Miért nincsenek e-könyvek a magyar piacon? Min csodálkozott el Sjón, amikor áprilisban Magyarországra látogatott? Mi a nagyobb biztosíték: az egynyári bestsellerek vagy a szépirodalmi művek kiadása? Pénz vagy írás? Avagy eladható-e a kortárs magyar irodalom? címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést a magyar könyvpiac problémáiról, kihívásairól. A Toldi Moziban tartott hétfő esti rendezvényen a könyvpiacot általában a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Zentai Péter László képviselte a kerekasztalnál, míg a Magvető Kiadó szerkesztője, Szegő János a szépirodalmi vonalat; a Libri főszerkesztője, Dunajcsik Mátyás pedig a szakácskönyvtől a verseskötetig terjedő profilú, flexibilis kiadót prezentálta.
A magyarok még vesznek verskötetet
Zentai Péter László a válság könyvpiaci hatásáról elmondta, 2008 után a hagyományos könyvvásárlói réteg plasztikusan kevesebbet fordíthat könyvre, ugyanakkor két szegmenst mégis megkímélt valamennyire a recesszió. A fikció és a gyerekirodalom kiadását érintette legkevésbé a válság, utóbbi ráadásul látványosan előretört az utóbbi négy-öt évben, jelenleg a legerősebben fejlődő ágazat. A válság közepén megalakult Libri Kiadót képviselő Dunajcsik Mátyás hívta fel a figyelmet arra, hogy a szépirodalom helyzete alapvetően stabilabb a piacon, mint a blockbustereké. A bestsellerek robbanásszerű, szezonális sikereket érhetnek el, de mégis az azonnali eladási sikert nem hozó szépirodalom biztosítja a stabil hátországot egy kiadó számára, mert erre folyamatosan költenek az olvasók.
Bár a magyar könyvpiacnak egy közepes nyelvterületen kell megélnie, az egyes országok könyvpiacához való mérésben általában jól szerepel. Franciaország emblematikus bestsellerszerzője, Robert Merle könyveiből például többet adtak el Magyarországon, mint Franciaországban. De Tóth Krisztinának sem hitte el a francia kiadója, hogy a versesköteteiből itthon három-négyezer darab fogy, a franciáknál ugyanis teljes mértékben lehetetlen, hogy egy verskötet ilyen példányszámban elkeljen. Speciális, egyedi része a magyar könyvkiadásnak, hogy a költészetnek kiugróan nagy presztízse van.
Irodalom és országimázs
Szegő János szerint az országimázs szempontjából a legolcsóbb területnek számít a magyar irodalom: a szokottnál két nullával kevesebb összegekből elérhető, hogy egy magyar író sikeres legyen külföldön, és szóljon akkorát, mint például egy filmes produkció. Dunajcsik Mátyás ehhez a gondolathoz csatlakozva jegyezte meg, hogy a környező országokban, Romániában, Szlovéniában sokkal nagyobb a nemzeti irodalom külföldi fordítására fordított támogatás. Ez azért fontos, mert egy magyar kiadó döntésében is szerepet játszik, hogy adott esetben egy mexikói, izlandi, ausztrál regényhez mekkora támogatást ad a külföldi kiadója, mennyi állami támogatást csomagolnak mellé. Norvégia és Dánia például annyi támogatást ad a könyvekhez, hogy szinte már megveszi az olvasó helyett is. Világirodalmat támogatás nélkül – legyen bármilyen fontos vagy csodálatos az adott mű – öngyilkos üzlet kiadni.
Zentai keserűen jegyezte meg, hogy 2010-ben megszüntették a Magyar Könyv Alapítványt, így a magyar könyvek külföldi fordításának támogatása egészen mostanáig bizonytalan volt, mivel idén tavasztól kezdhetett el dolgozni a Petőfi Irodalmi Múzeumba betagolt utód, a Magyar Könyv- és Fordítástámogató Iroda. Nem elhanyagolható szempont, hogy az elmúlt húsz év nagy magyar regényei közül több is a német, nyugat-európai ösztöndíjak alatt született meg. Azonban míg például Németország külföldi íróknak biztosít állami, tartományi, gazdasági szervezetek által felajánlott ösztöndíjakat, Magyarországon egyre karcsúbb a magyar szerzők számára elnyerhető támogatás. Zentai összehasonlításként a legnagyobb mecénást, a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) említette, ahol hosszú ideig évi tizenöt-húszmillió forintot osztottak ki összesen a magyar könyvszerzők között. A könyvkiadók által létrehozott MASZRE idén nagyobb pénzösszeget adott át az NKA-nak, így most először fordulhatott elő, hogy százmillió forintot írtak ki ösztöndíjpályázatra, amelynek felét tudományos szerzők, szakírók, felét szépírók kapják.
Hiányok a könyvpiacon
A nehéz körülmények ellenére azonban a magyar könyvkiadás friss, csak kevés hiányosságot kellene pótolnia, és még így is minden hatodik megjelenő könyv fordítás. Szegő János szerint a magyar fordításirodalom nagy erőssége, hogy eredeti nyelvből ülteti át a műveket, a legkisebb nyelvek, például az izlandi esetében is – az idei Könyvfesztiválra ellátogató Sjón maga is elcsodálkozott azon, hogy a magyar megjelenéshez nem az angol, hanem az eredeti nyelvű kiadást használták. A világirodalom erős jelenléte a magyar piacon a szocializmusból öröklődött át, amikor a feketelistás szerzők vagy gyerekkönyvet írtak, vagy fordítottak. A hiányok a műfajok tekintetében érezhetőek leginkább: Dunajcsik a narratív non-fiction, esetleíró könyveket és a memoárirodalom jelenlétét erősítené a piacon. A non-fiction könyveknek egyébként is gazdag hagyománya van: például a riportregények, a zsurnalizmus nagy teljesítményei alapján lehetne újjáéleszteni ezt a szegmenst, Mikszáth Kálmántól Zsolt Bélán át Rubin Szilárdig számos szerzőt lehetne itt felsorolni. Bár a posztkoloniális művek népszerűségén is volna mit javítani, Dunajcsik szerint a tapasztalati különbségek miatt a magyar olvasó ehhez a műfajhoz kevésbé tud kapcsolódni, mint egy francia, aki mindennap találkozik például két-három generáció óta ott élő muszlim bevándorlókkal.
A magyarországi e-könyvek kiadása a nem létező és a nevetségesen alacsony szinten létező kategória között helyezkedik el. Dunajcsik példája alapján a fogyasztói igény is hiányzik egyelőre: van olyan tízezer példányban eladott bestseller, amiből három darab e-könyv fogyott. Jelenleg tehát nem ez terület jelenti a legnagyobb kérdést egy magyar kiadó számára, bár tény, hogy mindenki spájzol: a szerzőkkel kötött szerződésekbe már az e-könyvként való kiadást is belefoglalják. Zentai a gyér e-könyves kínálatot nem tartja speciálisan magyar jelenségnek: Németországban is csak a teljes könyvpiac 0,5 százalékát adják az elektronikus könyvek – nem véletlenül. Az Európai Unió ügyetlen szabályozása ugyanis megakadályozza, hogy más adathordozókon megjelent könyv megkaphassa a papír alapon kiadottak után járó kedvezményes, öt százalékos ÁFÁ-t – vagyis a magyar piacon jelenleg minden e-könyvön huszonhét százalék ÁFA van, amit nem kompenzál a nyomda- és a terjesztési költségek kiesése, vagyis nem lehet olcsóbban kínálni az e-könyveket.
