Budapest-Kairó. Egy haditudósító naplója – látszólagos egyszerűsége ellenére beszédes cím. Egy haditudósító állomásairól beszél, a két világ közt ingázó hírvivőről, aki egyrészt hazája információra éhes cikkevőit elégíti ki, másrészt, ahogy ezt be is vallja, azért csinálja, mert képtelen egy helyben ülni. Innen nézve a könyv legalább annyira szól – az inkább a háttérben lappangó – Budapestről, mint Egyiptomról. Hiszen amikor a szerző Egyiptomban van, akkor Budapest az a hely, ahol éppen nincsen. Budapesten pedig, akár egy gladiátor, arra vár, hogy visszatérhessen az arénába.

Mert van a haditudósítóban – jelen esetben Jászberényi Sándorban – valami a gladiátorból, szövegeinek olvasójában pedig nem kevés a viadalok közönségéből. Az olvasó nézővé vedlik át, aki – legalábbis egy riportkönyv olvasásakor – azon kapja magát, hogy szurkol. Szurkol, hogy a szerző élve kerüljön ki az arénából. A szerző meg ott küzd a homokon a vadállatokkal, akikkel amúgy semmi baja. Sőt, szereti őket. Ha megjelenik a cikk, a könyv, akkor ő nyert. Mert a haditudósítás a riport legnehezebb, ezért legszebb valamije. A riport pedig az újságírás legnehezebb, ezért legszebb valamije. 

A helyzet mindig világos és átlátható: van két fél, akik lőnek, dobnak, könnygázt fújnak egymásra. Tiszta sor. Egészen addig, amíg nem én vagyok az, aki nem tudja honnan dobták azt a téglát, ami a füle mellett süvít el, honnan lőtték ki a lövedéket, ami a bordáját találta el, merre – és ki elől? – kell futni, amikor futni kell. Én az vagyok, aki a riporter szövegét olvassa és próbálja megérteni a szöveget, a forradalmat, a riportert. A Budapest-Kairót olvasva belátom, ha valami, hát egy háború, egy forradalom nyilván nem „tiszta sor”. Tudni kell, hogy ki kivel van, hogy ki ki ellen van, és egyáltalán, hogy merre kell futni.

Jászberényi Sándor a szaúráka törzsből származó beduin férfival a sivatagban

Jászberényi évek óta Egyiptomban – és Budapesten – él, naplójában igen jó arányérzékkel segíti a megértést, hogy az egyszeri olvasó (néző), aki nincs különösebb rálátással az egyiptomi belpolitikai helyzetre, is kapjon egy legalább vázlatos képet arról, mi történt az országban 2011. január 25., a forradalom kitörése óta. Jó arányérzékkel vázolja fel az egyiptomi események politikai, történeti, vallási kontextusát. Másrészt gonzo archoz illó módon – de mégis úriemberesen, mert például megkímél egy-egy gyötrő másnap részletezésétől – betekintést nyújt az újságíró életébe, vagyis a hotelszobába, a kávézóba, a taxiba, a konditerembe.

 „2011. augusztus 3-án, hatvan kilóval szériázom az edzőteremben” – írja a könyve 159. oldalán. Esszenciális mondat. Hát igen, ma Magyarországon Jászberényi Sándor az egyik legjobb haditudósító. Ez pedig egy sánta mondat, mert egy haditudósító nyilván akkor a legjobb, amikor haditudósít, vagyis nincs Magyarországon. Számára az otthon egy idegen ország. Jászberényi az olvasó helyett nincs Magyarországon. Helyettünk szériázik hatvan kilóval, mert valakinek ezt is meg kell csinálnia miközben az utcán dühös, elkeseredett, reménykedő emberek dobálnak követ, oszlatnak tömeget, fújnak, vagy lélegeznek könnygázt, halnak meg, vagy ölnek.

Mert mije van egy haditudósítónak Budapesten? Szerkesztője van, meg olvasója van. Ennyi. Családja, barátai, szerelme az embernek lehet csak. És mije van egy haditudósítónak Egyiptomban? Szövege van, kapcsolatai vannak és teste. Vagyis bőre, amire vigyáznia kell. Ezek a tények talán közelebb visznek minket, kíváncsi olvasókat, hogy miért van jelentősége annak, hogy a mi haditudósítónk egy forradalom kellős közepén szériázik. Egy haditudósító legyen erős, gyors és szívós. Mint egy gladiátor. Ebben a műfajban ezek a skillek elengedhetetlenek az eredményes munkához, vagyis a cikkíráshoz. Ahogy erről a könyvben is beszámol sokszor az életéért kellett futnia. Mindezt azért, hogy hozza a sztorit. (Nekünk, a cikkevőknek.) Mindezt azért, mert nem tud megülni a seggén. Ha igazán jól csinálja, akkor a haditudósító izomból ír. Két haditudósító közül pedig az erősebb a jobb.

Jászberényi Sándor: Budapest-Kairó. Egy haditudósító naplója
Libri, 2013, 191 oldal, 3290 Ft