Tasnádi István A kőmajmok háza című ifjúsági regénye kapta az év legjobb gyerekkönyvének járó díjat. A könyvben a hétköznapok tragédiái és traumái válnak varázslattá, és nem csak a gyerekeknek szól.
A nihilista robot megöl egy virágot, de persze nem igazából, mert az csak egy rajz. Attól még ez nagy szemétség. Lénárd László legújabb képregénye, a Semmi a képregényfesztiválon mutatkozott be. A ránézésre egyszerű kötet kőkemény filozófiai problémákat boncolgat.
F. Scott Fitzgerald nagy amerikai regényét mától játsszák a magyar mozik. (A filmről írt kritikát itt olvashatjátok.) A nagy Gatsby a dzsesszkorzsak Amerikájának egy különc milliomosát mutatja be, illetve azt, ahogy az amerikai álom, a tündérmese tökéletes megvalósítása során éppen az sorvad el, ami értelmet ad: A nagy Gatsby csillogó díszletek között játszódó zseniális regény a meghasadásról, a kiüresedésről. Íme tíz dolog, amit érdemes tudni a könyvről és Fitzgeraldról.
Vasember sosem volt A-kategóriás hős, nem úgy, mint Superman, Batman vagy Pókember. De az idén 50 éves igazságosztó kalandjait Robert Downey Jr. főszereplésével megfilmesítették (kritika róla itt), és a színész olyan népszerűséget hozott a karakternek, ami mostanra valóban a nagyok közé emelte őt. A Gyilkológép a "páncélos bosszúangyal" első önálló kötete, ami Magyarországon is megjelent.
Nyalókázó birodalmiak, jótékonysági lövöldözés, Mussolini képregényrajongó gyermekei, kitűzők. Ki a legmenőbb ellenfele a hősnek? A 9. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon jártunk.
Május 12-én, most vasárnap rendezik a kilencedik Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivált. Kiemelt szerep jut az olasz képregénynek, vendégek érkeznek Lengyelországból, Romániából és Szerbiából, lesz filmbemutató, díjátadás, mesterkurzus és képregénycsata is.
Fotók: Tuba Zoltán [origo]
Jože Hradil sokat tett és tesz a magyar irodalom népszerűsítéséért: elkészítette az első és egyetlen szlovén-magyar, magyar-szlovén szótárat, fordított többek között Jókait, Petőfit, Adyt, a kortársak közül Nádastól az Egy családregény végét. Az Európa kiadó a könyvfesztiválra adta ki Hradil családregényét. A Képek arc nélkül egy multikulturális család gyökereit tárja fel, és azt, hogyan hat a nyelvi, nemzeti sokszínűség a személyiség alakulására. Hradillal többek között a Jókaival való találkozásáról, a magyar irodalom szlovéniai népszerűségéről beszélgettünk, és arról, hogy mi akadályozta meg Weöres Sándort abban, hogy leérjen hozzá.
Végre a nyár küszöbén vagyunk, mi sem bizonyíthatná ezt jobban, mint az, hogy a különböző nyári táborok kiírásai kezdenek fel-felbukkanni a neten. A 5Panels és a Magyar Képregényalkotók Kulturális Egyesülete elindította a jelentkezést első képregénytáborukba, ahová 14 éves kortól várják a rutinos és kezdő rajzolókat.
Amir Gutfreund 2003-ban megjelent, Sapir-díjas nagyregényét a könyfesztiválra jelenteti meg az Európa kiadó. A késés miatt sosem tudhatjuk meg, hogy milyen lett volna A mi holokausztunk recepciója, ha egyből megjelenik magyarul is: a friss Nobel-díjas Kertész Imre életműve (és persze kitüntetetten a Sorstalanság) körül kialakuló tudományos és közéleti diskurzust bizonyára színezte volna. Most - immár messzebb a Kertész-hatástól - magyarul is kézbe vehetjük a holokauszt-irodalom újabb megkerülhetetlen művét.
Konrád György (Fotó: Halas István, 1992)
Konrád György Kossuth- és Herder-díjas magyar író, esszéista, szociológus 1933. április 2-án született Debrecenben. A születésnapra az életművet gondozó Európa kiadó a régi és új esszékből válogatva jelentette meg a Vendégkönyv című kötetet.
John le Carré új regénye, A Delicate Truth angol nyelven e-könyv formátumban április 25-én, nyomtatásban pedig május 7-én jelenik meg. Magyarul szeptemberben érkezik az Agave Kiadónál. A klasszikus kémregények írójának ez lesz a huszonharmadik műve.
A séf (17. századi ismeretlen spanyol festő)
Az ókori saturnáliák alkalmával a cselédek az uraságok asztalához ültek, az elmúlásra lakomákkal válaszoltak, a családtagok ajándékokkal kedveskedtek egymásnak, a világ egy picit kifordult sarkaiból. A középkorban Bolondok Lakomájáva alakult az ünnep. A mítoszok, legendák és történelmi rejtélyek iránt igencsak fogékony Lawrence Norfolk ezúttal a 17. századba húzza vissza hasonló érdeklődésű olvasóját a beszélő nevű mesterszakács, John Saturnall történetén keresztül.
Bret Easton Ellis új könyvön dolgozik - tudhatták meg a rajongók még 2012 decemberében az író Twitteréről. Ez valószínűleg nem teljesen fedte az igazságot. Bár most úgy tűnik, tényleg újra egy könyvön dolgozik, de az elhatározás csak januárban született meg Ellisben, mikor egy hétre elutazott a sivatagi Palm Springsbe, és hazafelé éppen egy dugóban állt a hollywoodi bevezetőúton - legalábbis ezt állítja tegnapi posztjában.
Közel 60 éve jelent meg a világ első 3D-s képregénye. 1953 szeptemberében a St. John Publishing adta ki ilyen formában Mighty Mouse újabb történetét.
Fotó: Hajdú D. András [origo]
Pavel Brycz cseh író szerint a traumák során az emberek elveszítik a természetes elbeszélő képességüket. Az Európa kiadónál most megjelent regénye, A pátriárkák letűnt dicsősége egy a szülőföldjétől elszakított, ukrán gyökerű család történetét követi nyomon a 20. század során. A Cseh Állami Irodalmi Díjat elnyert könyv bemutatójára Brycz Budapestre utazott, ahol a Kötve-fűzvének beszélt arról, hogyan harcolhattak kisvárosa egyik utcájában Pinochet csapatai, miközben a könyvtáron a Gestapo felirat függött; hogyan változott meg a férfiasság fogalma, és hogy mi köze ennek a focihoz és a Bruce Willishez; miért nem érdekes hazájában, ki számít őscsehnek.
Tar Sándor (Oláh Tibor, 1996)
A hetvenes években még alig publikált, a kilencvenes években már ünnepelték. Tar Sándoré volt az első kirobbant ügynökbotrány, több kritikát kapott amiatt, hogy lejáratja a munkásokat, mégis van, aki szerint ő az egyetlen valóban baloldali írónk. Életében sokszorosan élte meg a kitaszítottságot: író volt a munkások között, munkás az írók között, munkanélkülisége és besúgó múltja miatt pedig a legkülönbözőbb természetű perifériákra szorult.
A személyes élmények ismeretében nem meglepő, hogy az írót az embertelenség, az életből való kiszorulás világa érdekelte. A szocializmus beváltatlan ígéreteiről, a rendszerváltozás kevésbé szép hozományáról olvashatunk Tar Sándornál. A társadalom perifériáján élőkről mintázza szereplőit: alakjai képtelenek változtatni a sorsukon, megrekednek a nyomorban, a betegségben, valamilyen függőségben, a kilátástalanság pedig felerősíti az ösztönök szerepét, az emberek állati énjét.
Helen Fielding új Bridget Jones-regényen dolgozik. A könyv címét egyelőre nem tudni, de a kicsit szerencsétlen londoni hősnő újabb története novemberben érkezik a Knopf kiadónál, első körben 250 ezer példányban - írja a Publishers Weekly.
A Costa Book Awards január elején odaítélt regényírói trófeája után Hilary Mantel a brit irodalmi elismerés nagydíját is elnyerte Bring Up the Bodies (magyarul: Holtaknak menete, Cartaphilus, 2012) című történelmi munkájával.
Ruth Rendell népszerű angol krimiíró, akinél a rendteremtés helyett a bűnözővé válás folyamata kerül a középpontba. Ennek megfelelően a nyomozás háttérbe szorul, sokszor érdektelen marad, a legtöbb esetben már az első oldalakon teljesen képbe kerül az olvasó a ki mit követett el kivel szemben és hol kérdésekben. Rendell 1986-os regénye, a Sötéthez szokott szem ősszel jelent meg a Partvonal Kiadó Pszichokrimi sorozatában.
A Büszkeség és balítélet valószínűleg mindenkinek ismerős: Jane Austen regényében a nem túl gazdag Elizabeth Bennet és a nagyon gazdag Fitzwilliam Darcy számos viszontagság (ledér húg, vállalhatatlan szülők, arisztokrata allűrök) után végre egymásra talál. A népszerű krimiszerző, P. D. James továbbgondolta a pár történetét, és hat évvel a házasságkötés után, 1803 októberében a hagyományosan fényűző Pemberley-i bálra készülve újra találkozhatunk velük.
A 13 éves kamasz, Luke számára április 11-én 16 óra 27 perckor megállt az élet. Édesanyja meghalt egy közúti balesetben. Az apja inni kezd, elmerül a veszteség miatti fájdalmában. Luke próbál a felszínen maradni, nem megadni magát, de mégis mit tehet egy gyerek annak a napnak a délutánján, amikor elhamvasztják az anyját, mit tehet, ha tudja, hogy az apja azért küldi játszani, hogy ne lássa, ahogyan leissza magát?
A karácsonyi rohamra kiadott könyvek kínálata színes és erős, de nem feltétlenül teszi vidámabbá, szeretetteljesebbé majd az ünnepi hangulatot. Cormac McCarthy és Vaszilij Grosszman a negyvenes évek elejének kegyetlen amerikai és orosz világával, Stephen King rákos baráttal alapozza meg a hangulatot, jön Puzsér Róbert, Jonathan Franzen, valamint Magda, a bestia és egy szakácskönyv másnapossághoz. Végre magyarul is olvasható kultkönyvek, Tolkien- és Dickens-ünnep, mackók minden mennyiségben és habcsókos mesék az ünnepi könyvkínálatban.
Oravecz Imre az Ondrok gödre című regényében indította el az Árvai család történetét. Az Árvaiaknak az első könyvben az író szülőfalujában, Szajlában, a most megjelent folytatásban, a Kaliforniai fürjben pedig Amerikában, a kelet-európai vendégmunkások közegében kell boldogulniuk. A szántóföldről az üzembe kerülés traumája, utcán vizelő magyarok és demokráciáról megfeledkező Amerika. Oravecz Imre egy sajtóreggelin mesélt az Amerikába kitántorgott magyar vendégmunkások, bevándorlók borzasztó nehézségeiről.
Jonathan Franzen a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb sztárja és fenegyereke. December elején Bart István fordításában jelenik meg az Európa Könyvkiadónál 2001-es regénye, a The Corrections (Javítások), amellyel a kritikusok és az olvasók elismerését is kiváltotta. Sikerkönyv lett, elnyerte többek között az amerikai irodalmi díjat, a National Book Awardot, és ott volt a legjelentősebb díjak nagy esélyesei között. A Javítások néhány hónappal 9/11 előtt jelent meg, a sztereotípiák szerint totálisan jellegtelennek gondolt közép-nyugati középosztálybeli család évtizedeit kíséri végig. A magyar borító a Kötve-fűzvén látható először.
Alexandre Dumas szerint "bármerre járunk, mindenütt velünk tart" a vámpír. A visszajáró holtak (legyenek kísértetek, vámpírok vagy zombik) máig a legnépszerűbb rémkarakterek. A ma 165 éve született Bram Stoker, a vámpírregények műfaji megteremtője szerint ez a démon "határozott vonású, nagyon is határozott. Gyökéből kiszökő keskeny orra furcsán ívelt sasorr. Homloka boltozatos, haja a halántéka körül alig nőtt, másutt azonban dúsan. Bozótos szemöldöke szinte összeér az orra fölött. Száját nemigen látni a harcsabajusz alatt, azonban úgy tetszik, szorosra záruló, kegyetlen száj, hegyes fehér metszőfogai pedig olykor ajkára is ráharapnak." 1897-ben jelent meg Stoker kultkönyve, a Drakula gróf válogatott rémtettei, amely máig meghatározza az irodalom és a filmek vámpírképzetét, hogy hogyan él bennük tovább az egyik leghatalmasabb és legismertebb démon. A vámpírmítosz azonban nem pusztán a tömegkultúra ihletője, és a vámpírok már jóval a nagy klasszikus megszületése előtt is kísértettek az irodalomban.
