"A regény, ami alapján A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken készül készült" - harsogja a fülszöveg, sőt, biztos, ami biztos, a könyvre rászerelt színes papírcsík is. Jack Sparrow kalandjainak írói a kezdetektől fogva az Ismeretlen vizekenből szipkáztak- csak most végre bevallották.

Egy amerikai férfira a szomszédban találtak rá félmeztelenül, amint épp próbálta kiszívni az ott lakó asszony vérét. A férfi azt állította, ő egy 500 éves vámpír, akinek táplákoznia kellett. Az eset vitát robbantott ki Amerikában a népszerű vámpírkönyvek és -filmek hatásairól.

Fábián Janka Emma-trilógiája az idei nyár nagy slágere volt, a 20. század Magyarországába ágyazott habkönnyű családregényre nagy elánnal cuppantak a női olvasók. Egyértelműen ki vagyunk éhezve a szórakoztató magyar történetekre, épp ezért kár, hogy az Emma-regények nincsenek jobban megírva. A műfaj viszont egyedi: magyar történelmi lektűr eddig nem volt még.

A Nyughatatlanok-ról az ajánlók alapján azt lehetett gondolni, egy 19. század közepén játszódó, jókais történelmi regény az emigrálni kényszerült hős magyar szabadságharcosokról. A történeten azonban a szenvtelen női szemszög és a rémregény álca csavar egyet.

A vámpírok már nem menők. A kamaszlányok még egy darabig ellesznek a vámpírsorozatokkal, de a divat végét csalhatatlanul jelzi a vámpírhullámot elemző magyar pszichológiai tanulmánykötet. Az új sláger a zombi lesz, most indulnak az új Alkonyat-ot kereső filmgyárak zombis produkciói. A Könyvmolyképző sem tétlenkedett, idén nyárra két bestsellernek ígérkező zombis könyvet jelentetett meg magyarul. Az egyik a zombiháborús World War Z, amelyben különböző túlélők számolnak be tíz évvel a katasztrófa után az élményeikről. A dokumentumregény forma miatt az egész sztori nagyon valóságosnak hat, és persze az is plusz lökést ad a könyv sikerének, hogy most forgatnak belőle filmet Brad Pitt főszereplésével (Amerikában a könyv öt éve megjelent). A másik zombis könyv az Élőhalottak! Hogyan bánjuk velük? címet viseli, és azért vagyunk kíváncsiak rá, mert az a John Ajvide Lindqvist írta, akinek a Hívj be! című előző könyve egyedi módon mutatta be a svéd vámpírkislány és az őt segítő férfiak sorsát. Amerikában tarol még a Warm Bodies című zombirománc, amit jellemző módon Stephenie Meyer ajánlgat a borítón - de erre még magyarul várni kell.  

Korábban: Kukacok a fejből, golyó az agyban - a Walking Dead zombiképregényről

Neil Gaiman rákapott a sötétebb hangulatú gyerekkönyvekre, a Coraline és a Temető könyve után most jelent meg magyarul a következő, a Farkasok a falban.

A második világháború időszaka kimeríthetetlen témája a magas- és a populáris irodalomnak. Ha lehet kategorizálni a korszakkal foglalkozó regényeket, talán a történelmi regényekhez sorolhatnánk ezeket: a többnyire izgalmas vagy nyomasztó fikció megelevenít valamit a megtörtént múltból, és az olvasó történelmi tudásán, fantáziáján és vérmérsékletén múlik, mennyit hajlandó elhinni ezekből. Laurent Binet francia történelemtanár 2010-ben megjelent első regénye, a HHhH (Himmlers Hirn heisst Heydrich [Himmler agyát Heydrichnek hívják]), mellyel elnyerte az elsőkötetesek Goncourt-díját, e tekintetben még a szokásosnál is többet bíz az olvasóra.

Nem a Harry Potter-mörcs újabb darabját ajánlgatjuk. Egy fiatal és vicces kedvű chicagói illusztrátor,  Lucy Knisley döntött úgy, hogy néhány képkockában összefoglalja a népszerű varázslótanonc kalandjait az elfoglalt felnőttek számára, hogy ők is értsék a közös műveltségbe ágyazódott Harry Pooter-könyvekre tett utalásokat. Eddig az első öt rész készült el egyperces képregényes változatban, itt mindegyik megtekinthető ingyen.

A Képregényfesztiválra jelenik meg Felvidéki Miklós Némajáték-a. A Némajáték nem hagyományos képregény: itt is egymásnak feszül ugyan a rossz és a jó, de a történet művészien önreflexív. A keretsztori szerint négy lelkes képregényrajzoló elhatározza, hogy megalkotnak egy képregényt. A folytatásban megnézhetsz 4 oldalt a képregényből!

Egyik szemünk sír, a másik nevet: Lenore, a cuki halott kislány végre hazánkba is megérkezett, de az első kötet szárnypróbálgatásai még nagyon távol vannak a Roman Dirge figurája körül kialakult kultusztól.

Külföldön még a második évadját sem kezdték el forgatni, máris sikersorozatként írták le a Walking Dead sorozatadaptációját. Itthon a lehető legnagyobb érdeklődés és kíváncsiság övezi a szombati Képregényfesztiválon is kapható első részt. Bár a hétéves képregénysorozat csak most ért hazánkba, most megpróbáltuk az első kötet alapján megfejteni, mi lehet a titka a népszerűségének. Az már biztos, hogy nem a zombik. Nézz velünk bele a képregénybe!

Megjelenik magyarul a Walking Dead és a Lenore, Hellboy is visszatér, Scott Pilgrim pedig az utolsókat rúgja. Egyelőre nem folytatódik a Sandman és a Berlin, színre lép viszont egy furcsa magyar szuperhős és egy csúcskategóriás harci robot. Szombaton új helyszínen, a Dürer kertben rendezik meg a hetedik magyar Képregényfesztivált, a belépő 500 Ft. Az újdonságok között válogattunk.

Mielőtt tovább pofozkodna elkerülhetetlen végzete felé, Hellboy hét rövid történetben rugdal rendet a túlvilági rémségek között. A leláncolt koporsók és más mesék kedvcsinálónak is kitűnő azok számára, akik eddig nem ismerték a legvagányabb vörös ördög kalandjait.

Nehéz dolga lehet Richard Thompsonnak, aki a Zsákutca című képregény-sorozatával próbálja bevenni hazánkat, mivel kétségtelen, hogy a messzi földön híres Kázmér és Huba-történetek nyomába senki sem érhet. Elsőre Thompson képregényei a fiatal szereplők és a külvárosi környezet miatt leginkább Watterson Kázmér és Hubájának másolatainak tűnnek, azonban a látszat ezúttal is csal: ha Watterson a képregénysztripek királya, akkor Thompson a kifinomultság hercege.

A két éve Man Booker-díjat nyerő Farkasbőrben című történelmi regény főhőse nem a pajzán VIII. Henrik vagy számos balsorsú feleségeinek egyike, hanem az eddig ismeretlenségbe burkolózó Thomas Cromwell. A királyi tanácsadó karaktere annyira megihlette az angol írónőt, hogy öt éven keresztül nyomozott utána - és ez még csak a kétkötetesre tervezett regény első része. Túlfűtött udvarhölgyek és véres kivégzések helyett egy jól sikerült lélektani portré és remek intellektuális humor várja az olvasókat. Mantel még a látszatát is kerülte a történelmi népszerűsködésnek, így aztán a Farkasbőrben nem a legkönnyebb olvasmány. De megéri.

Az amerikai újságíró felderíti Gárdonyi Géza múltban ragadt félszemű haverjának rejtjeles üzeneteit, közben becsajozik Egerben, és megmenti a világot. A zenei producerség mellett játékfejlesztőként is aktív Pierrot a legismertebb hazai sci-fi-íróval, Szélesi Sándorral együtt Jumurdzsák gyűrűje címmel írt most regényt korábbi számítógépes játékából. A dörzsölt Jonathan Hunt kalandjai Egerben kezdődnek, és nemsokára a debreceni atomkutató intézetben folytatódnak. A két szerzővel beszélgettünk Gárdonyi tehenéről, Dan Brownról, Hunt szerelmi életéről és a számítógépes játékokról.

Csak a jövő héten jelenik meg Kate Middleton és Vilmos herceg szerelméről szóló képregény, de körülbelül a felét már mutatóba kirakták az internetre. Összeszedtük nektek, mit lehet látni eddig a 32 oldalas füzetből. A kiadvány nem nélkülözi a bizarr elemeket. Egy celeb-képregény-sorozatban jelenik meg, amelyben feldolgozták már rajzos formában Justin Bieber, Lady Gaga, Michael Jackson és Robert Pattinson élettörténetét. A képregény Vilmos herceg és Kate Middleton életét meséli el a gyermekkoruktól kezdve. Szó esik Diana haláláról is, majd a herceg tanulóéveiről, a hadseregben eltöltött évekről, illetve nyolcéves kapcsolatukról.

"Az amerikaiak odavannak a brit királyi családért" - kommentálja a kiadványt az amerikai kiadó vezetője. "Egyrészt nagyszerűen passzolnak a mi celebközpontú popkultúránkba, másfelől a pompának és történelemnek olyan levegőjét tudják számunkra közvetíteni, ami nálunk hiányzik." A 32 oldalas képregény 3,99 dollárba fog kerülni, a speciális, 40 oldalas verzió pedig 7,99-be. Itt kattintgathatod a képregényt!

A Turulpörköltben a félig magyar származású lengyel író, Krzysztof Varga a nemzeti pszichózisok éles szemű Csernus dokijaként mutatkozott be. A magyar néplélek leleplezése után azt vártuk, a lengyeleket fogja analizálni a díványán. Nem ez történt. A Könyvfesztiválra megjelenő könyv, a Műmárvány síremlék még a Turulpörkölt előtt íródott, és nem a lengyelekről szól. Még csak Közép-Európáról sem (noha a szerző szívesen bizonygatja ezt). Varga egy globális kort mutat be szarkasztikusan. A ma kiábrándító fogyasztói kultúrájáról regényt írni nehéz vállalkozás, ezért az író kitalál egy trükköt: 2071-ben egy kései utód a rég meghalt nagyszülőknél tartott lomtalanítás után kezd merengeni családja történetén.

John le Carré-t egészen biztosan nem kell bemutatni a magyar olvasónak: aki szereti a politikai thrillereket, kémregényeket, az találkozott már a nevével. Aki pedig nem, az ne is olvassa ezt az írást tovább - azaz mégis, hiszen Le Carré legutóbbi magyarul megjelent könyve, A mi emberünk nem a szerzőtől megszokott forgatókönyvet hozza. Nem hidegháborús környezetben játszódik, hanem napjainkban, témája pedig az orosz pénzmaffia.

Vámpírok, már megint. Vagy még mindig. Az Alkonyat sikere óta egyre kínosabban burjánzik a vámpírdivat - már a nálunk is meghonosodott "twilighter" kifejezés léte is azt jelzi, hogy valami nagyon csúnyán félrecsúszott. A világítós kappanvámpírok szenvelgő meséi iránt rajongókra építeni hatalmas üzlet. Guillermo del Toro, A faun labirintusa rendezője is belevágott.

Egy elfuserált meleg pap, egy felszarvazott vasutas, a fővárosban kudarcot valló állványozómunkás és a mai Budapesten helyét kereső hivatalnok - ők a főszereplői Grecsó Krisztián most megjelent Mellettem elférsz című regényének. Saját családja, három generáció. A regény mélyre megy, érződik; kár, hogy a családi mítoszokból nem nő ki mitológia. Most is bele lehet kábulni Grecsó mondataiba és történeteibe, de a könyv igazi erénye, hogy olvasás közben eszedbe jut, vajon a te nagyapád hogyan ismerkedett meg a nagymamáddal.

Magyarországon képregényt kiadni kockázatos vállalkozás, ezért nem nagyon jellemző, hogy egy-egy kiadvány szinte a semmiből bukkanjon elő. A rendszeresen képregényt olvasók már jó előre kiszagolják és számon tartják a várható megjelenéseket, ám időnként bizonyos kiadóknak mégis sikerül meglepetést okozniuk. Így tett a Könyvmolyképző Kiadó, amikor a Twilight-sorozat mangásított változata mellett két hatalmas méretű, gyönyörű albummal is megörvendeztette a műfaj kedvelőit.

1928. Németország frusztrált és sértett. Az utcán féllábú hadirokkantak kéregetnek, a nép a Zeppelineket bámulja, az újságírók állami szintű titkos fegyverkezés nyomaira bukkannak. Munkahelyek szűnnek meg, fiatal srácokat és boldogtalan családapákat szippant be a növekvő náci párt. Ezeket az éveket mutatja be fekete-fehér képkockákon a decemberben magyarul is megjelent Berlin. A pár éve nagy sikert hozó amerikai képregény jól kitalált szereplőkkel, gyönyörű berlini utcaképekkel és ötletesen egymás után rakott filmszerű képkivágásokkal teszi emberivé a történelemkönyvből (vagy onnan sem) ismert sztorikat. A Maus és a Persepolis személyessége hiányzik belőle, de amúgy hoz mindent, ami elvárható. El tudtuk volna képzelni nagyobb méretben, jobban olvashatóan, de legfeljebb ez róható fel hibájául.

A Képregény Nagyker a tavaly tévén robbant The Walking Dead című zombiképregény magyar nyelvű kiadását tervezi. Az első kötet a 2011-es Képregényfesztiválra jelenne meg. Tévében viszont egy ideig még nem látjuk a sorozatot.

Korábban már volt szó arról, hogy Scott Pilgrim, a "szőke herceg" modernizált története egyre sikeresebb hazánkban: bizonyítéknak ott van a képregény alapján készült, január 6-án mozikba kerülő film is. Ahhoz képest, hogy a főszereplőktől távol áll a szuperhősök tökéletessége, és a sztori is eléggé egysíkú, Bryan Lee O'Malley a legváltozatosabb eszközökkel le tudja kötni az olvasóit, hogy kíváncsiak legyenek a folytatásra. Elolvastuk a harmadik-negyedik részt is.