Az Európa Kiadó a Könyvfesztiválra adja ki Umberto Eco 2010 őszén megjelent sikerregényét, A prágai temetőt, amelynek ugyan egyetlen részlete sem játszódik Prágában, viszont a városhoz kapcsolódó szimbolikus történetek fontosak benne.

Az Amerikai Krimiírók Szövetségének Grand Master-díjával, valamint az Angol Krimiírók Cartier Gyémánttőrével kitüntetett Sara Paretsky magyarul frissen megjelent regényének, A testművésznőnek magánnyomozó hőse napjaink Chicagójában fedezi fel a leghihetetlenebb összefüggéseket és összefonódásokat a klubok és gengszterek, a háborús cégek és a maffia között, miközben a játéktéren számtalan ember válik áldozattá.

A világ legismertebb horrorírójának fiaként Joe Hill vagy hihetetlenül bátor, vagy egyszerűen csak egy vakmerő bolond. Első regénye, A szív alakú doboz hamar felejthető kísértettörténet volt. Az Európa Kiadónál most megjelent második könyve, a Szarvak is csapnivaló, ha horrorként, misztikus thrillerként olvassuk. Ám tragikus szerelmi történetként akár emlékezetes is lehetne.

Az Európa Kiadó Andorka Tímeát kérte fel, hogy tervezze meg J. D. Salinger kultkönyve, a Zabhegyező 2011-es újrakiadásának borítóját. Salinger külön kérésére a Zabhegyező borítóján csak az író neve és a cím szerepelhet, ez pedig különleges kihívás elé állítja a tervezőket. Andorka Tímea munkáját most hivatalosan is elismerték: a Design and Design International Awardon a nap grafikai tervével díjazták március 24-én.

Az Európa újra kiadja Szabó Magda műveit, a sorozat teljesen új külsőt kap. Az első friss borítóval Az ajtó jelenik meg március elején, kapcsolódva Szabó István a regény alapján készült filmjének bemutatójához. Az adaptációban a főhőst, az öntörvényű házvezetőnőt, Emerencet Helen Mirren formálja meg.

M. Nagy Miklós az Európa Kiadó főszerkesztője, illetve az egyik legtöbbet foglalkoztatott műfordító: Jack Kerouac, Bret Easton Ellis, Vladimir Nabokov és Borisz Akunyin könyveit is ő ültette át magyar nyelvre. Miért nem válhat Krúdy Gyula a világirodalom részévé? Hogyan lesz a dobozos sörből konzervsör? Miért nem jelenhet meg magyarul a kortárs nemzetközi irodalom több fontos alakja? M. Nagy Miklós sok egyéb mellett ezt is megválaszolja, majd rámutat a bajok forrására, illetve a magyar és az orosz kultúrpolitika közötti különbségre.

Először a Kötve-fűzvén láthatók egyben az Európa Kiadó februári és márciusi megjelenéseinek borítói, íme:

Már tíz éve csak temetjük Stephen Kinget újonnan megjelenő fantáziamentes és marketingszagú könyvei miatt, mivel azok alapján azt hihetnénk, hogy a horror koronázatlan királya - rég túl karrierje csúcspontján- már tényleg nem tud újat mutatni. A Búra alatt is afféle utolsó szalmaszálként szolgált egészen addig, amíg rájöttünk: a könyv maga a Nagy Visszatérés. Egyszerre ébreszt nosztalgiát a régi, "klasszikus" művei iránt, és mutat újat még a rajongó kemény mag számára is.

A Nyughatatlanok-ról az ajánlók alapján azt lehetett gondolni, egy 19. század közepén játszódó, jókais történelmi regény az emigrálni kényszerült hős magyar szabadságharcosokról. A történeten azonban a szenvtelen női szemszög és a rémregény álca csavar egyet.

A jó strandos könyv leköt annyira, hogy ne zavarjon a hőség, viszont bármikor le tudod rakni, hogy beszaladj a vízbe. Fontos ismérve még, hogy bírod tartani fél kézzel, és nem bánod, ha homok megy a lapjai közé. Mielőtt megvennéd az éppen aktuális vérfagyasztó kolostorregényt, divatos fantasyt vagy szerelmes történetet, olvasd el ajánlónkat! Krimik, lányregények, sci-fik, paródiák a frissen megjelentek közül, naptej mellé.

A második világháború időszaka kimeríthetetlen témája a magas- és a populáris irodalomnak. Ha lehet kategorizálni a korszakkal foglalkozó regényeket, talán a történelmi regényekhez sorolhatnánk ezeket: a többnyire izgalmas vagy nyomasztó fikció megelevenít valamit a megtörtént múltból, és az olvasó történelmi tudásán, fantáziáján és vérmérsékletén múlik, mennyit hajlandó elhinni ezekből. Laurent Binet francia történelemtanár 2010-ben megjelent első regénye, a HHhH (Himmlers Hirn heisst Heydrich [Himmler agyát Heydrichnek hívják]), mellyel elnyerte az elsőkötetesek Goncourt-díját, e tekintetben még a szokásosnál is többet bíz az olvasóra.

Ősszel jelenik meg magyarul a Nemzetközi Man Booker Díj idei nyertesének, Philip Roth-nak a legutóbbi könyve, a Nemezisz. Az Európa Könyvkiadó adja ki, a fordítás már készül. Az amerikai szerző Magyarországon is megtalálta olvasóközönségét, noha nem tartozik a bestseller-írók közé - értékelte Philip Roth helyét az MTI-nek M. Nagy Miklós, az Európa Könyvkiadó főszerkesztője. M. Nagy az életmű csúcsának az ún. amerikai trilógiát tartja, vagyis az Amerikai pasztorál-t, a Kommunistához mentem feleségül-t és A szégyenfolt-ot. A főszerkesztő szerint Roth jelenleg az "öreg korszakát" éli, "fő témája az öregedés".

A tavaly megjelent Nemezisz szerinte egy gyakori Philip Roth-témára épül: "van egy tökéletes ember, akit a sors tönkre tesz".A történet a második világháború idején játszódik az Egyesült Államokban, ahol szörnyű gyermekparalízis-járvány dúl. A könyv főszereplője egy zsidó fiatalember, aki apró testi hibája miatt alkalmatlan a katonai szolgálatra. Szerelme meghívja magához a hegyekbe, abba a táborba, ahol ő dolgozik. A fiú érkezése után kitör a paralízisjárvány, a főszereplő is megbetegszik és tolószékbe kényszerül. Soha többet nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy akaratlanul is gyilkossá vált" - ismertette a történetet a főszerkesztő. (MTI)

Korábban: Philip Roth kapta a Nemzetközi Man Booker-díjat

Mit gondolt egy szerb ellenzéki a kilencvenes évek elején a hazájáról? Dragan Todorovic Kanadába emigrált szerb író regénye, a most megjelent Félbeszakadt napok krónikája a délszláv háborúról tudósít egy lázadó művészközösség szemén keresztül. Sem a fagyiszobor, sem a tüntetés nem állítja meg a háborúba masírozó Milosevicet. A főhős emigrál, és kintről figyeli tovább az eseményeket.

Saramago meghalt, de előtte még megmondta a magáét. A 86 éves író Káin című utolsó regénye provokatív Biblia-értelmezés. Ábel gyilkosa térben és időben utazgat az Ószövetség eseményei között. Ádám és Éva gyümölcsöt kunyerál, az angyalok bénáznak, Isten pedig munkaruhát öltve száll le az égből. A portugál író utolsó könyve a Könyvfesztiválra jelent meg magyarul.

Hasfelmetsző Jack, az Elefántember, Charles Darwin, H. G. Wells, Arthur Conan Doyle - sajátos névsor. Mindannyian felbukkannak Az idő térképe című regényben. A spanyol Félix J. Palma elképesztő időutazásra hívja az olvasót. Mottója: "Ha a szomszéd kertje mindig zöldebb, vajon milyen színben pompázhat a szomszéd univerzum?" Időutazós regénye színes és fordulatos, nem csoda, ha minden országban kapkodnak érte a kiadók.

Félix J. Palma most robbant be a nemzetközi terepre Az idő térképe című időutazós regényével. Művét számos nyelvre lefordították, a világ az új Carlos Ruiz Zafónként ünnepli. A magyar kiadás megjelenése alkalmából Budapestre látogató spanyol írótól megtudtuk, hogy H. G. Wells hatására fogott bele a könyv írásába, és őt magát is meglepte a világsiker, melynek köszönhetően életében először tud megélni az irodalomból. Kiderült, Az idő térképe egy trilógia első része, melynek már a második kötete is megszületett, spanyolul most fog megjelenni.

A félig magyar származású lengyel író, Krzysztof Varga másfél éve hívta fel magára a figyelmet, amikor Turulpörkölt című könyvében frusztrált, sértődött és nosztalgiába merevedett nemzetnek írta le a magyarokat. A díjnyertes regény - bár magyarokról szólt - Lengyelországban is óriási sikert aratott. Az író most megjelenő könyvében honfitársai elé tart tükröt. A Műmárvány síremlék sci-fibe burkolt társadalomkritika, amelyből kiderül, milyennek látja a megmondós Krzysztof Varga saját korát. A szerzővel magyar és lengyel mentalitásról, Varsóról és Debrecenről, valamint a sci-firől beszélgettünk.

A Turulpörköltben a félig magyar származású lengyel író, Krzysztof Varga a nemzeti pszichózisok éles szemű Csernus dokijaként mutatkozott be. A magyar néplélek leleplezése után azt vártuk, a lengyeleket fogja analizálni a díványán. Nem ez történt. A Könyvfesztiválra megjelenő könyv, a Műmárvány síremlék még a Turulpörkölt előtt íródott, és nem a lengyelekről szól. Még csak Közép-Európáról sem (noha a szerző szívesen bizonygatja ezt). Varga egy globális kort mutat be szarkasztikusan. A ma kiábrándító fogyasztói kultúrájáról regényt írni nehéz vállalkozás, ezért az író kitalál egy trükköt: 2071-ben egy kései utód a rég meghalt nagyszülőknél tartott lomtalanítás után kezd merengeni családja történetén.

Az áprilisi Könyvfesztiválra megjelenő két új kötettel megújul az Európa Könyvkiadó legendás Modern Könyvtár-sorozata. A szocializmusban ablakot nyitott a nyugati világra, mostantól fiatalos és trendi irodalmi elitzsebkönyv akar lenni. Nem először újítják meg a designt, most minden borítót más művész tervez, amelyek idővel grafikai kiállítássá állnak össze a polcon. A sorozat szerkesztőjét, M. Nagy Miklóst kérdeztük a Modern Könyvtár ötven évéről.

Amilyen nagy lelkesedéssel várjuk a soron következő Stephen King-kötetet, akkora csalódás érheti az olvasót a könyv elfogyasztása után. Nem is érdemes nagy elvárásokkal belekezdeni King ötödik, elbeszéléseit tartalmazó gyűjteményébe. És hiába terpeszkedik a borítón az író neve, sajnos már csak a megszokás miatt figyelünk fel rá - a zsigerekig ható félelem ezúttal is hiányzik.

Tavaly év végén magyarul is megjelent Lisa Rogak Kísértetszív című életrajzi könyve Stephen Kingről. A regény pont jó a rajongóknak: nem ragad le az adatok ismertetésénél, helyette elsősorban emberi oldaláról mutatja be az írót. A legnépszerűbb horrorszerző jó ismerősünk lesz a végére. Szia, Steve.

Szerkesztője a tavalyi év legjobb könyvének nevezte Italo Calvino három kisregényből álló, Eleink című kötetét. Kiderült, nem véletlenül. Bár a könyv külseje nem sokat mutat, kincsre bukkantunk.

Nem kell sokat várni a Murakami-eposzra, jön Houellebecq botránykönyve, és végre kiadnak egy sokat emlegetett melegregényt. Megjelenik magyarul Tony Blair életrajza, Rakovszky Zsuzsa pedig egy transzszexuális nőről írt regényt. A kiadók egyelőre csak az év első felének megjelenéseit osztották meg velünk, de már ennek alapján is elmondhatjuk, jó lesz 2011. Huszonöt könyv a következő fél évből.

Mark Haddon gyerekeinek igazán nehéz dolguk lesz, mikor normális kamaszként, alkalomadtán apjuk fejéhez kívánják vágni, hogy a faternak fogalma sem lehet arról, min mennek keresztül. Az író papa ugyanis, minimum két saját kötet felmutatásával tudja majd cáfolni a vádakat. Persze ha Haddon valóban olyan jófej és őszinte, mint amilyennek A kutya különös esete az éjszakában és a nemrég megjelent Bumm! alapján elképzeljük, akkor könnyen lehet, hogy sosem kerül ehhez hasonló, szorult helyzetbe.

Azt gondolnánk, hogy két olyan széles látókörű, intelligens ember, mint a szemiotikus professzor-író Umberto Eco és a Bunuellel, Hanekével együtt forgatókönyveket író Jean-Claude Carriére korszerűen és bölcsen gondolkodnak a világról. De nem. Két nagypapa sopánkodik az adathordozók gyors elavulásán.