Tótfalusi István nevével ezerféle kontextusban találkozhattak már az olvasók: például szótárak, monográfiák, (ifjúsági) ismeretterjesztő könyvek, műfordítások, sőt egy gyerekverskötet szerzőjeként. A Móra Könyvkiadó egykori főszerkesztőjének legújabb könyve, a Sertések a Bakonyban az ismeretterjesztés és az irodalom határán mozog. Regény a magyar nyelv történetéről.
A krimiíró Jo Nesbøt egyáltalán nem kell bemutatni a magyar olvasónak: társadalmi problémákból eredő bűnügyi történetei több millió példányban keltek el világszerte. A Kolibri Kiadó jóvoltából a Könyvfesztiválra jön magyarul Nesbø gyerekkönyvsorozatának, a Doktor Proktor pukiporának első kötete, és először itt nálunk látható az ősszel érkező második és a 2013 tavaszán megjelenő harmadik rész magyar borítója is. A gyerekkönyveket szintén Petrikovics Edit fordította.
Erin Morgenstern Éjszakai cirkusza 2011 szeptemberében jelent meg Nagy-Britanniában és Amerikában, azóta számos nyelvre lefordították. Több héten át vezette a The New York Times bestsellerlistáját, 2011-ben pedig jelölték a Guardian legjobb elsőkönyves díjára. A hájp azonban egy közepes regényt övez, amely ötletgazdag illúziókkal kendőzi a dramaturgia szétesését, és nem képes működtetni a cirkusz gazdag szimbolikáját.
Két nap múlva, március 21-én érkezik magyarul Erin Morgenstern Éjszakai cirkusz című regénye. A könyv 2011 szeptemberében jelent meg, több héten át vezette a The New York Times bestsellerlistáját, Erin Morgensternt pedig jelölték vele a Guardian legjobb elsőkönyves díjára.
Íme a regényhez készült magyar tréler:
A romantika idején Magyarország egyike volt azoknak a helyeknek, amelyekről azt gondolták, területén élnek még vérszívók - többen vélik, hogy a vámpírok eredetileg innen származnak. Bár a vámpírok a populáris irodalom népszerű figurái, a magyar irodalomból korábban hiányzott a vámpírregény. A vérszívó mítosza itt-ott feltűnt, Jókai Mór a Szegény gazdagok című regényében például a szereplők ezzel ijesztgetik egymást. Benedek Szabolcs Vérgróf-trilógiájában, amelynek első kötete, a Vérgróf március elején jelenik meg, egy vámpír bukkan fel az 1910-es évek Budapestjén. De miért a múltban, miért nem most? És miért kellett vele találkoznia Ady Endrének? Milyen egy magyar vámpír? Benedek Szabolcsot kérdeztük.
A Kötve-fűzve blog és a Libri Könyvkiadó közös játékában öt darab páros jegyet sorsolunk ki A leleményes Hugo című film szerda esti premier előtti vetítésére.
A jegyeket az alábbi két kérdésre helyesen válaszolók nyerhetik meg:
Brian Selznick több díjat is kapott már számos kötet illusztrálásáért, de csak 2007-ben jelentkezett teljesen saját könyvvel. A leleményes Hugo Cabret éppen csak megjelent, máris imádták. A Caldecott-érem történetében ez lett az első regény, ami megkapta az illusztrációkért járó legrangosabb amerikai elismerést, és már a megjelenés évében megvásárolta Martin Scorsese a filmes jogokat. Az adaptációt, a rendező első ifjúsági filmjét 2011 végén mutatták be, és idén ez a film kapta a legtöbb Oscar-jelölést: 11 kategóriában indul, köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó szoborra is esélyes.
Ma jelent meg magyarul Brian Selznick formabontó ifjúsági regénye, A leleményes Hugo Cabret. A 2007-es könyv 284 eredeti rajzával, valamint a képregények és filmek keverékét idéző formájával újraértelmezi a regény műfaját, az olvasmányélményt. A leleményes Hugo Cabret-hoz tréler is készült, íme:
A nagy magyar író, Móricz Zsigmond szerelemmel és apai érzésekkel vegyes kapcsolata Littkey Erzsébettel kétségkívül izgalmas témát szolgáltathat egy regényhez. Móricz Zsigmond viszonya azonban csak ürügy: hiába igyekszik a borító és a szöveg (előbbi egyértelműbben, utóbbi kevésbé hűen) az íróóriás életéhez kötni Barna Dávid első regényét, a törekvés a regény szempontjából kifejezetten károsnak bizonyul. A szövegben egyetlen ponton válik nyilvánvalóvá, hogy a minden szempontból jóétvágyú úr esetleg Móricz volna. Az Egy magyar regény azonban ezzel az egyértelműsítéssel többet veszít, mint nyer.
Édesanyja a budapesti ostromban született, Julie Orringer már angolul írt sikerregényt a magyar holokausztról. A Láthatatlan híd egy romantikus szerelmes regény köntösébe bújtatva ábrázolja a magyarországi zsidók sorsát. A majdnem 700 oldalas könyv szerzője egy Amerikába kivándorolt magyar túlélő unokája, aki művében nagyszülei történetét akarta papírra vetni. A regényt a Kertész Imre Sorstalanságát is megfilmesítő Koltai Lajos vászonra vinné.
Múltkor már ajánlgattuk nektek Julie Orringer amerikai írónő Láthatatlan híd című Magyarországon játszódó sikerregényét, ami másfél hét múlva kerül majd a boltokba. Most megérkezett hozzá a magyar borító is, ami sokban hasonlít az amerikai kiadásra, de sikerült egy sokkal jobb színt találni hozzá. A romba dőlt Lánchíd maradt! A regény a második világháborúban játszódik. Két szerelmes kezdene Budapesten új életet, a fiú azonban fivéreivel együtt munkatáborba kerül, a lány pedig a fővárosban bujkálva próbálja túlélni a vészkorszakot. A történetből Koltai Lajos szeretne filmet forgatni.
Legjobban egy mesebeli sasmadarat várunk, de előre rákattantunk két családregényre is: jön Kepes András első regénye és Julie Orringer második világháborús Láthatatlan hídja, amit Koltai Lajos akar megfilmesíteni.
Szeptembertől Libri Könyvkiadó néven működik tovább a Nyitott Könyvműhely. Az új kiadóhoz csatlakozott a Magvető nemrég leköszönt főszerkesztője, Sárközy Bence és a a Libri Könyvkereskedelmi Kft. tulajdonosa, Balogh Ákos. Széles profilú kiadó kialakítását tervezik; ősszel húsz új könyvvel jelentkeznek, köztük Palya Bea kötetével, Vágó István új könyvével és Julie Orringer fiatal amerikai írónő A láthatatlan híd című regényével.
