Konrád György (Fotó: Halas István, 1992)
Konrád György Kossuth- és Herder-díjas magyar író, esszéista, szociológus 1933. április 2-án született Debrecenben. A születésnapra az életművet gondozó Európa kiadó a régi és új esszékből válogatva jelentette meg a Vendégkönyv című kötetet.
Konrád életének első tizenegy évét Berettyóújfalu nagyközségben töltötte, Magyarország keleti szélén. Apja, Konrád József (1897–1970) jómódú vaskereskedő, anyja, Klein Róza (1905–2004) nagyváradi zsidó polgárlány volt. Szüleit az ország német megszállása után a Gestapo és a csendőrség letartóztatta, majd Ausztriába deportálta. Konrád nővérével együtt 1944. június 5-én budapesti rokonokhoz utazott nehezen megszerzett utazási engedéllyel, ahonnan nagynénjük, Vágó Zsófia jóvoltából egy svájci védett házba kerültek, itt élték túl a vészkorszakot. (Erről az időszakról szól Elutazás és hazatérés c. 2001-es regénye).
Egyetemi tanulmányait az ELTE magyar szakán végezte, 1959-től ifjúságvédelmi felügyelőként, ’65 után városszociológusként dolgozott. Szociológusként Szelényi Ivánnal közösen publikált, Az új lakótelepek szociológiai problémái (1969) című kötetük elsőként adott képet a lakótelepek hétköznapjairól. 1969-ben jelent meg A látogató című regénye, amely a fővárosi peremlétet mutatja be egy gyámügyi előadó egyetlen munkanapjába sűrítve. A könyv a megjelenésekor nagy vihart kavart: a hivatalos kritika lesújtó volt, a nem hivatalos üdvözölte.
1973-ban politikai okokból elvesztette állását, ezután írásból élt. Ekkoriban már a kritikai értelmiség határozottabb fellépéssel szerveződött, megjelentek a demokratikus ellenzék tagjainak előzetes tanulmányai és cikkei. Konrádot a hetvenes években az értelmiség szocializmusban betöltött szerepe foglalkoztatta íróként (pl. A városalapító regény, 1977) és szociológusként (pl. Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz, 1978) egyaránt. 1975 és ’78 között írta A cinkos című regényét, amelynek angol kiadása (1982) jóval megelőzte a magyarországi megjelenést (1989).
Európai irodalmi és közéleti elismertségét esszéi és publicisztikái alapozták meg. 1990-ben megválasztották a Nemzetközi PEN Club elnökének (1993-ig töltötte be a posztot). 1997-től 2003-ig a Berlini Művészeti Akadémia elnöke volt. Elnökségének idején kapta a Károly-díjat (2001) és a Német Szövetségi Köztársaság Nagy Érdemkeresztjét (Das Grosse Verdienstkreuz des Bundesrepublik Deutschland).
Régi és új tűnődések a szabadságról
A születésnapra az életművet gondozó Európa kiadó a régi és új esszékből válogatva megjelentette a Vendégkönyv című kötetet. A bemutatót a Petőfi Irodalmi Múzemban tartják szerda 18 órakor.
Konrádot köszöntik a német lapok
Az írót 80. születésnapja alkalmából kedden több német újság is méltatta – számolt be az MTI. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban Joseph Croitoru a Konrád György - Az önkényuralom ellen című írásában felidézte: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz 1978-ban jelent meg Nyugaton, és „bombaként robbant", hiszen a szerzők leszámoltak a kommunista munkásállam mítoszával, és leleplezték a rendszer valódi természetét. Konrád György a Közép-Európa-gondolat képviselőjeként „jelentősen hozzájárult a szovjet imperializmus ideológiájának diszkreditálásához", és már 1984-ben a vasfüggöny lebontására szólított fel, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni Oroszország stratégiai érdekeit - írta a FAZ munkatársa.
A látogató című, bemutatkozó regényével kapcsolatban a szerző kifejtette: Magyarországon csak cenzúrázott változatban adták ki a kötetet, amelyben Konrád György a propagált kommunista utópia mindennapos jelenségeként mutatta be a gyermekbántalmazást, a nemi erőszakot és a gyilkosságot. A városalapító című regény is csak Nyugat-Németországban jelenhetett meg teljes terjedelemben. Az alkotásban megfogalmazott rendszerkritika miatt azonban a szerzőt végérvényesen az állam ellenségének bélyegezték hazájában - emelte ki a FAZ szerzője.
Konrád György 80. születésnapja alkalmából a Der Tagesspiegel Egy magyar hős címmel közölt írást, amelyben a szerző, Stephen Tree egyebek között kiemelte: a vidéki magyar zsidóságból nagyon kevesen élték túl a holokausztot. Konrád György és szűkebb családja a túlélők közé tartozik, és az író pályaválasztásában meghatározó szerepe volt annak az intelemnek, hogy azokért is élnie kell, akik meghaltak a holokausztban. A lap szerzője hozzátette: a Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című, 2005-ben megjelent önéletrajzi regényében a szerző számára úgy tűnik, elérte a célját, hiszen ötgyermekes apa, nagyapa és ünnepelt író lett, és valóra vált az álma a magyar demokráciáról.
A Süddeutsche Zeitung A szenvedélyes városi ember címmel közölt cikket, amelyben a szerző, Lothar Müller Konrád György Európa és a nemzetállamok című esszékötetének idén megjelent német kiadását és a Zsidókról című, németül tavaly megjelent Konrád-kötetet mutatta be.
