Bartók Imre könyve a tél egyik kihívása.

A kéziratra két kockás füzetben bukkantak.

A Jaffa kiadó Szabó Magda-életműsorozatában a tervezettnél eggyel több kötet lesz. Megkerült ugyanis az írónő első, eddig kiadatlan kisregénye, a Csigaház - írja a VS.hu.

Kisregényt írt Szabó T. Anna. Az írás egy ismert keleti meséből született, Szabó T. Annát a Vivandra kiadó vezetője kérte fel a történet feldolgozására. Az eredeti mese a lánnyá változó, megmentett darumadárról meglehetősen egyszerű, a hűségről és a háláról szól, bár nyilván további rétegeket is fel lehetne fejteni benne - mondta az írónő, hozzáfűzve, hogy a régi történet csak kiindulópontul szolgált, a regényhez lényeges elemeken változtatott.

Még akkor is, ha nem citromlé, hanem regény. De ez itt nem a Táfelspicc, hanem a könyvrovat. A regényt, amelyet teszteltünk, egy fiatal New York-i hölgy írta, Gabrielle Zevin, és magyarul az Egy könyvmoly regényes élete címet viseli. Ennek alapján - és az infantilis borító miatt - kapásból ifjúsági regénynek néztem. Ezek után mondanom sem kell, hogy nem az.

Hogy az első mondatnak mágikus ereje van, azt nemcsak az írók tudják, hanem az olvasók is. Mégis csak kevés regénynek van olyan erős felütése, hogy egyetlen mondat után beszippantson minket fiktív világába.

Néhány héttel ezelőtt azt teszteltük, hányan emlékszünk a nagy regények kezdőmondataira, most pedig a záró mondatokkal próbálkozunk. Elvégre egy regény vége legalább olyan jelentőségteljes, mint a kezdete.

A játék nagyon egyszerű. Kattintson az ön szerint helyes válaszra. Ha eltalálta, zölden, ha tévedett, pirosan világít a mező. Jó találgatást!

Bárhogy döntesz, végül úgyis a lila csipketangában fogsz elindulni a buliba. Hiába ígéri a fülszöveg, hogy "csak rajtad múlik, mi történik", az Egy lány belép a bárba című interaktív erotikus regény, avagy gamebook már az első döntéshelyzetnél megcinkeli saját ígéretét, és még csak nem is túl finoman visszaterelget a szerzőknek tetsző változathoz.

A világ legnagyobb rajongói találkozóján, a San Diegó-i Comic Conon viselte Maisie Williams a fenti képen látható különleges ruhát.

A Walking Dead újabb része jelent meg itthon: már a hetedik kötetnél tartunk, a címe Vihar előtti csend, és valóban kevesebb az akció, és több a lelki dráma, mint eddig. Erre már szükség is volt.

Nemrég Lena Dunhamet még csak úgy ismertük mint a Girls egyik szereplőjét és alkotóját, most már azonban tudjuk, hogy könyvet is írt (arról, hogy a Not That Kind Of Girlt mi miért várjuk, itt írtunk), és a legújabb hírek szerint most a képregények világába veti bele magát.

A magyar történelem, mondavilág, kultúra remek táptalajt biztosít hazai képregénygyártás számára. Elég a még el sem készült Nyugat+Zombik körüli hájpra gondolni, ami pár hónapja tombolt az interneten. A 90-es évek Donald kacsa magazinjának olvasói már felnőttek, a 5Panels alkotócsapat pedig belevágott a lehetetlenbe, és színvonalas, eredeti, megfizethető füzetet kísérelt meg összerakni. Sikerrel.

16 éves, lány, muszlim és szuperhős. A Marvel Comics a tavalyi év végén jelentette be, hogy február 5-én bemutatnak egy eddig ismeretlen szuperhőst: Kamala Khant, azaz Ms. Marvelt. A Wired magazinnál láthatók róla az első képek.

A képregényhősök személyiségéről valószínűleg sosem fogunk pontos és minden kétséget felszámoló képet kapni, viszont pont ezért bármikor találhatunk egy új jellemvonást vagy nézőpontot, amiből újfajta identitást építhetünk nekik. Vagy amivel cáfolhatunk.

Daredevil itthon az ismeretlenebb hősök közé tartozik. A magyar közönség általában a különböző mozgóképes adaptációkban ismerkedik meg az amerikai képregényekkel, Daredevil azonban nem tud többet felmutatni egy borzalmas dramaturgiájú, még borzalmasabb fényelésű Ben Affleck-filmnél, ami inkább elriasztja a potenciális rajongókat, semmint megszerettesse velük a karaktert. A hős a magyar keresztségben a Fenegyerek nevet kapta, ami elég infantilisre sikerült, de lehetett volna rosszabb is.

Működhet-e egy nyelvkönyv, amelyik a megboldogult Kretén magazint jelöli ki példaképeként? Szalay Kristóf ötéves kora óta képregényrajongó, gimnazista korában képregényekből tanult meg három nyelvet, húsz éve tanít német nyelvet, jelenleg egy gimnáziumban. Nem elégedett meg a szépen illusztrált nyelvkönyvekkel, úgy érezte, viccekkel eredményesebb lesz, úgyhogy írt egy sajátot.

Mary Shelley tizenkilenc évesen írta meg a horror műfajának egyik legmeghatározóbb művét, a Frankensteint és névtelenül publikálta. Csupán az öt évvel későbbi, második kiadáson tűnik fel szerzőként.

A szörny-teremtmény életét bemutató regényhez az a Gris Grimley készített képregényt, aki a magyar közönség számára még onnan is ismerős lehet, hogy az ő nevéhez kötődik a The Moog zenekar You Raised A Vampire című kislemezének borítója. Illetve az ő alkotása a 2006-ban magyarul is megjelent Edgar Allan Poe - Rémtörténetek című kötet is.

A vámpírok reneszánszukat élik. Bár talán már lecsengőben van a szexi, érzelmileg defektes, lelketlen helyett széplelkű vérszívók fénykora, történeteik még mindig népszerűek. De mielőtt még a Twilight kiherélte volna a vámpírmítoszt, a kilencvenes években az egyik alternatív Batman-világban Gothamet is elárasztották az éjszaka teremtményei, ez volt a Batman & Dracula: Red Rain, amit még két folytatás követett, a Bloodstorm és a Crimson Mist. Egyik jobb mint a másik!

Mi lett volna, ha azon a bizonyos estén abban a bizonyos sikátorban nem Bruce Wayne szülei halnak meg, hanem ő? A gyász hatására apjából lesz Batman, anyja Jokerré válik. Erre a csavarra épül a Flashpoint - Knight of Vengeance. Sok esetben egy-egy ilyen koncepció remek történettel párosul, és sikerül valami igazán különlegeset alkotni. Most nem.

A Five szerzője már rögtön a saját (ál)névválasztásával és címadásával idegen világokba kalauzol bennünket. A borítót szemlélve és a fülszöveget olvasva fel sem merül bennünk, hogy ez egy magyar ifjúsági regény lenne, - főleg a gyerekek neveit olvasva - sokkal előbb tippeltem volna skandináv származásra. Azonban a Five magyar szerző regénye, írója pedig, a sejtelmességet otthon hagyva, ott ült a XX. Nemzetközi Könyvfesztiválon szemtől szemben a közönségével. Bár ezek után funkciótlannak tűnik ez a kezdetektől tartó homályosítás, arra mindenképp jó, hogy megadja a könyv alaphangulatát. Azonnal tudjuk, hogy ez most nem egy földhözragadt regény lesz. Azt viszont még nem tudjuk, hogy mennyire nem.

D. Tóth Kriszta első felnőtteknek szóló regényében édesanyja történetét meséli el, a 45 éves asszony halálos ágyáról visszatekintve. Tíz év rákészülés után pár hónap alatt öltött formát a szöveg, mely néha idegesítően modoros, néha hihetetlenül szerethető, néha pedig csak egy szöveg a sok közül, minden újítás vagy egyediség nélkül. A hasonló visszaemlékezések közül azonban mégis kiemeli az elbeszélő és az író sajátos kapcsolata: D. Tóth Kriszta a saját édesanyja nevében, egyes szám első személyben szólal meg.

Számítani lehetett rá, hogy Batman végül meghal. Kifogy a kötélpisztoly, elsül egy fegyver, Bruce Wayne egy kicsit, tényleg csak egy kicsit alábecsüli az egyik ellenfelét és kész, vége. A Sötét Lovag halott.

Persze a képregények világában egy hős épp oly' könnyen feltámad, mint ahogy elhuny, a Whatever Happened to the Caped Crusader? mégis különleges füzet - a "legutolsó Batman történetet" jegyző, amúgy teljesen jogosan hájpolt Neil Gaiman sztáríró tesz róla, hogy így legyen.

Az Időfutár - A körző titka igazi Google-ön alapuló krimi, időutazó regény és kamaszproblémákkal tűzdelt történet. A könyv hátára nyomtatott "12 éven felül mindenkinek" ajánlás valóban igaz. Az Időfutár közege egy kisgimnáziumi osztály, a célközönség otthon érezheti magát a történetben, mert hiteles a megidézett terep: az iskola, a diákszerelem, a Skype, a Facebook, az éjszakai titkos laptopozás. De kortól függtelenül mindenki végigizgulja a nyomozást a szabadkőművesek kincse után.

Sokan a Whatever happened to the man of tomorrow?-t tartják az egyik legjobb Superman-történetnek. De ha nem a 20. század amerikai képregénykultúrájában nőttünk fel, és mai szemmel nézzük, akkor a történet inkább megmosolyogtató, semmint lebilincselő. Mégis érdemes elolvasni, hogyan halt meg majd' ötven év után az Acélember.

Batman pont olyan őrült, mint az ellenségei. De hát ki ne kattanna be egy igazán rossz nap után? A gyilkos tréfa az egyik legjobb Batman-történet, aminek mégis Joker a főszereplője. Kiderül, hogyan született a bűn bohóchercege, Batgirl örökre megnyomorodik, Gordon felügyelő meztelenül ül a hullámvasútra.

Trilógia első kötetéről jót vagy semmit, inkább semmit. Esetleg puszta feltételezéseket, úgy indítva, hogy "úgy tűnik, mintha", mivel a későbbi kötetek valószínűleg vakító fényében talán minden megváltozik, más szerepet, kontextust, és mindenképp más véget kap, ha kap a szöveg. A Patkány éve ugyanis egy trilógia első kötete, ekképp óvatosan olvasandó a maga nem csekély 573 oldalas terjedelmében.

Mi lett volna, ha a gyermek Kal-L űrhajója nem egy kansasi farmra, hanem a Szovjetunióba, egy ukrán tsz-be zuhan le? Bolsevikok nevelik fel, így mikor felnő, az ikonikus S-betű helyett sarló-kalapácsot visel a mellkasán és a szocializmus rendszerét támogatja? Milyen lett volna a kommunista Superman?