Jön egy nyolcvanas évekbeli budapesti házibulikról szóló regény, Gorbacsov elmeséli az életét, Viktor Pelevin háborúba indul, illetve John Lennon személyes leveleiben turkálhatunk. De új könyvvel jelentkezik Háy János és Varró Dániel is, továbbá az áprilisi Könyvfesztivál díszvendége Michel Houellebecq lesz, neki is új kötete jön. Ezt a tíz könyvet várjuk a legjobban 2013 első hónapjaiban.

1. Michel Houellebecq: Lanzarote (Magvető)

Az idei, 20. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Michel Houellebecq Goncourt-díjas francia író lesz. Magyar kiadója, a Magvető a korábbi kötetek (A csúcson, Elemi részecskék, Egy sziget lehetősége, A térkép és a táj – utóbbiról itt írtunk) újrakiadása mellett újdonsággal is jelentkezik. Áprilisra megjelenik a szerző 2000-es kis esszékötete, a szövegek és fényképek sajátos kombinációjából álló Lanzarote. Michel Houellebecq, eredeti nevén Michel Thomas, 1958-ban született a Franciaországhoz tartozó, indiai-óceáni La Réunion szigetén. Az irodalmi áttörést számára az 1998-ban megjelent Elemi részecskék című regénye hozta el: a 25 nyelvre lefordított, Franciaországban többszázezer példányban eladott könyvben kegyetlenül szatirikus képet fest a hatvanas évektől kibontakozó szexuális forradalom és az országban is terjedő hippikultúra következményeiről.

2. Háy János: Mélygarázs (Európa)

Az Európa a Könyvfesztiválon indítja el Háy János életműsorozatának kiadását. A sorozat első darabja egy új regény lesz, a Mélygarázs, amely sors- és korkritika, és egy szerelmi háromszög három szereplőjének különálló és közös sorsát beszéli el. A kiadó tervei szerint a sorozatban évente váltják majd egymást Háy János új és a korábban már közölt művei. Háy János a nyolcvanas évek első felében jelentkezett versekkel, első kötete, a Gyalog megyek hozzád a sétáló úton 1989-ben jelent meg. A versek mellett ír kisprózát, regényt és drámát. Prózíróként a Dzsigerdilen című, török korban játszódó regénye hozta meg a szakmai és olvasói elismerést. Az elmúlt évtizedben főként drámaíróként arat sikert: a Gézagyerek, a Herner Ferike faterja és a Házasságon innen és túl című darabjait számos nyelvre lefordították, játsszák magyar és külföldi színházakban is.

3. Dés Mihály: Pesti barokk (Magvető)

„Budapesti házibulik a nyolcvanas évek derekán. Politikai viccek, szamizdatok, szerelmi bonyodalmak, hódítások, megcsalások, barátságmítoszok, világjobbító dumák” – állítólag ezt kapjuk majd Dés Mihály első regényében, a Pesti barokkban, és ha mindennek csak a fele igaz, már akkor nagyon várjuk. A könyv a nyolcvanas évek mítoszainak, emlékeinek ered a nyomába, újraírja, átgondolja azokat. A kötet lapjain a retrócsalamádé helyett családregény-betétek, levelezések, naplók, önéletrajzok, anekdoták, viccek, ügynökjelentések, fiktív és hús-vér személyek váltakoznak majd. Mivel nem generációs regény, ezért kortól függetlenül is élmény lesz – ígérik.

4. Colum McCann: Hadd forogjon a nagyvilág (Magvető)


Colum McCann 1965-ben született Dublinban, New Yorkban él. A Hadd forogjon a nagyvilág 2009-ben elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). A most magyarul is megjelenő könyv egyik cselekményszála Philippe Petit lenyűgöző légi mutatványától indul, aki 1974-ben átsétált a Világkereskedelmi Központ ikertornyai között – ebben a kontextusban a mű kapcsolódik 9/11-toposzához is. Hangsúlyosabb szerep jut azonban New York irodalmi-kulturális mitológiájának. McCann ennek az ellentéteket, konfliktusokat végletesen kifeszítő metropolisznak írta meg egy lehetséges regényét. A cselekmény másik szála már nem a magasban, hanem a mélyben játszódik: egy prostituált életkálváriáját és bírósági perét írja le. A különböző karakterek, események és motívumok szinte láthatatlan idegkötélpályákon keresztül kapcsolódnak össze, az egyensúly előfeltétele a feszültségek maximalizálása.

5. Mihail Gorbacsov: Szemtől szemben önmagammal (Scolar)

„Ez az írás különbözik minden eddigi könyvemtől. Nem memoár, azt már sok évvel ezelőtt megírtam, igaz, ebben is akadnak olyan részek, melyek a memoárokra emlékeztetnek. A könyvnek nincs szigorú szerkezete. Nem regény, de nem is történelmi eszmefuttatás. Ez az én elbeszélésem a mi életünkről” – írja Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke könyvének előszavában, amely az év első felében jelenik meg magyarul. (A cím még változhat.)

6. Lennon, személyesen – John Lennon levelei és feljegyzései (szerkesztette Hunter Davies, Partvonal)

A Help, a Lucy In The Sky With Diamonds, az Imagine és tucatnyi más világhírű dal zeneszerzője grafomán volt: reakciója a legtöbb dologra az volt, hogy leírja az érzéseit. Hunter Davies, a Beatles-biográfia szerzője, fáradságos munkával gyűjtötte egybe a lázadó szellemű Beatle eddig nem ismert, szenvedélyekkel és félelmekkel teli, személyes hangvételű írásait és az azokat kísérő rajzokat, amelyeket a világ különböző pontjain élő gyűjtőkön kívül John Lennon barátai, rokonai és özvegye, Yoko Ono bocsátottak a rendelkezésére. A leveleket Davies kommentárjai kísérik, ezekből kiderül az írások keletkezésének története, hogy milyen életszakaszban születtek, ki volt a címzettjük. A több mint háromszáz levél és feljegyzés kirajzolja Lennon teljes életútját: a tízévesen, nagynénjének címzett köszönőlevéltől a negyvenévesen adott utolsó autogramig, amelyet 1980. december 8-án írt le, közvetlenül azelőtt, hogy a merénylő golyója kioltotta volna az életét.

7. Julian Barnes: Egy befejezés értelmében (Partvonal)

Barnes számára a The Sense of an Ending című regény 2011-ben elhozta a Man Booker-díjat. A Flaubert papagája és A világ története 10 és ½ fejezetben írójának új könyvében egy nyugdíjas öregúrnak, Tony Websternek különös levelet kézbesítenek, amely nem várt örökségről tájékoztatja. Az örökhagyó meglepő személye eszébe juttatja ifjúkorát, akkori baráti körét, szerelmeit és egy tragikus halálesetet, amelyre már évtizedek óta nem gondolt. A múltja után való valóságos nyomozás azonban egészen más fényben tünteti fel a régmúlt eseményeit, így Tony kénytelen újramesélni azokat a történeteket, amelyeket a levél érkezése után beszélt el olvasóinak. (A cím még változhat.)

8. Viktor Pelevin: S. N. U. F. F. (Európa)

Bizáncium és az Urkajnai Urkaganátus háborújáról szól Pelevin új, posztapokaliptikus regénye. Meg egy nagy szerelmi háromszögről, melynek középpontjában egy gyönyörűséges „guminő” áll. Pelevin világában egy égben lebegő hatalmas gömbben, Bizánciumban él az emberiség szupermodern technológiával felszerelt elitje, s az alatta elterülő óriási síkságon senyvednek az orkok groteszk diktatorikus társadalmukban, amely ellen a bizánciumiak minden évben háborút indítanak. A hadviselés aztán abból áll, hogy az ún. Cirkuszban halomra gyilkolják az orkokat, s az erről készült filmfelvételek, a „sznaffok” jelentik az „emberek” mindennapos szórakozását. A „sznaff” tehát egyszerre jelenti a nézők számára a tévéhíradót, az esti filmet és a valóságshow-t. A regény bizánciumi főhőse összenőtt tévékamerájával, amely egyben otthonról irányítható harci repülő is. De életének igazi értelme mégis egy „szúra” (vagyis guminő), aki minden hús-vér nőnél kívánatosabb. Ez a szúra azonban egy ork fiatalt szeret… A szövevényes, zanzásítva nehezen követhető sztori ismét lehetővé teszi, hogy Pelevin újabb megvilágításban tárja olvasói elé abszurd filozófiai gondolatait a legalapvetőbb kérdésekről, arról, mi a szerelem, az élet, az ember.

9. Varró Dániel: Nem, nem, hanem (Manó Könyvek)

Varró Dániel újabb vicces mondókáskötettel jelentkezik az Akinek a lába hatos (itt írtunk róla) és az Akinek a foga kijött után. Az egyetlen hosszúversből felépülő könyvet ezúttal Agócs Írisz illusztrálja. A strófák felépítése hasonló lesz: visszatérő soruk („Nem, nem, hanem”) hétköznapi kérdések által elindított fantáziadús, izgalmas lehetőségeket sorba vevő gondolatokat ránt vissza a földre. Például:

„Hogy jön a nagymama mihozzánk által?
Elefántháton? Vagy rénszarvas-szánnal?
Vagy (mivel a gyaloglást nem bírja szusszal)
helikopterrel?
Nem, nem, hanem
busszal." 

10. Jill Tomlinson: A cica, aki haza akart menni (Pozsonyi Pagony)

A bájos, kedves, de még nem szirupos A bagoly, aki félt a sötétben (itt írtunk róla) klasszikus után a népszerű brit szerző, Jill Tomlinson (1931–1976) újabb mesekönyve jelenik meg a Pagonynál.  A sötéttől rettegő, azt kimondottan utáló gyöngybagolyfióka problémái megoldódtak, most egy folyton kódorgó macska kalandjait követhetik a gyerekek. Szuzi bátran elkóricál bármikor – és mindenbe beleüti az orrát. Egyszer azonban egy légballon kosarában alszik el, és a Csatorna túlpartján köt ki. A feladat hazatalálni a családjához. Útja során számos új barátra tesz szert, és valószínűleg épületes tanulságokban sem lesz hiány. A kötetet – akárcsak a szerző korábbi magyarul olvasható könyvét – a fiatal, zseniális olasz illusztrátor, Anna Laura Cantone munkái kísérik.