A karácsonyi rohamra kiadott könyvek kínálata színes és erős, de nem feltétlenül teszi vidámabbá, szeretetteljesebbé majd az ünnepi hangulatot. Cormac McCarthy és Vaszilij Grosszman a negyvenes évek elejének kegyetlen amerikai és orosz világával, Stephen King rákos baráttal alapozza meg a hangulatot, jön Puzsér Róbert, Jonathan Franzen, valamint Magda, a bestia és egy szakácskönyv másnapossághoz. Végre magyarul is olvasható kultkönyvek, Tolkien- és Dickens-ünnep, mackók minden mennyiségben és habcsókos mesék az ünnepi könyvkínálatban.
Határvidék és lágerek
A Magvetőnél folytatódik Cormac McCarthy Határvidék-trilógiája: a második kötet, az Átkelés az USA délnyugati államaiba és a szomszédos Mexikó kietlen és kegyetlen tájaira kalauzol. A második világháború idején játszódó történet egy testvérpár, a tizenhat éves Billy Parham és öccse, Boyd megpróbáltatásairól és felnőtté válásáról szól. Billy megszállottan üldözi a jószágokat prédáló, Mexikóból átkóborolt nőstényfarkast. Miután a fiú csapdába ejti a vemhes állatot, úgy dönt, nem öli meg, hanem átkel vele a határon, és szabadon engedi a hegyek közt. A tragikusan végződő útról hazatérve örökre megváltozik az élete, még egyszer visszatér a határ túloldalára, Mexikóba, ezúttal azonban öccsével. McCarthy Határvidékének folytatása mellett az ősz nagyon várt könyve, Jonathan Franzen Javítások című regénye (Európa), amely 2001-ben jelent meg az Egyesült Államokban, néhány hónappal 9/11 előtt, és a sztereotípiák szerint totálisan jellegtelennek gondolt közép-nyugati középosztálybeli család évtizedeit kíséri végig (részletek itt).
Vaszilij Grosszman Élet és sors című családregénye átfogó történelmi tablót fest. Az Európa kiadónál megjelent történet 1942 végén, 1943 elején játszódik, jórészt Sztálingrádban, ahol elkeseredett harcok folynak egy-egy ház birtoklásáért, de elutaztatja az olvasót az evakuáltak hátországába, oroszországi és német városokba is. A regény mindkét birodalom lágereit leírja: a gázkamrába terelt zsidók utolsó gondolatait és a sztálini lágerek rabjainak életét. 1961-ben az Élet és sors összes kéziratpéldányát, sőt az írógépet és írógépszalagot is, amelyen készült, „letartóztatta” a KGB. Grosszman ezt csak kevéssel élte túl, 1964-ben elhunyt, de a mű egy kézirata kalandos körülmények között megmaradt, a hetvenes években Nyugatra került, s ott jelent meg először 1980-ban. Grosszman regénye bátor szókimondással ír a tömeggyilkos diktatúrákról, a kegyetlenségről.
A friss tényirodalom köréből Mong Attila Kádár hitele - A magyar adósság története 1956–1990 című könyve az elmúlt harminc év adósságcsapdáit kutatja, elsősorban a sztorikra, személyekre koncentrálva, és azt elemzi, hogyan hatott az adóssághelyzet a közelmúlt történelmére. Az 1970-es és 1980-as évek fordulóján az összeomlástól végül csak a Valutaalaphoz és a Világbankhoz történő csatlakozás mentette meg az országot, az 1980-as évek második felében az újabb eladósodásból a rendszerváltásig vezetett az út, a 2000-es évek elején megindult folyamatnak pedig a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság, és újból a Valutaalap mentőöve vetett véget. A könyv a történész-újságírói eszközökkel jól feltárható és immár levéltári forrásokban is gazdag korszakot, a rendszerváltásig terjedő időszakot tárja fel, de célja az, hogy a korszak bemutatásával a mai helyzetet is jobban értelmezhessék az olvasók.
Borzongás puncs mellé
Kondor Vilmos novelláskötete, a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes (Agave) már ismert és még kiadatlan történeteket tartalmaz a riporternyomozó, az igazság fáradhatatlan bajnoka, Gordon Zsigmond főszereplésével. Az 1920 és 1937 között játszódó történetekben felbukkannak árverési hiénák, elvetemült gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok, eltökélt detektívek, nyomorult cselédek, elégedett pincelebuj-tulajdonosnők, szemtelen cutrágerek és becsületes trógerek (részletek itt).
Az Európa Könyvkiadónál a kiapadhatatlan Stephen King-sorozat is bővül: a 11/22/63-ban – a promó szerint – King ismét elemében van, fantáziája korlátlan, világa hiteles. A borzongató titok ezúttal a múltba utazás, a sorsok átírása, a cél pedig nem kevesebb, mint megakadályozni Lee Harvey Oswaldot Kennedy meggyilkolásában. És tényleg van itt minden a tüdőrákban haldokló öreg baráttól, a nyomorék pedellustól a kiirtott családokon át a szenvedélyes szerelemig, beteg lelkű férjig. A hős pedig mintha csak a szomszédból érkezett volna: jóképű, nagyon művelt, igazán finom harmincas fiatalember, betonbiztos értékekkel.
A jövő sem sokkal vidámabb. Az Agavénál érkező Ernest Cline Ready Player One regényében 2044-et írnak, és a valóság elég ronda hely. Az emberiség nagy részéhez hasonlóan a gimnazista Wade Watts is azt a kiutat látja zord környezetéből, hogy bejelentkezik az OASIS-ba, a világméretű virtuális utópiába, ahol az avatárján keresztül mindenki szabadon tanulhat, dolgozhat és szórakozhat. Wade arról álmodozik, hogy ő találja meg elsőként a virtuális világ elrejtett kincsét. A sikeres teljesítéshez a popkultúra megszállott ismeretére van szükség, Wade pedig éppúgy otthon van a Gyalog galoppban, mint a Pac-Manben, a Rush életművében vagy az animékben. Egyes játékosok azonban még a gyilkosságig is hajlandóak elmenni a mesés nyeremény megszerzéséért. A megelevenedő virtuális világok borzalmairól a Pongrác Kiadónál megjelent Poznanski-regényben, az Erebosban is lehet olvasni (itt írtunk róla).
Murakami Rjú a japán pszichotriller nagymestere, aki nemcsak szépprózájában és filmjeiben, hanem különféle más médiumokat is felhasználva elemez, bírál és sokkol. Casting című regényéből 1999-ben készült Takashi Miike rendezésében kultuszfilm, a könyv most a Libri gondozásában jelent meg magyarul. Aojamának a felesége halála óta nem volt senkije. Megoldásként barátja egy őrült ötlettel áll elő: szervezzenek meghallgatásokat egy kitalált filmhez, hogy a férfi a jelentkezők közül választhasson új feleséget magának. A castingon megjelenő nők többsége teljesen hidegen hagyja Aojamát, kivéve egy gyönyörű, törékeny, titokzatos teremtést, a látszat persze végzetesen megtévesztő.
Hív a szörny és a genszter nagymama
9 éves kortól vicces olvasmány David Wallaims Genszter nagyi című története (Libri), amelyben egy nemzetközi hírű ékszertolvaj nagymama az unokájával megkísérli a lehetetlent: ellopni az angol koronaékszereket. Kevésbé súlytalan, de humoros Szécsi Noémi regénye, Mandragóra utca 7. (Európa, interjúnk a szerzővel itt), amelyben egy magányos kislány küzd a szülei figyelméért.
Siobhan Dowd négy ifjúsági regényt írt, amelyből kettő korai halála előtt jelent meg. Könyvei elnyerték a legjelentősebb angol ifjúsági könyvdíjakat, kettő (A londoni óriáskerék rejtélye és az Éles és gyors sikoly) magyarul is olvasható a Pongrác Kiadónál. Az író halála előtt kiadójának átadta egy könyvtervét, amelyet már nem tudott megírni. A kiadó és az írónő testvérei felkérték Patrick Nesst, hogy fejezze be a történetet. Ness a Chaos Walking trilógiával lett ismert (magyar kötetei: Kés a zajban, Válasz és Kérdés, és a most megjelent Háború a békéért), a Dowd terve alapján megírt Szólít a szörny most jelent meg magyarul a Vivandra gondozásában. A 12 éves kortól ajánlott könyv hőse Conor, aki rákban szenvedő anyjával él. Egy napon megjelenik előtte egy szörny, aki három történetet mond el a fiúnak, a negyediket pedig Conortól várja, amiben ki kell mondania az igazságot – hogy legyen már vége a szenvedésnek, legyen már vége az elhallgatásoknak, a félig kimondott mondatoknak, a vele szemben tanúsított, lelkét pusztító kíméletnek. A veszteségek elfogadásáról szóló könyv félelmetesen szép fekete-fehér illusztrációit (péládul a lenti képet) Jim Key készítette.
Puszedlit a karácsony lényege kínozza
A habos-cukros karácsonyi könyveket erősíti Bosnyák Viktória Puszedli és Habcsók. Télen-nyáron karácsony meséje, Rippl Renáta rajzaival (Libri). Puszedlit, a barna medvét, nem hagyja nyugodni a miről szól a karácsony kérdése, ezért nem tud téli álomba merülni. Megkérdezi barátait, akik a díszektől a szeretetig mindenfélét mondanak neki, a probléma megoldatlan marad egészen májusig, amikor is egy cliffhanger ráébreszti őket az ünnep lényegére, és utókarácsonyi partit tartanak.
May Szilvia könyvében, A Fásli utcai Állatkórházban (Cerkabella Kiadó) különös kezelésekre jegyzik elő a pácienseket: jószívű szívműtétre, akut bolhairtásra és egy gumicsizma kiszabadítására. A kedvesen esetlen, de a gyógyítás mellett elkötelezett orvosok és a kórházigazgató, Dr. Professzor Termesz esetein keresztül a kórházi élet izgalmas, barátságos színezetet kap mind a mesékben, mind Petrók Ildikó illusztrációin. Az idei budapesti könyvfesztiválra is ellátogató Timo Parvelától a Librinél jelent meg a Miú és Vau, „a legemberibb állattörténetek”. A kutya-macska barátságról szóló humoros meséket Finnországban családterápiára is használják.
A Szutyoksári holland szerzőpárosának, Annie M. G. Schmidt írónak és Fiep Westendorp illusztrátornak újabb könyve jelent meg magyarul a Pozsonyi Pagonynál: a Titi a toronyház tetején című meseregényben a házba frissen beköltözött, piros daruskocsis kisfiú, Titi barátaival (például a koszos gyerekeket is szerető könyvesboltos bácsival), háziállataival (mások mellett Zsazsával, a csótánnyal) és ellenségeivel (a legfélelmetesebbet, Patyolatinét ld. a képen, aki tisztaságmániájával kerget mindenkit az őrületbe) különböző kalandokba keveredik. Szintén a Pagonynál jelent meg Tandori Dezső a Medvék minden mennyiségben kötetéből kimaradt valamennyi medvés írása a Medveálom madárszárnyon gyűjteményben.
Pocsolyamásnaposságra
Cserna-Szabó András és Darida Benedek javított, bővített katzenjammer-kézikönyve, a Nagy macskajajkönyv, avagy süssünk-főzzünk másnaposan (Magvető) negyven írásban emlékezik meg a legnagyobb piás művészekről, a katzenjammerológia eredményei alapján pedig megállapítható, hogy a világirodalom történetének állandója az alkohol. A Nagy macskajajkönyv nemcsak végigveszi, milyen maradandó alkotások készültek a szeszgőzben, hanem hatvanhat recepttel kíván segíteni azokon, akik a nagy elődök példáját követve pocsolyamásnaposan próbálnak éppen túlélni. (A Táfelspicc cikke a könyvről erre olvasható.)
A művészet minden oldalához, ágához értő kritikus, Puzsér Róbert új könyvét is becsomagolhatjuk a fa alá. A véleményvezér korábbi rádióműsora, A Hét Mesterlövésze nyomán az 1960-as évektől válogatott ki ötven jelentős filmet személyes kánonába, amelyekről az azonos című, kétkötetes opuszban „virtuóz asszociációikkal, sebészi pontosságú meglátásaikkal” elmélkednek a rádióműsor készítői. Filmtörténeti áttekintés helyett a klasszikusok Puzsérék személyes gondolkodására, világnézetére és érzésvilágára tett hatásáról tudhat meg majdnem mindent az olvasó . Az első részbe a Híd a Kwai folyóntól (1957) A gyűlöletig (1995) huszonöt kultfilm ismertetése fért, a második huszonötöt tartalmazó kötet húsvétra érkezik a Scolarnál.
Dickens és Tolkien ünnepe
A 2012-es év Charles Dickens születésének kétszázadik évfordulója. A népszerű angol életrajzíró, Claire Tomalin Charles Dickens élete című könyvében írja meg „tíz gyerek, másfél tucat regény, két végén égő gyertya, egy új, nagy szerelem és ötvennyolc évesen a halál” történetét. Az Európánál megjelenik új fordításban, eredeti illusztrációkkal a magyarul legutóbb százhúsz éve kiadott Dickens-regény, a Barnaby Rudge. Közvetlenül az Ódon ritkaságok boltja után, 1841-ben jelentette meg Dickens első történelmi regényét. A Barnaby Rudge véres, felbolydult tizennyolcadik századi világot ábrázol, a katolikusellenes, úgynevezett Gordon-zavargások idejét: a vallási intolerancia története egy rejtélyes gyilkosságéval fonódik össze, amelynek főalakja a félkegyelmű fiú, Barnaby Rudge apja. A dörzsölt, cinikus, részvétlen nagyvárost és a benne játszódó jeleneteket elbűvölő, romantikus vidéki helyszínek, szerelmek, életképek ellensúlyozzák.
A hobbit megjelenésének 75. évfordulójára gyűjtötte össze két elhivatott tudós, Wayne G. Hammond és Christina Scull az összes Tolkien-illusztrációt. A hobbit első kiadásához Tolkien rajzolta a térképeket, a tíz fekete-fehér illusztrációt és ő tervezte a kötéstáblát és a védőborítót. Később öt színes képet is festett az amerikai és angol kiadások számára. A tizenöt illusztrációhoz rengeteg vázlatot is készített. A J. R. R. Tolkien – A hobbit művészete című albumban a megjelentetett illusztrációk köré rendezve követhető végig egy-egy ötlet születése és fejlődése, a zsákutcának bizonyuló változatokkal együtt. Először láthatók digitálisan szkennelve és felújítva az oxfordi Bodleian könyvtárban és a wisconsini Marquette egyetemen őrzött Tolkien-rajzok, Wayne G. Hammond és Christina Scull magyarázataival.
