illetve költöttek-e erre, mint tavaly? Az is kiderül, hogy ki volt a történelem első oknyomozó újságírója.

Izgatja-e a nőket a pornó? Ha igen (és igen) milyen fajta és miért? Mi után kutatnak a nők és mi után a férfiak a hálón? Ilyen kérdéseket tesz fel a most megjelent Pornográcia. Pornó és női szexualitás című könyv. A huszonéves szerző, Mérő Vera közvélemény-kutatást is készített arról, mi lohasztja le a nőket, hogy a szadomazót vagy a melegpornót keresik-e inkább. Úgy tűnik, Mérő tudja, milyen a jó pornó, vagy nem fél megkérdezni.

Ljudmila Ulickaja 2008-as regénye most ősszel jelent meg magyarul a Magvető Kiadónál Goretity József fordításában. Fanyar, szarkasztikus, néha igazán szemét szöveg ez főleg hétköznapi vagy azzá vált ember(ek) mindennapi tragédiáiról. Valódi dráma vagy katarzis azonban - nagyon kevés kivételtől eltekintve - nincs, akkor sem, ha lennie kellene, holott mindvégig érezzük a kimondott szavak és tettek hatalmas súlyát. Ulickaja úgy beszél öngyilkosságról, meddőségről, halálról, válásról, megcsalásról, hogy érezzük, milyen esetlegesek, milyen jelentéktelenek mindezek az univerzum egészéhez képest. Milyen pici porszemek a hatalmas sivatagban, s az általa teremtett esendő karakterek is pontosan, végtelenül önreflexíven kezelik ezt.

Radnóti Miklósról elnevezett díjat kapott Gyarmati Fanni, a költő özvegye és irodalmi emlékének gondozója. A Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság elismerését a legfiatalabb Radnóti-díjas, Lutter Imre előadóművész, médiaszakember és Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, ugyancsak Radnóti-díjas rendező adta át Budapesten december 23-án.

Yusuke Oono japán tervező 3D-s könyveivel foglalkoztunk már a blogon, most karácsonyi motívumok készültek a lézervágó technika segítségével. A Merry Christmas című könyvet 360 fokban kinyitva és oldalról oldalra lapozva is lehet "olvasni". Yusuke Oono célja, hogy megmutassa, a kész termék nemcsak egy forma, hanem olyan tárgy is, ami a megszokottól eltérő módon képes elmesélni egy történetet.

A Büszkeség és balítélet valószínűleg mindenkinek ismerős: Jane Austen regényében a nem túl gazdag Elizabeth Bennet és a nagyon gazdag Fitzwilliam Darcy számos viszontagság (ledér húg, vállalhatatlan szülők, arisztokrata allűrök) után végre egymásra talál. A népszerű krimiszerző, P. D. James továbbgondolta a pár történetét, és hat évvel a házasságkötés után, 1803 októberében a hagyományosan fényűző Pemberley-i bálra készülve újra találkozhatunk velük.

Az OSA Archívum hajléktalan embereket segítő aukciójára közel hatvan író, költő, zeneszerző ajánlotta fel kéziratát - többek között Bodor Ádám, Bródy János, Csukás István, Darvasi László, Esterházy Péter, Grecsó Krisztián, Krasznahorkai László, Marék Veronika, Nádas Péter, Presser Gábor és Spiró György. A tételek egységesen 20 ezer forintról indulnak. A befolyt összeg az Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Egyesület Fűtött Utcájának működését támogatja.

A Virgin sztori - Önéletrajz című könyvben Richard Branson alapító elnök a 40 éves Virgin cégcsoport történetét írja meg a diákok szervezte lemezküldő szolgálattól a globális Virgin vállalatcsoportig, amely ma már a lemezkiadásban, személyszállításban, egészségügyi- és bankszektorban és az űrturizmusban, a megújuló energiák és a klímavédelmi területeken is érdekelt. A hatszáz oldalas Virgin sztori kordokumentumként is olvasható: Richard Branson kitér a hetvenes, nyolcvanas és a kilencvenes évek gazdasági és kulturális eseményeire is.

Kedves Lekszikonírók! Miért kellett Rejtő úr munkásságát egy lekszikonba szétszabni? Ez így senem vicces senem jó.

Michel Houellebecq francia író lesz a 20. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, a könyves seregszemlét április 18. és 21. között tartják a budapesti Millenáris parkban.