Kassa idén (Marseille mellett) Európa Kulturális Fővárosa. Az eseménysorozat irodalmi arca a születésnapját épp a mai napon ünneplő Márai Sándor. Izgalmas időutazásban lehet részünk, ha az író lépteit követjük szülővárosában, ehhez ajánlunk sétaútvonalat. Bejárhatjuk a gyerekkor, a szerelem, az íróvá válás szimbolikus helyszíneit, de az író kedvenc borából is ihatunk. Kövesd Márait Kassán!
Háy János új könyve, A mélygarázs a könyvfesztiválra jelenik meg, ezzel indítja az Európa Könyvkiadó Háy János-életműsorozatát. A leírás szerint három szereplő, egy férfi és két nő, közös történetéről szól a regény. Egy valamikori szerelmi háromszög sarkairól, mindhárman áldozatok, elkövetők, akik véletlen keverednek az eseményekbe. Egyikük a mesék világa felől szemlél, egyikük az okokat kutatja, egyikük vádakat olvas a világra, hogy az miért olyan, amilyen. Mindhárman ki akarnának keveredni a napvilágra, mégis ott bolyonganak valahol a mélygarázsban. Az Európa Kiadó azt ígéri, a regény csípni, fájni fog, ugyanakkor mégis reménykeltő lesz. A borítót, Gerhes Gábor munkáját, nálunk láthatjátok először.
Az Európa kiadó Vámos Miklós-sorozatában a Könyvfesztiválra érkezik az újabb kötet, amely két korábbi, a boltokban már nehezen megtalálható könyvet tartalmaz. A Teniszezz velem! és a Ha én Bródy volnék az alkalomból új, közös előszót (Nekifutás, 2012. december) és utószót (Levezető futás, 2013. január) kapott. A Levezető futás egy részletét és a borítót nálunk láthatjátok először.
Áprilistól kapható a boltokban a tavasz sokak által talán legjobban várt könyve, Viktor Pelevin új, posztapokaliptikus regénye M. Nagy Miklós fordításában. A borítót, amelyet Gerhes Gábor tervezett, nálunk láthatjátok először.
Az áprilisi Könyvfesztivál vendége lesz Amir Gutfreund, akinek A mi holokausztunk című, önéletrajzi ihletésű regénye erre az alkalomra jelenik meg az Európánál. Amir Gutfreund az izraeli Haifában született 1963-ban, alkalmazott matematikát tanult, majd a légierőben szolgált, ahonnan alezredesi rangban szerelt le. A mi holokausztunk volt az első regénye, és ezzel nyerte el a Jad Vasem (a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága) Buchman-díját. A magyar borítót nálunk láthatjátok először.
Fotó: Hajdú D. András [origo]
Pavel Brycz cseh író szerint a traumák során az emberek elveszítik a természetes elbeszélő képességüket. Az Európa kiadónál most megjelent regénye, A pátriárkák letűnt dicsősége egy a szülőföldjétől elszakított, ukrán gyökerű család történetét követi nyomon a 20. század során. A Cseh Állami Irodalmi Díjat elnyert könyv bemutatójára Brycz Budapestre utazott, ahol a Kötve-fűzvének beszélt arról, hogyan harcolhattak kisvárosa egyik utcájában Pinochet csapatai, miközben a könyvtáron a Gestapo felirat függött; hogyan változott meg a férfiasság fogalma, és hogy mi köze ennek a focihoz és a Bruce Willishez; miért nem érdekes hazájában, ki számít őscsehnek.
2011-ből vissza 1958-ba és ottmaradni, hogy megakadályozza a Kennedy-gyilkosságot - ez vár az új Stephen King regény hősére. De kellően izgalmas-e megfigyelni az amerikai történelem egyik legnagyobb hatású gyilkosságának elkövetőjét?
Jön egy nyolcvanas évekbeli budapesti házibulikról szóló regény, Gorbacsov elmeséli az életét, Viktor Pelevin háborúba indul, illetve John Lennon személyes leveleiben turkálhatunk. De új könyvvel jelentkezik Háy János és Varró Dániel is, továbbá az áprilisi Könyvfesztivál díszvendége Michel Houellebecq lesz, neki is új kötete jön. Ezt a tíz könyvet várjuk a legjobban 2013 első hónapjaiban.
Eraszt Fandorin, Borisz Akunyin híres orosz detektívje már ismerős lehet a magyar olvasók számára is. Nem csupán az Európa Kiadónál eddig megjelent Akunyin-kötetekből, hanem a nálunk is sugárzott Fandorin-filmekből is. A cár könyvtára főhőse is Fandorin, ám nem a 19. századi nyomozó, hanem annak késői utóda, az angol történész, Nicholas Fandorine. A könyv egyébként a Nicholas-sztorik nyitódarabja, amely oroszul 2000-ben jelent meg először és még három kötet követte, amelyek remélhetőleg hamarosan magyar nyelven is hozzáférhetőek lesznek.
"Hirtelen ezer ember kezdett táncolni és énekelni a kifeszített kötélen anélkül, hogy egy is leesett volna. A Pi élete című könyv átalakult a Pi élete című filmmé" - írta Yann Martel esszéjében, amely a Times szombati kiadásában jelent meg december 8-án, a film londoni bemutatója után.
Magyarországon úgy alakult, hogy Jonathan Franzen két nagy hatású regénye egy naptári évben jelent meg, miközben eredetileg a Javítások és a Szabadság publikálása között kilenc év telt el. Itthon azzal is borult a kronológia, hogy idén tavasszal a Szabadságot előbb olvashattuk, az Amerikában 2001-ben megjelent Javítások pedig végül a mostani karácsonyi könyvpiac húzócíme lett. Akárhogy is, a Javítások volt az a regény, amivel Franzen korábbi két könyve kritikai sikerei mellé a közönség elismerését is elnyerte, és pillanatok alatt díjnyertes, nemzetközi sztárírót csinált belőle.
A karácsonyi rohamra kiadott könyvek kínálata színes és erős, de nem feltétlenül teszi vidámabbá, szeretetteljesebbé majd az ünnepi hangulatot. Cormac McCarthy és Vaszilij Grosszman a negyvenes évek elejének kegyetlen amerikai és orosz világával, Stephen King rákos baráttal alapozza meg a hangulatot, jön Puzsér Róbert, Jonathan Franzen, valamint Magda, a bestia és egy szakácskönyv másnapossághoz. Végre magyarul is olvasható kultkönyvek, Tolkien- és Dickens-ünnep, mackók minden mennyiségben és habcsókos mesék az ünnepi könyvkínálatban.
Fotó: Magócsi Márton [origo]
Nem bírja sem az anyák, sem a politizáló írók közösségét, most angolul megjelent 2002-es vámpírregényét a Nyirő-ügy felől olvasta a Guardian brit lap. Szécsi Noémi soha nem gondolta volna, hogy gyerekkönyvet fog írni, a tudálékos vámpírok, vegetariánus hentesek, anarchista biciklisfutárok, szabadságharcos emigránsok után most megjelent könyve mégis az elfoglalt szülők, a csonka családok gyerekeiről szól. A Mandragóra utca 7. megjelenése apropóján a tekintélyfüggő magyar irodalomról, az ijesztő anyaságról, zsarnok iskoláról, kelet-európai történetekről beszélgettünk az írónővel.
Jonathan Franzen a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb sztárja és fenegyereke. December elején Bart István fordításában jelenik meg az Európa Könyvkiadónál 2001-es regénye, a The Corrections (Javítások), amellyel a kritikusok és az olvasók elismerését is kiváltotta. Sikerkönyv lett, elnyerte többek között az amerikai irodalmi díjat, a National Book Awardot, és ott volt a legjelentősebb díjak nagy esélyesei között. A Javítások néhány hónappal 9/11 előtt jelent meg, a sztereotípiák szerint totálisan jellegtelennek gondolt közép-nyugati középosztálybeli család évtizedeit kíséri végig. A magyar borító a Kötve-fűzvén látható először.
Fotó: Mudra László [origo]
Sült realista, egyszerre zárkózott és nyílt, a "nagy generáció" egyik legnépszerűbb kortárs magyar írója. Az Európa Könyvkiadónál 2009-ben indult Vámos Miklós életműsorozatának kiadása, amelynek nyolcadik, újonnan írt kötete, a Szitakötő - Nemzedékünk regénye október elején jelent meg. Vámos Miklóssal beszélgettünk az 1950-ben született szerencsétlen generáció elszalasztott lehetőségeiről, arról hogy miért nem fog soha memoárt írni, illetve hogy miért nem mennek az irodalmi hősök vécére. Hogyan nyúl át a bárgyú kérdéseken az interjúkat unó, sokat tapasztalt író?
Horváth Viktor személyében magyar szerzőt is irodalmi díjjal tüntetett ki az Európai Unió a 64. Frankfurti Könyvvásáron - jelentették be kedden Brüsszelben.
"Nem tudok nem elfogult lenni az ex-Rohamos csapat és Gerhes munkáival" - mondja a debreceni születésű Baranyai (b) András (1974) grafikus, illusztrátor, amikor arról kérdezem, hogy kik a kedvenc magyar könyvtervezői. 2007-ben az év gyermekkönyvének illusztrációiért IBBY-díjat kapot alkotó munkái egyre több könyvet öltöztetnek fel, az utóbbi időben jellemzően az Európa Kiadó könyveit.
Azt mondják egyesek, hogy az Atlantisz gyermekeivel Stephen King szépirodalmat írt. Ez bolondság. Nem az, hogy szépirodalmat, hanem maga a különbségtétel. Annyira más lenne, mint a többi műve? King történetei mindig attól voltak erősek, hogy remekül kidolgozott, valóságos problémákkal küzdő szereplőkre szabadította rá az iszonyatot, legyen az emberben lakozó, netán természetfeletti eredetű. Az Atlantisz gyermekei talán annyiban más, hogy nem rémtörténet, és a vietnámi háborúról, illetve annak következményeiről is próbál szólni - felemás sikerrel.
Jonathan Franzen amerikai írót a világirodalmi bulvárból már ismerhette korábban is a magyar olvasó: a Time címlap, az ellopott szemüvege, az amerikai külpolitika és a közösségi oldalak éles bírálata valamennyire előkészítette a magyar megjelenés számára is a terepet. Az Európa Kiadónál most tavasszal jelent meg Bart István fordításában Franzen legfrissebb regénye, az amerikai mítoszt lebontó Szabadság, aminek egyik első lelkes olvasója Barack Obama amerikai elnök volt.
Gyanús minőségű szeszek és kétes eredetű sült csirke elfogyasztásának intermezzójaként születik Mabanckou története a címadó alkoholista, Törött Pohár előadásában, pontok nélküli, csupa kis betűvel szedett, vesszők és idézőjelek tarkította élőbeszédszerűségben. A szöveg maga küldetés: füzet és ceruza missziója egy szakavatott szeszkazán kezében, hogy emléket állítson az Útrakelt Hitel néven elhíresült kocsmának. Az éjjel-nappal nyitva álló csehó számos megpróbáltatás után gyökeret ereszt, végül otthonává válik a Háromszáz néven emlegetett negyed szociális perioikoszainak. A hely krónikásává avanzsált narrátor egy Makacs Csiga nevű törzsvendég, aki a tulajdonos kérésére kezdi el az írást, így a történet nem annyira az épület, mint inkább az innen-onnan összeverődött törzs- és egyéb vendégek (beleértve magát az elbeszélőt is) sztorijaiból áll össze.
Ken Kesey kultikus könyve, a Száll a kakukk fészkére új kiadásának borítóját Baranyai (b) András tervezte. 1962-ben, nem sokkal a regény megjelenése után az egyik női alkalmazott abban a kórházban, ahol Ken Kesey a könyv írásának idején kisegítőként dolgozott, beperelte a szerzőt és kiadóját, a Viking Presst: állítása szerint a regény egyik mellékszereplőjét, a háromszor színre lépő vöröskeresztes hölgyet nyilvánvalóan róla mintázta a szerző. Kesey nem bonyolódott jogi vitába, hanem az érintett részeket (összesen nagyjából három oldalt) egyszerűen átírva, a színesen megfestett "vöröskeresztes libát" a jellegtelen Szóvivőre cserélte. Az Egyesült Államokban tehát, ahol a könyv több mint száz kiadást megért, csak az első kiadás birtokosai ismerhetik az író eredeti szándéka szerint megírt regényt. Az Európa Kiadó jelen kiadásában, amely csak tegnap érkezett a nyomdából, ez az eredeti szöveg olvasható.
Jorge Bucay pszichoanalízist tanult a Buenos Aires-i egyetemen, terápiás módszerében azonban a Gestalt-irányzatot és a történetmesélést vegyíti. 1982-ben adta ki a pácienseknek mesélt történetekből az első kötetét (Levelek Claudiának), amelyet aztán tucatnál is több követett. A magyarul az Európa Kiadó gondozásában olvasható szerző könyveiben az önmegismerésben próbál segíteni olvasóinak: a problémák megértéséhez különböző korok, szerzők elbeszéléseit, népmeséket, hallott és gyűjtött történeteket idéz fel. Jorge Bucay legfrissebb magyar könyve, a 20 lépés előre bemutatójára utazott Budapestre. Több millió eladott könyv írójával, a népszerű argentin pszichoterapeutával arról beszélgettünk, miért jobb, ha terápiás könyveket olvasunk például Dosztojevszkij helyett, kiből válhat hivatásos mesélő, mit tanult Poirot-tól.
Az Európa Könyvkiadó gondozásában új fordításban, új külsővel jelenik meg az irodalomtörténet egyik legkiemelkedőbb, legfontosabb műve, James Joyce Ulysses című regénye. Az 1918 és 1920 között folytatásban, majd teljes egészében 1922-ben megjelent mű magyar fordítására ez immár a negyedik kísérlet: először Gáspár Endre fordította le 1947-ben, ezt követte Szentkuthy Miklós 1974-es munkája, amelyet 1986-ban Bartos Tibor dolgozott át. A legfrissebb változathoz Szentkuthy Miklós fordítását használták fel a Magyar James Joyce Műhely tagjai: Gula Marianna, Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán és Szolláth Dávid. Az utószót Kappanyos András írta - az Európa Kiadó jóvoltából pedig nálunk olvasható először.
A nagyszerű borítót Gerhes Gábor tervezte, vele itt készítettünk korábban interjút.
Kjell Askildsennek két válogatott novelláskötete olvasható magyarul - és ezzel az életmű közel kétharmadához férhetünk hozzá. A norvég író leghíresebb ciklusát (Thomas F. utolsó feljegyzései a nagyközönség számára) is tartalmazó A thesszaloniki kutyák (Noran Kiadó, 2004), után az idei Könyvfesztiválra jelent meg az Úgy, mint azelőtt. Az új kötetbe a fordító-szerkesztő, Pap Vera-Ágnes az írói pálya kezdeteitől a legfrissebb szövegekig válogatott. Noha több évtizedet ölel fel a gyűjtemény, az olvasó nem érez különbséget: Askildsen novelláiban nincs semmilyen nyom, ami meghatározná a mindenkori pillanatot, a novellák örök témája a különböző kapcsolatok feszültsége.
A legjobb szándékok - hasonlóan Ingmar Bergman más műveihez - önéletrajzi ihletésű munka. Kicsit dokumentumregény, kicsit forgatókönyv, kicsit krónika, azonban egyik sem igazán. Bergman saját szülei történetét meséli el azok találkozásától a saját születését közvetlenül megelőző időkig.
