Nem számítottak ekkora sikerre
Mesekönyvekkel segít a Libri. A 2018-as adományozási akcióban több mint 45 ezer könyv gyűlt össze.
A Könyvhétre jelent meg Térey János legújabb, Átkelés Budapesten című verseskötete, amelyhez a Libri kiadó saját Google Térkép felületet készített, hogy az egyes költemények térbeli elhelyezkedése vizuálisan is könnyen lekövethető legyen.
Már javában zajlik a 85. Ünnepi Könyvhét, ami egyben a 13. Gyermekkönyvnapok is. Előbbihez kapcsolódó ajánlónkat itt olvashatják, mostani összeállításunkban pedig öt gyerekkönyvet szedtünk össze utóbbi apropóján. A friss megjelenéseknek köszönhetően megismerhetjük a bűzös-bájos Trutymóékat, bepillanthatunk az identitásával küszködő kamasz, Trevor életébe, láthatjuk, ahogy Ati megtanul repülni, megismerhetjük a Kistehén barátait és bejárhatjuk a világot a Sárkányjárgánnyal.
A kép forrása: Libri Kiadó
Talán még soha nem voltam olyan könyvbemutatón, ahol egy könyvet ennyien mutattak be. Lovasi András, Lévai Balázs, Kispál András, Szabó Attila, Leskovits Gábor, Nagy Ervin és a kultúrfitneszes Horváth Gergely állt és ült tegnap az Átrium színpadán, hogy erős kezdőlökést adjon az első kettő közös, Lovasi - Idáig tudom a történetet című könyvéhez. A jelenlévő zenészek ikonikus dalokat szólaltattak meg, Nagy Ervin a könyvből olvasott fel részleteket, Horváth Gergely kérdezett, Lévai Balázs válaszolt, Lovasi pedig mint az este csillaga csapódott folyamatosan a színpadon vizuálisan is jól elkülöníthető csoportok közé: énekelt, gitározott, emlékezett és bárki szavába vágva válaszolt a kérdésekre.
Az elmúlt évtizedek Kelet-Európája kulturális, társadalmi és politikai párbeszédének jellegzetes és tanulságos eleme az ügynökkérdés. A széles közvéleményt itthon viszont csak azzal lehetett igazán megszólítani, ha egy híres emberről, politikusról, sportolóról vagy művészről kiderült, hogy ügynök volt, az azonban, hogy ki milyen szintű kollaboráns szerepet vállalt, sokszor zavaros és ellentmondásos, homályban maradt, és kevés kivételtől eltekintve komoly következményük nem is lett a feltárásoknak. Mégis, mára abban a szóban, hogy ügynök, a szocialista múlt minden negatívuma belesűrűsödött, egyúttal a mai történetírás toposzává vált, egyúttal pedig a könyvpiac egyik jokerévé is.
Két új könyv, az egyik a magyar futball és a titkosszolgálat kapcsolatának feltárásával, a másik az ügynökrendszer hátterével és nemzetközi példáival próbál rendet tenni a zavarban, és rávilágítani az itthoni problmékra. És Szex apóra.
A boldog hentes felesége állati jó könyv. Igaz, pont az állatok húzzák benne mindig a rövidebbet. Félbevágott kismalacok és szőrös kiskecskefejek hevernek szanaszét a lapjain. Nekem, aki minden szelet csirkemell elfogyasztása után lelkiismeret-furdalást érzek, ez komoly kihívást jelent. Pláne, hogy rögtön az első oldalon lelepleződök: én vagyok az a bölcsész, aki elvesztette kapcsolatát a valósággal, ami a könyv főhőse ("kincsem, az én férjem") szerint a legfőbb bűnök egyike.
Fotók: Pályi Zsófia (Origo)
Ki akarna 3000 oldalt elolvasni egy nem író embertől? Vásáry Tamás Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész-karmesternek megjelent életrajzi regénye, az Üzenet. Pontosabban ez az 1243 oldal csak a regény első része, a folytatás kiadását jövőre tervezik. A könyvben hihetetlen pontossággal elevenedik meg a szemünk előtt minden, ami Vásáry életében történt a születésének pillanataitól kezdve az egész világot átívelő utazásokig. A szerzővel gellérthegyi lakásában beszélgettünk a zenélés, a majális és az onalizálás kapcsolatáról, arról, hogy a diktátorok sem hiszik magukat rossznak, illetve arról, hogyan ment el a kedve a zongorázástól csodagyerekként, és hogyan adott aztán neki erőt családja kitelepítése.
Forgách András 12 nő voltam című novelláskötetében meglehetősen sok a játék, az azonban nem mondható, hogy ezek a trükkök sokak számára fel is tűnhetnek. Egyrészt azért, mert egyáltalán nem biztos bennük a tudatosság, másrészt pedig több esetben is fölróható a kötetnek némi felszínesség. Félreértés azonban ne essék: néhol kifejezetten ügyes, szórakoztató olvasmányról van szó.
Trilógia első kötetéről jót vagy semmit, inkább semmit. Esetleg puszta feltételezéseket, úgy indítva, hogy "úgy tűnik, mintha", mivel a későbbi kötetek valószínűleg vakító fényében talán minden megváltozik, más szerepet, kontextust, és mindenképp más véget kap, ha kap a szöveg. A Patkány éve ugyanis egy trilógia első kötete, ekképp óvatosan olvasandó a maga nem csekély 573 oldalas terjedelmében.
Tavaly októberben jelent meg a Libri Kiadó gondozásában Földes András Erőss Zsoltról szóló életrajzi könyve. Erőss akkor a legveszélyesebbnek mondott nyolcezresre, az Annapurnára készült. Az idei év újabb csúcsot hozott, az új nyolcezres pedig egy szörnyű tragédiát. Földes András a legnagyobb magyar hegymászó utolsó útjával egészítette ki a könyvet, a javított és bővített kiadás a tervek szerint június 7-én jelenik meg.
Shani Boianjiu szemtelenül fiatal, 25 éves világhírű izraeli író. 2012-ben az amerikai Nemzeti Könyvalapítvány az öt legjobb 35 év alatti szerző közé választotta a Bátraké a mennyország című könyvéért, melyet két éves kötelező izraeli katonai szolgálata ihletett, és amelyben három lány sorsát követi. Shani vidám, nagyhangú lánynak tartja magát, a Harvardon végzett szociál-antropológia és angol szakokon, s könyveit héber anyanyelve ellenére angolul írja. A könyvfesztiválon beszélgettünk vele.
Budapest-Kairó. Egy haditudósító naplója - látszólagos egyszerűsége ellenére beszédes cím. Egy haditudósító állomásairól beszél, a két világ közt ingázó hírvivőről, aki egyrészt hazája információra éhes cikkevőit elégíti ki, másrészt, ahogy ezt be is vallja, azért csinálja, mert képtelen egy helyben ülni. Innen nézve a könyv legalább annyira szól - az inkább a háttérben lappangó - Budapestről, mint Egyiptomról. Hiszen amikor a szerző Egyiptomban van, akkor Budapest az a hely, ahol éppen nincsen. Budapesten pedig, akár egy gladiátor, arra vár, hogy visszatérhessen az arénába.
A másfél éve indult, és szerteágazó profilú Libri Kiadó egyesek szerint mélyen beletaposott a magyar könyvkiadás érzékeny lelkébe azzal, hogy már híres szerzőket szerzett meg magának, mások szerint a tünete annak, hogy elérkezett a szupermenedzserek kora. Hol tart most az ellentmondásos, a bulvár és a szépirodalom nyelvét is beszélő kiadó?
A séf (17. századi ismeretlen spanyol festő)
Az ókori saturnáliák alkalmával a cselédek az uraságok asztalához ültek, az elmúlásra lakomákkal válaszoltak, a családtagok ajándékokkal kedveskedtek egymásnak, a világ egy picit kifordult sarkaiból. A középkorban Bolondok Lakomájáva alakult az ünnep. A mítoszok, legendák és történelmi rejtélyek iránt igencsak fogékony Lawrence Norfolk ezúttal a 17. századba húzza vissza hasonló érdeklődésű olvasóját a beszélő nevű mesterszakács, John Saturnall történetén keresztül.
A karácsonyi rohamra kiadott könyvek kínálata színes és erős, de nem feltétlenül teszi vidámabbá, szeretetteljesebbé majd az ünnepi hangulatot. Cormac McCarthy és Vaszilij Grosszman a negyvenes évek elejének kegyetlen amerikai és orosz világával, Stephen King rákos baráttal alapozza meg a hangulatot, jön Puzsér Róbert, Jonathan Franzen, valamint Magda, a bestia és egy szakácskönyv másnapossághoz. Végre magyarul is olvasható kultkönyvek, Tolkien- és Dickens-ünnep, mackók minden mennyiségben és habcsókos mesék az ünnepi könyvkínálatban.
Az álomnő sokak számára indulhat kettős lépéshátránnyal: azon kívül, hogy már műfajával (kalandlektűr) erősen a magyar trashkultúra rétegébe húz, még celebkönyv is. Teljesen jogosan merülhet fel bárkiben a kérdés: "Miért nem marad meg valaki a műsorvezetésnél, színháznál, bulvárlapoknál?" De hát nem pont ebben áll a celebség: minél több oldalunkról csillogni?
A kilencvenes évek közepén nagyjából mindent el lehetett adni, ami színes és nyomtatott volt, hihetetlen példányszámban találtak gazdára olyan minőségű kiadványok, amelyek most már ki sem kerülnek a boltokba. Ma a könyvkiadás tőkeszegény piac, a gyerekkönyvekre általában két-három millió forintot tud fordítani egy kiadó, és ha valamiből ötezer kötet elkel, az maga a nagy siker. A példányszámok radikálisan csökkentek, a trendek évről évre változnak, de most is van olyan kiadó, amely egy aktuális divatot kap el, remekül megél belőle, majd a lecsengés után eltűnik a süllyesztőben.
Miért listavezető Magyarország az öngyilkosságban és az alkohol okozta halálban? Hogyan láthat egy pszichoterapeuta a páciens szavai mögé? Mit jelent az, hogy "ha én nem mondok nemet, akkor test fog"? A sóvárgás démona és A test lázadása címmel jelent meg magyarul két könyve a Budapesten született, majd 1957-ben családjával Kanadába vándorolt világhírű orvosnak, Máté Gábornak. Interjú.
Senko Karuza (1957, Split) népszerű horvát író, magyarul a Libri Kiadó gondozásában jelent meg első kötete, a Szigetlakók. A könyvben olvasható rövidprózákat a szerző két korábbi kötetéből válogatták, a történetek közös pontja, hogy rámutatnak arra, milyen hamis kép él egy városlakó fejében a "földi Paradicsomról", a szigetvilágról. Karuza gyerekkorát a turisták elől elzárt Vis szigeten töltötte, a Zágrábi Tudományegyetemen szerzett diplomát, ma a sziget és a nagyváros között ingázik, így gyakran tapasztalja a két világ ellentéteiből fakadó feszültséget. A magyar nyelvű kötet megjelenése alkalmából Budapestre látogató íróval beszélgettünk a földi Paradicsom kiirthatatlan illúziójáról, az elnéptelenedő horvát szigetekről.
Hosszú idő óta él a köztudatban az az Erdéllyel kapcsolatos sztereotípia, amely e vadregényes vidéket nem szimplán a történelmi Magyarország részeként, hanem a legkülönbözőbb legendák, rejtélyes és vészjósló történések helyszíneként is igyekszik láttatni. Elég, ha csak a 19. század végén felélesztett irodalmi Drakula-kultuszra gondolunk - holott a vérszomjas gróf valójában nem is Erdély, hanem a tőle délre fekvő Havasalföld rettegett uralkodója volt. Szabó Róbert Csaba negyedik, de magyarországi kiadónál most először megjelenő kötete, a Fekete Dacia szövegei vámpírokat ugyan nem szerepeltetnek - annál több élőhalottat, kísértetet és egyéb szörnyeteget -, de nagyon is tudatosan építenek a helyszínükként szolgáló vidék misztikus imázsára, és egy a kortárs irodalomból teljesen kiveszett műfaji hagyomány újrahasznosításával beszélnek az itt élők múltjáról és jelenéről.
Eli és Charlie Sisters nem tudnak semmit Herman Kermit Warmról, csak annyit, hogy éppen San Fransiscóban tanyázik, és meg kell ölniük. A testvérek a titokzatos Kapitánytól kapták a parancsot, így hát 1851-ben felkerekednek Oregonból, hogy Fürge és Hasas hátán megkezdjék Odüsszeiájukat a Vadnyugaton át, hogy eljussanak a kaliforniai aranyláz szívébe. Útjuk során számos fura alakkal találkoznak, sokat meg is ölnek közülük, de ezen nem kell csodálkoznunk, hiszen a Sisters testvérek hírhedt bérgyilkosok, akik nem ismernek kegyelmet. Charlie, az idősebb, igazi veszett kutya, aki a saját öccsét is kihasználja, míg Eli amolyan "érzékeny cowboy", kicsit túlsúlyos is, tele kétségekkel, és bizony el-elmélázgat ennek az egésznek az értelmén.
Kétség sem férhet hozzá, Benedek Szabolcs zseniális érzékkel jelölte ki A vérgróffal induló regénytrilógiájának műfaji kereteit és tartalmi összetevőit. Tudtommal legalábbis nem sok olyan kortárs mű van manapság forgalomban, amely a magyar olvasóközönség ennyire széles rétegeinek - a vámpírrajongó tinilányoktól kezdve a múlt századelő Budapestjére kíváncsi irodalmárokon keresztül az okkult tanok kutatóiig - érdeklődésére tarthatna számot. A vérgróf sajátos elegyét adja a kortárs szórakoztató irodalom (és a múlt századi szépirodalom, lásd Szerb Antal Pendragon legendája) trendjeinek: van benne egy kis krimi, jó adag spiritualizmus, számtalan történelmi és irodalomtörténeti utalás, szerelem, vámpírok, örömlányok… Lényegében minden, ami egy könnyed kikapcsolódás után néző olvasó figyelmét felkeltheti.
Az erős vadnyugati hőst mindenki ismeri: bátran veti bele magát a harcba, a gyengék védelmezője, cserzett arcán magabiztos mosoly ül, az indián hercegnőt is meghódítja. De milyen egy "érzékeny cowboy"? Fogyókúrázik, szívesen fogadja a fogpaszta termékmintáját, magában vívódik, nehezen jön ki a testvérével. Patrick deWitt kanadai író anti-western regénye, a Testvérlövészek 2011-ben elnyerte a legfontosabb kanadai irodalmi díjakat és jelölték a Man Booker Prize-ra. Hangulatát Tarantinóhoz és Cormac McCarthyhoz is hasonlítják. A Libri Kiadónál megjelent könyv bemutatójára Budapestre látogató szerzőt a westernhez és a fekete humorhoz fűződő kapcsolatáról kérdeztük.
Miért nincsenek e-könyvek a magyar piacon? Min csodálkozott el Sjón, amikor áprilisban Magyarországra látogatott? Mi a nagyobb biztosíték: az egynyári bestsellerek vagy a szépirodalmi művek kiadása? Pénz vagy írás? Avagy eladható-e a kortárs magyar irodalom? címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést a magyar könyvpiac problémáiról, kihívásairól. A Toldi Moziban tartott hétfő esti rendezvényen a könyvpiacot általában a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Zentai Péter László képviselte a kerekasztalnál, míg a Magvető Kiadó szerkesztője, Szegő János a szépirodalmi vonalat; a Libri főszerkesztője, Dunajcsik Mátyás pedig a szakácskönyvtől a verseskötetig terjedő profilú, flexibilis kiadót prezentálta.
Jo Nesbø gyerekkönyvének hőse, Doktor Proktor egy barátságos, de kicsit őrült zseni, aki két dologhoz nagyon ért: a látszólag haszontalan porok gyártásához (mint amilyen a puki- vagy a foszforeszkáló por) és a karamellás puding elkészítéséhez. Nehezen lehetne nála izgalmasabb barátot elképzelni tízévesen. A professzor utcájában két magányos gyerek is lakik: a jó tanuló, visszahúzódó Lise és a - Nesbø szerint - egy használtautó-kereskedő beszélőkéjével megáldott Bulle. A három figura között bontakozó barátság legyőzi az Oslo csatornarendszerében élő bestiákat, a gonosz gazdagokat, sőt a szagtalan, de annál nagyobb erejű, akár az űrbe is felrepítő fingpor segítségével megmentik május 17-ét, Norvégia nemzeti ünnepét is. A történet végére a kiközösített furák a közösség népszerű különceivé válnak.
