Kétség sem férhet hozzá, Benedek Szabolcs zseniális érzékkel jelölte ki A vérgróffal induló regénytrilógiájának műfaji kereteit és tartalmi összetevőit. Tudtommal legalábbis nem sok olyan kortárs mű van manapság forgalomban, amely a magyar olvasóközönség ennyire széles rétegeinek - a vámpírrajongó tinilányoktól kezdve a múlt századelő Budapestjére kíváncsi irodalmárokon keresztül az okkult tanok kutatóiig - érdeklődésére tarthatna számot. A vérgróf sajátos elegyét adja a kortárs szórakoztató irodalom (és a múlt századi szépirodalom, lásd Szerb Antal Pendragon legendája) trendjeinek: van benne egy kis krimi, jó adag spiritualizmus, számtalan történelmi és irodalomtörténeti utalás, szerelem, vámpírok, örömlányok… Lényegében minden, ami egy könnyed kikapcsolódás után néző olvasó figyelmét felkeltheti.

A Mielőtt elalszol bár Linn Ullman norvég írónő első regénye, stilisztikailag mégis kivételes kiforrottságot mutat. Az öt részbe szerkesztett szöveg az elbeszélő, Karin családjának hetven évéről, négy generációjáról, illetve a nemzedékek tagjai között feszülő kötelékekről mesél. Karin elsősorban édesanyjával való, folyton változó és mesterien ábrázolt viszonyára koncentrál, e szál mégis beletagozódik egy nagyobb történetbe, így nem beszélhetünk szigorú értelemben vett anya-lánya regényről. Többek között ez az, amitől kivételes olvasmány a Mielőtt elalszol. Nem egy az unalomig erőltetett viszony boncolgatására felépített szöveget, sokkal inkább kivételes tehetséggel megformált jellemek, személyiségek különböző életszakaszokban történő elbeszélésének laza láncolatát olvashatjuk.

Árpa Attila műsorvezető, színész, rendező első regénye a kilencvenes évek maffiavilágába viszi az olvasóját, amikor az olajszőkítésből hatalmas vagyonokat halmozhattak fel a törvényt kijátszó bűnözők. "Nem az volt a célom, hogy dokumentumregényt írjak, hanem hogy feltárjam ennek a kornak a hangulatát" - írja könyve utószavában. A Holtomiglan valóban messze van a tényirodalomtól: a fikció idejében szándékoltan összekeveredve követik egymást az egykori események; az olajszőkítésben szerepet játszó ismert üzletemberekről, politikusokról, rendőrökről mintázott szereplők pedig nyomokban emlékeztetnek az eredeti kulcsfigurákra.

A prágai temető a jól ismert Eco-univerzumból építkezik: a regény a híres összeesküvés-elméletek és az antiszemitizmus gyökereinek kutatása során az igazság és fikció, valamint a tények és azok meghamisítása közti veszélyesen vékony határvonalat rajzolja fel, és közös nyomozásra hívja olvasóját. Hogyan sikerül Ecónak megteremtenie a gonosz Forrest Gumpot? Jogos volt-e a római főrabbi felháborodása a regény olasz megjelenésekor?

A legjobb szándékok - hasonlóan Ingmar Bergman más műveihez - önéletrajzi ihletésű munka. Kicsit dokumentumregény, kicsit forgatókönyv, kicsit krónika, azonban egyik sem igazán. Bergman saját szülei történetét meséli el azok találkozásától a saját születését közvetlenül megelőző időkig.

Szeghalmi Lőrincz orvosdoktor 1840 körül írt leveleit Kaposváron találták meg nemrég egy plébánia felújításakor. A levelekben a fiatal, Ung vármegyei orvos különös, racionálisan nem megmagyarázható jelenségekről számol be barátjának. A leveleket Alt Krisztián válogatta, szerkesztette levélregénnyé. A Magvető Kiadó egy saját oldalt is készített hozzá, ahol a szerző életrajza, korabeli dokumentumok, térképek egészítik ki a könyvet. A hitelesség alátámasztására törekvő honlap, a komoly szerkesztői munka és a levelek megtalálásának körülményei együtt nehezen megválaszolható kérdéseket vetnek fel: vajon meddig tartanak Szeghalmi Lőrincz levelei, hol kezdődik Alt Krisztián munkája - és egyáltalán, valóban léteztek-e ezek a levelek.

A Fehér-regények olvasója már a második oldalon hangosan röhög. Nagyon ritka, hogy az egyszeri olvasó beleszeret egy íróba. Érdekes, hogy bár kevesen ismerik Fehért, ők annyira szeretik, ahogyan csak néhány kitüntetett nevet lehetséges - mint a magyarok közül például Kosztolányit, Tar Sándort vagy épp Örkényt. Igazi ünnep tehát a Kossuthkifli megjelenése az író rajongóinak, annál is inkább, mert Fehér nyolc éve nem jelentkezett friss nagyepikai művel.

A romantika idején Magyarország egyike volt azoknak a helyeknek, amelyekről azt gondolták, területén élnek még vérszívók - többen vélik, hogy a vámpírok eredetileg innen származnak. Bár a vámpírok a populáris irodalom népszerű figurái, a magyar irodalomból korábban hiányzott a vámpírregény. A vérszívó mítosza itt-ott feltűnt, Jókai Mór a Szegény gazdagok című regényében például a szereplők ezzel ijesztgetik egymást. Benedek Szabolcs Vérgróf-trilógiájában, amelynek első kötete, a Vérgróf március elején jelenik meg, egy vámpír bukkan fel az 1910-es évek Budapestjén. De miért a múltban, miért nem most? És miért kellett vele találkoznia Ady Endrének? Milyen egy magyar vámpír? Benedek Szabolcsot kérdeztük.

A Paramount Pictures jogi úton próbálja megakadályozni, hogy megjelenjen egy nyárra tervezett újabb folytatása A keresztapának. A stúdió beperelte Mario Puzo fiát, az írói hagyaték kezelőjét, mert szerinte jogtalanul adott engedélyt a maffiacsalád történetének továbbírására. Ez lenne a harmadik utólagos könyvfolytatása Mario Puzo regényének. A Paramount azt állítja, amikor 1969-ben megvásárolta a jogot, hogy filmet forgathasson a regényből, azzal egyedüli és kizárólagos jogot szerzett arra, hogy bármilyen formában feldolgozza, továbbírja a sztorit. A Paramount azzal indokolja a jogi fellépést a harmadik könyv kiadása ellen, hogy csak meg akarja védeni A keresztapa-trilógia integritását és reputációját egy esetleges gyengébb - és jogtalan - folytatástól.

Georges Simenon február 13-án, egy pénteki napon született, pályája azonban egy igazi sikersztori: kétszáznál is több regénye jelent meg, de novellaszerzőként is igen termékeny volt, naponta hatvan-nyolcvan oldalt írt. Simenon a világirodalom egyik legtermékenyebb és legeladhatóbb írója volt, megteremtette az európai krimi meghatározó alakját, az empatikus, atyai attribútumokkal felruházott Jules Maigret felügyelőt. Bár nem volt szépíró, alapvetően jól írt, központi témájának a bűn viszonylagosságát választotta: könyveiben a kispolgári világ esendőségét, sebezhetőségét ragadta meg, a törvény betűje és az élet szükségszerűsége közti ellentmondásosságra mutatott rá.

A nyugati és kisebb részben a keletei kultúra 189 kanonikus művét adaptálják képregényekben, a munkában 130 illusztrátor vesz részt. A grafikus adaptációk egyenként legfeljebb 16 oldalasak, és a szerkesztő, Russ Kick rövid felvezetője kíséri őket. A három kötetes, 1344 oldalas képregényes feldolgozás ötlete Franz Kafka A per című művének egy hasonló adaptációjából fakadt - árulta el Russ Kick a Publishers Weeklynek. A szerkesztő nem a szövegek képi interpretációját vagy a klasszikusok illusztrálását várja az alkotóktól, szabad kezet adott a feldolgozások elkészítésében. Kicks reméli, a kötetek a képregény- és az irodalom-rajongóknak is tetszeni fognak, bár szerinte az irodalmi művek képregényes átültetése ellenérzést válthat ki.

M. C. Scott sorozatindító történelmi krimije, A római kém az utolsó pillatban új borítót kapott. (Az előzőt itt lehet megnézni.) A könyv március 1-jén érkezik.

Alan Moore és Dave Gibbons kultikus képregény-sorozatához, az 1986-87-es Watchmen-hez készül előzménytörténet Before Watchmen címmel - jelentette be a DC Comics. A kiadó mindegyik kulcsfigurának szán egy-egy miniszériát, amelyek elkészítésére elismert írókat, rajzolókat kértek fel, például Len Weint, a Rozsomák megalkotóját és a képregényfolytatások nagyágyúit, J. Michael Straczynskit (Pókember) vagy Brian Azzarellót (Batman, Superman). Az első füzetek nyárra jelennek meg.

A kiadott gyerekkönyvek csaknem hatvan százaléka készül a 6 év alatti gyerekeknek a KSH adatai szerint. A szerényebb választék miatt nagy érdeklődést vált ki, ha végre egy 10-14 éveseknek szóló regény jelenik meg egy magyar szerzőtől. Különösen, ha azt a Magvető adja ki, ahol viszonylag ritkán jelentkeznek gyerekkönyvvel, a kivételek között pedig olyan kortárs kánonképző könyveket találni, mint például Varró Dániel verses meseregénye (Túl a Maszat-hegyen), Kovács András Ferenc gyűjteményes verskötete (Hajnali csillag peremén) vagy Tóth Krisztina kötete (Állatságok).

Ebben a környezetben jelent meg 2011 végén Lakatos István meseregénye, a Dobozváros.

A Reménység úttörői - A fantasztikus kert című történet hamisítatlan, régimódi sci-fi, illetve sci-fi elemekkel dúsított kaland(kép)regény. Első megjelenése óta eltelt 60 év, és ugyan ez érződik is a történeten, de egyben nosztalgikus bájt is kölcsönöz neki. Hiszen: miniatürizált emberek óriási bogarakkal küzdenek meg! Kell ennél több egy jóféle, régi vágású kalandhoz? Ugye, hogy nem.

Jó hír a történelmi krimik és az ókori Róma rajongóinak, hogy hamarosan megérkezik M. C. Scott sorozatindító regénye, A római kém. Az Agave ezzel igyekszik majd ellenpontozni a Steven Saylor-krimiket, így néz ki a borító, tessék:

Szabó Levente Irreverzibilis című steampunk képregényében elméletileg minden adott ahhoz, hogy az olvasó szeresse: gyönyörű fekete-fehér rajzok, a 19-20. század fordulóját idéző hangulat, különös gőzgépek, rejtélyekkel spékelt tudományos-fantasztikus sztori, rivalizáló tudósok - valamiért azonban mégsem működik.

Felejtsük el a kliséket, felejtsük el azt a biztonságos történetmesélést, amely a nyájas olvasó kis lelkiismeretét megóvandó, szemlesütve kerül bizonyos témákat! A The Walking Dead - Élőhalottak képregényeket nem érdemes szombat délután puha párnák közt, gőzölgő teát kortyolgatva olvasni, mert a legváratlanabb pillanatokban képes sokkolni, úgy, hogy még sokáig a gyomrunkban érezzük hatását. És ehhez a zombik pusztán díszletül szolgálnak.

A Scolar Kiadó idén ősszel adta ki a dán Janne Teller botránykönyvét, a Semmi című ifjúsági regényt. A két-három óra alatt elolvasható könyv, mely igazi világsiker lett, leszámol a gyermeki ártatlanságba vetett hittel: a valakivé válás nehézségét, az identitásukat nem találó gyerekek erőszakban tobzódó kegyetlen világát mutatja meg. Pedagógusok és könyvtárosok a megjelenést követően komolyan attól féltek, a regény öngyilkosságra késztetheti a gyerekeket - pedig a Semmi éppen arról szól, hogy igenis, van értelme élni, hogy önmagunkat sosem szabad feladni.

A tél legnagyobb könyvsikereként harangozták be, pedig inkább a szezon legnagyobb csalódása az elsőkönyves amerikai Ransom Riggs Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című könyve. Mindenki a Harry Potterhez hasonlította, pedig csak arra jó példa, hogyan lehet végzetesen agyoncsapni egy briliáns regényötletet. Tim Burton, aki a hírek szerint filmet fog rendezni a sztoriból, még kihozhat belőle valami jót. Riggs sajnos lusta volt az ötlethez méltó regényt írni, de egy jó forgatókönyvíró és élénk képzelőerővel megáldott rendező még csodát tehet. Az alapanyag ott van: távoli sziget, walesi láp, elhagyatott árvaház, rejtélyes tragédiák, fura gyerekek, titkok, nyomozás, párhuzamos világ, veszélyt hordozó ellenség. Most már csak ki kell találni hozzá minden egyebet.

Vasárnap a Hungarocomixon kiderül, ki az Év Magyar Szuperhőse. A Magyar Képregény Szövetség új kezdeményezéséhez felkért egy háromtagú zsűrit (Karafiáth Orsolya költőt, Winkler Nóra műsorvezetőt és Para-Kovács Imre újságírót), hogy segítsenek megtalálni azt az embert, aki igazi hősként dolgozott a közösségért az elmúlt évben. A szuperhősjelöltekre ma éjfélig lehet szavazni a kepregeny.net oldalon, a címet a Hungarocomixon adják át.

Hónapok óta zengenek az újságok Brad Pitt Magyarországon forgatott zombis filmjéről, de a film alapjául szolgáló amerikai sikerkönyv minden nagyobb hírverés nélkül látott napvilágot nálunk a természetfölötti lényekre és fiatal olvasókra szakosodott Könyvmolyképző Kiadónál. Pedig a World War Z nemcsak a maga műfajában figyelemreméltó: még annak is tetszhet, akinek amúgy vaskos előítéletei vannak a zombikkal szemben. A szerző ötlete ugyanis - hogy az irracionális, bizarr fantáziát igénylő horrort hideg, dokumentarista interjúkötet formájában írja meg - életet lehel a zombikba.

Édesanyja a budapesti ostromban született, Julie Orringer már angolul írt sikerregényt a magyar holokausztról. A Láthatatlan híd egy romantikus szerelmes regény köntösébe bújtatva ábrázolja a magyarországi zsidók sorsát. A majdnem 700 oldalas könyv szerzője egy Amerikába kivándorolt magyar túlélő unokája, aki művében nagyszülei történetét akarta papírra vetni. A regényt a Kertész Imre Sorstalanságát is megfilmesítő Koltai Lajos vászonra vinné.

A mozipremierrel egy időben a Cartaphilus kiadta a film alapjául szolgáló képregényt, amelynek népszerűsége Amerikában a Batman és Superman füzetekével vetekszik. Mintha összegyúrták volna a Csillagok háborúja és a Gyűrűk Ura történetét: elsőre ezt a benyomást kelti a Zöld Lámpás. A képregénysorozat a Csillagok háborúja jedijeihez hasonló békefenntartó alakulat tagjairól szól, akik energiagyűrűik segítségével szinte mindenre képesek. A Zöld Lámpás azonban jóval több egy összeollózott fantasy-katyvasznál, simán a legjobb képregény-sorozatok között van a helye.

Az elmúlt tíz évben az amerikaiak feszülten várták a nagy 9/11-es regényt, amely leírja, milyen volt megélni az addig csak hazafias katasztrófafilmekből ismert élményt, hogy társadalmukat náluk hatalmasabb veszély fenyegeti. Az igényt maguk a "nagy kortárs író" címkével ellátott szerzők is nyomasztónak érezhették, mivel pár év elteltével szinte valamennyien megpróbálkoztak írni 9/11-ről különböző nézőpontokból.