A közvélekedés szerint John le Carré (1931) kémregényeket ír. Ez persze tévedés: le Carré (David John Moore Cornwell) emberekről ír: gyarló, esendő, kitartó, megbízhatatlan, okos, ügyetlen, lojális, tehetséges emberekről, akik történetesen kémek. Vagy beszippantotta őket a hírszerzés manipulációval és árulással terhelt, szürke és zavaros világa, hogy most annak perifériáján vergődjenek. Miközben se remény, se megváltás, se igaz ügy. Az persze egyáltalán nem baj, hogy le Carré könyveiben a hírszerzés adja a történetek keretét, mert a kémek élete mégis érdekesebb, mint a bútorkereskedőké.

Az el-, és félreismert költő, Karafiáth Orsolya a 2008-ban megjelent A Maffia-klub című pszeudokrimi után októberben újabb regénnyel jelentkezett. A Kicsi Lili két idősíkon játszódó biszexuális regény, a narrátor-főhős Lia két életébe tekinthetünk bele: a kilencvenes évek gimnazista lányáéba és a kétezres évek dolgozó nőébe. Durva dolgok történnek mindkét szálon.

Fotó: Mudra László [origo]

Sült realista, egyszerre zárkózott és nyílt, a "nagy generáció" egyik legnépszerűbb kortárs magyar írója. Az Európa Könyvkiadónál 2009-ben indult Vámos Miklós életműsorozatának kiadása, amelynek nyolcadik, újonnan írt kötete, a Szitakötő - Nemzedékünk regénye október elején jelent meg. Vámos Miklóssal beszélgettünk az 1950-ben született szerencsétlen generáció elszalasztott lehetőségeiről, arról hogy miért nem fog soha memoárt írni, illetve hogy miért nem mennek az irodalmi hősök vécére. Hogyan nyúl át a bárgyú kérdéseken az interjúkat unó, sokat tapasztalt író?

Kondor Vilmos új kötete, a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes címmel november 29-én jelenik meg az Agave Kiadónál, a gyűjtemény már ismert és még kiadatlan történeteket tartalmaz Gordon Zsigmond főszereplésével. A novelláskötetében négy, eddig már megjelent írás mellett helyet kapott egy új elbeszélés, valamint egy erre az alkalomra írt kisregény is. A borító a Kötve-fűzvén látható először.

Az utólagosan felidézett, a történelemkönyvekből tanult tragédiák legborzasztóbb vonása az, hogy elszenvedői a folyamat elején nem tudják, mi történik majd velük. Óráról órára, napról napra zajlanak az események, amelyek soha nem egyszerre zúdulnak az emberekre. A reménykedés az, amely nyomorúságos sorsukban összeköti őket: nem lesz olyan szörnyű, a civilizált világában "az" nem történhet meg. És csak lassacskán, napról napra, hétről hétre válik világossá, hogy mégis megtörténhet, de ami ennél is rosszabb, már meg is történt. Ráadásul még mindig élnek, de hogy hogyan, az már a holnap kérdése.

A Régi Egyetem épülete Edinburgh-ban

Graham Greene-től Cormac McCarthy-ig számos elismert író versenyez azért, hogy Nagy-Britannia legrégebbi irodalmi díja kiválassza őket a valaha volt legjobbnak. Az 1919-ben alapított James Tait Black Emlékdíjat évről évre a legjobb regénynek ítélik oda, a győztest az Edinburgh-i Egyetem angol irodalomtudományi intézetének tanárai választják abból a rövid listából, amelyet a PhD-hallgatók segítségével állítanak össze az elmúlt 12 hónapban első brit kiadásban megjelent, angol nyelven írt regények és életrajzok közül. Korábban például E. M. Foster (Út Indiába, 1924) és John le Carré (Hajsza, 1977) vihette haza a díjat.

Híres zsidó képregényesből több van mint gondolnánk, sőt, gyakorlatilag az összes híres amerikai szuperhőshöz közük van. Superman és Batman megalkotóinak hátterét ismerve pedig tényleg nem légből kapott a társítás: a kettős identitású hősök életében felfedezhetjük a talmudi tanítást, amely szerint a jó cselekedeteket névtelenül kövessük el.

Többszörösen is történelmet írt Hilary Mantel brit írónő Bring up the Bodies című könyvével, nem csupán azért, mert regénye történelmi tárgyú, hanem azért is, mert kedden a második Booker-díját nyerte a művel. Hilary Mantel ugyanis az első nő, és egyben az első brit szerző, aki másodszor vehette át a legrangosabb brit irodalmi elismerést.

Kondor Vilmos új kötete, a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes címmel november 29-én jelenik meg, a gyűjtemény már ismert és még kiadatlan történeteket tartalmaz Gordon Zsigmond főszereplésével - adta hírül az Agave Kiadó. Összesen hat novelláról van szó, köztük van egy majdnem száz oldal hosszú, akár kisregénynek is tekinthető darab. Kettő kifejezetten ehhez a kiadványhoz íródott. A novellák 1920-1937 között játszódnak, így az egyik helyszíne még Amerika. A történetekben árverési hiénák, gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok és eltökélt detektívek bukkannak fel. Két dolog közös bennük: Budapest, a város és Gordon Zsigmond.

Ugyan már, csak kölykök - mondja a Washington Square-en 1967 kora őszén egy férfi a feleségének, aki szerint le kellene fényképezniük két fiatalt, hiszen a furcsa ruhákba öltözött, lányos külsejű fiú és fiús külsejű lány csakis művész lehet. Nem művészek, csak kölykök - innen a címe Patti Smith önéletrajzi regényének, a Kölyköknek (Just Kids), amely 2010-ben elnyerte a rangos amerikai National Book Awardot. Most magyarul is megjelent.

Tavasszal nyitott Tokióban egy bolt, ami igazán komolyan veszi a képregényeket: a polcok a képregénykockákat idézik, asszimetrikus elrendezésűek és még hatalmas szövegbuborékokat is tervezett hozzájuk a tokiói Ryo Matsui Architects. Az asztalok egymásra halmozott képregényekre emlékeztetnek, az ívesen hajló oldalak miatt pedig gyakran forgatott füzeteknek látszanak.

Roman Dirge cukiságnak álcázott lidércnyomása folytatódik, végre látszódik, hogy Dirge tényleg tud rajzolni és színezni. A Párkocka képregényblog szerzői pedig bebizonyították, hogy vannak még igényesen idióta képsorok a Kretén magazin után is.

A The Hobbit első kiadásának borítója

"Volt egyszer egy földbe vájt lyuk, abban élt egy hobbit" - írta le a legenda szerint J. R. R. Tolkien nyolcvan éve dolgozatjavítás közben egy üres oldalra. Tolkien az 1920-as években kezdett el mesélni a gyerekeinek, ezekből a történetekből több meg is jelent, majd nekilátott egy meseregény megírásának egy kis hobbitról. Ennek kéziratát 1936 őszén adta le kiadójának, az Allen&Unwinnek. A The Hobbit című könyv pontosan 75 éve, 1937. szeptember 21-én meg is jelent Nagy-Britanniában, egy nappal a főhős, Zsákos Bilbó születésnapja előtt. Azóta százmillió példányt adtak el belőle, közel ötven nyelvre fordították le. A rajongók 1978 óta Zsákos Bilbó és Frodó (A Gyűrűk Ura hőse) születésnapja, azaz a szeptember 22-i Hobbit Nap körül megünneplik a Hobbit Hetet Tolkien világához kapcsolódó programokkal.

Pintér Bence és Pintér Máté András nem testvérek: a huszonegy éves szerzőpáros alternatív történelmi regénye, A szivarhajó utolsó útja, amelyben az 1848-49-es szabadságharc győzött, és megvalósult a Dunai Konföderáció, október 9-én jelenik meg. Az alternatív történelmi regény ritka műfaj itthon, az elmúlt húsz évből például Trenka Csaba Gábor regénye, az Egyenlítői Magyar Afrika sorolható ide, és a tizenhat éves kortól ajánlott ifjúsági regényből sincs sok a kortárs magyar irodalomban. A szerzőkről arról beszélgettünk, mitől lehet érdekes egy 19. század végi történet a tizenéves olvasóknak, mi a baj Ferenc József pofaszakállával, kell-e vér és halál egy ifjúsági regénybe?

Egy friss tanulmány szerint az Egyesült Államokban a 12-17 éves korosztálynak szóló könyvek vásárlói 55 százalékban a 18 évesnél idősebbek közül kerülnek ki. Az ifjúsági könyvek 28 százalékát a 30-44 évesek vásárolják meg. A felnőttek nem csak másoknak veszik ezeket a könyveket, 78 százalékban saját maguknak viszik haza.

A nyáron megjelent a Gordon Zsigmond-krimik ötödik, befejező része. A Budapest novemberben visszahozza azt a sajátos hangulatot, ami megkerülhetetlenné tette a sorozat első két részét, a Budapest noirt és a Bűnös Budapestet a magyar krimi történetében, és megmutatja, hogyan lehet írni az igazi pokolról.

Gore Vidal amerikai írót kritikus, nem ritkán lesújtó véleménye miatt Amerika "rossz lelkiismereteként" is emlegetették. Az amerikai irodalom óriásai között tartják számon, Norman Mailer és Truman Capote mellett. Los Angeles-i otthonában hunyt el kedden egy tüdőgyulladás szövődményeiben, 86 éves korában.

Az Alan Moore által megálmodott Komédiás az egyik legőrültebb hős a Watchmen-képregényekből. A DC Comics előzménysorozata, a Before Watchmen mindegyik karakter múltjának, háttértörténetének szentel egy-egy miniszériát, amelyekhez neves képregényszerzőket kért fel. A Komédiásról szóló, hat részesre tervezett sorozat második részéből a figura Vietnámban töltött idejéről tudhatnak meg többet az olvasók Brian Azzarello író és J. G. Jones rajzoló tolmácsolásában. A képregény szerdán jelenik meg az Egyesült Államokban, előzetesként itt van két borító és három oldal belőle.

Olvashatnak-e 13 éves lányok vámpírregényt? Való-e mamipornó a könyvtárak polcára? Rasszista-e Tintin? Örök kérdés, hogy hol ér véget az irodalom szabadsága. Van olyan regény, ami miatt embereket gyilkoltak meg, van, amelyik bojkottot váltott ki. A politikai korrektség szempontjából egyértelműen problémás művek mellett persze akadnak aránytalánságok is - különösen a gyerekirodalom területén, ahol az éppen aktuális nevelési elveket nem feltétlenül tükrözik a 20. század első felében született klasszikus alkotások. Válogattunk pár példát az elmúlt hónapokból, és két extrém, emlékezetes esetet is tettünk melléjük.

Erotikus töltetet kap többek között a Jane Eyre és a Büszkeség és balítélet egy angol kiadónak köszönhetően. A Clandestine Classics ('Titkos klasszikusok') címen futó sorozatban olvasható lesz például A klastrom titka, a Nemo kapitány és néhány Sherlock Holmes-történet átirata is. Az ötlet pedig mégis honnan máshonnan jönne, ha nem E. L. James mamipornója, az Ötven árnyalat-trilógia hatalmas sikeréből, amiből eddig több mint húszmillió példányt adtak el az Egyesült Államokban és hárommilliót Nagy-Britanniában. Akinek eddig hiányzott, az most olvashatja Jane Eyre és Mr. Rochester heves szexjelenetét, és amit korábban esetleg csak sejteni vélt Holmes és Watson között, arról is részletesen tájékoztatva lesz. A Total-E-Bound kiadó július 30-ától árulja az erotikus változatokat digitális formátumban. A kiadó alapítója, Claire Siemaszkiewicz a The Independentnek elmondta, nem újraírásokról van szó, mert megtartották az eredetei szöveget és szerzői hangot, az egyetlen változás, hogy a korábban „hiányzó részeket” hozzáadták a regényekhez, és száz százalékig meg vannak győződve arról, hogy Charlotte Brontë és Jane Austen könyveinek pikáns változataira van igény a piacon. Siemaszkiewicz hozzátette, hogy a Brontë nővérek könyveiben egyébként is érezni a mögöttes szexuális feszültséget. A felnőtt jeleneteket a kiadóhoz közeli, erotikus történeteket jegyző szerzők írják meg.

Jonathan Franzen amerikai írót a világirodalmi bulvárból már ismerhette korábban is a magyar olvasó: a Time címlap, az ellopott szemüvege, az amerikai külpolitika és a közösségi oldalak éles bírálata valamennyire előkészítette a magyar megjelenés számára is a terepet. Az Európa Kiadónál most tavasszal jelent meg Bart István fordításában Franzen legfrissebb regénye, az amerikai mítoszt lebontó Szabadság, aminek egyik első lelkes olvasója Barack Obama amerikai elnök volt.

Gömöri Gergő a világ egyik legszerencsétlenebb sráca: míg a volt évfolyamtársai lépkednek előre a karrierjükben, addig ő porosodik egy önkormányzat jogi osztályán, unja a munkáját, unja a kollégáit, csótányokkal osztja meg a lakását, örökké előjön nála valamilyen betegség, a nyolcvanas évek reklámszlogenjei idézésével próbál egyéni lenni. A kilátástalanul semmitmondó élet egyetlen értelme, Zsófi pedig lelépett a szokásos alibi dumával. A szakítást követően Gömöri Gergő lefagyasztatja magát egy évre, mély álmában azonban folytatódik a Zsófi utáni kaparás, a magányba és az önsajnálatba beleragadó fiú lejtmenete. Az olvasó végigjárja Gömöri Gergő egy évét - pontosabban végigtoporogja, mert előrelépésről, gyógyulásról nem igazán lehet beszélni. Az álom Gömörije semmivel sem elevenebb, mint amelyik mirelitként fekszik egy kapszulában.

A Bluewater egy művészettörténeti témájú képregényalbum-sorozat kiadásába kezd: a The Milestones of Art ('A művészet mérföldkövei') első hat része Andy Warhol, Pablo Picasso, Vincent Van Gogh, Salvador Dalí, Keith Haring és Frida Kahlo életét és munkáját dolgozza fel. Willi Blöß német képregényíró és -rajzoló készíti az életrajzi albumokat, amelyek igyekeznek megidézni az adott művész egyéni stílusát is. A borítók már sejtetik, nagyjából mire számíthatnak az olvasók, érdekes kísérletnek ígérkezik.

Kimászik az ősóceánból, hogy "bütykös végtagokat, rengeteg faggyúmirigyet, méteres beleket és jó adag hájat növesszen". A szárazföldön töltött első évmilliók még lassan vánszorognak, de ahogyan rákap a véletlen felfedezések ízére, világa egyre gyorsabban fejlődik, épül, miközben a gyűlölettel vegyes félelem, a megvetés, az undor egyre inkább elhatalmasodik rajta. Mi az?

Jenny Erpenbeck kelet-berlini születésű írónő negyedik könyve, az Otthon 2008-ban jelent meg hazájában, és négy rangos irodalmi díjat is bezsebelt. Magyarul a L'Harmattan Kiadó gondozásában, a Valahol Európában sorozatban olvasható. Blaschtik Éva fordítása már-már varázslatos módon ura a nyelveknek, amelyekkel dolgozik, a német szöveget nem annyira átülteti, mintsem magyarba oldja - egyetlen mondat, egyetlen szó nincs az Otthonban, ami idegenszerűnek, mesterkéltnek hatna. Ha kell, lágy, ha kell, erős, de mindenképpen levegővétel természetességű.