„Hirtelen ezer ember kezdett táncolni és énekelni a kifeszített kötélen anélkül, hogy egy is leesett volna. A Pi élete című könyv átalakult a Pi élete című filmmé” – írta Yann Martel esszéjében, amely a Times szombati kiadásában jelent meg december 8-án, a film londoni bemutatója után.

Yann Martel kanadai író Booker-díjas regénye, a Pi élete 2001-ben jelent meg. Főhőse egy tizenhat éves indiai fiú, Pi Patel, aki egy hajótörés egyedüli túlélőjeként kétszáztizenhét napig hányódik a nyílt vízen. Egyetlen társa van: egy bengáli tigris. A hollywoodi filmstúdiók már a könyv megjelenése előtt érdeklődtek a történet iránt. Yann Martel ezt nem vette túl komolyan, és így emlékszik vissza a Times-ban közölt esszéjében: „Két próbálkozás – egy novelláskötet és egy regény – után, amelyek jó kritikát kaptak ugyan, de alig fogyott belőlük, a tény, hogy Hollywood filmet forgatna egy történetemből, teljesen valószínűtlennek tűnt.”

A megfilmesítés jogát aztán a Fox 2000 vásárolta meg, ám évekig nem történt semmi: több rendező vállalkozott a regény adaptálására, végül az Oscar-díjas Ang Lee tűnt elég bátornak, hogy nekifogjon a lehetetlennek, és elkészítse a Pi élete című filmet. „Tétlen perceimben otthon, Kanadában el-elgondolkodtam, vajon miért vágott bele Ang Lee ebbe a nehéz projektbe. A – tartalmi és technikai – kihívás óriási volt. Állatok, víz, India” – írja Martel esszéjében, aki maga alig vett részt a filmes alkotói folyamatban. Író és rendező New Yorkban egy étteremben találkozott, hogy a Pi életéről beszélgessenek, később Martel átolvasta a regényéből írt forgatókönyv két korai változatát, és javasolt is néhány apró változtatást, de mindvégig tiszteletben tartotta Ang Lee elképzeléseit.

Írásában a filmet és a könyvet is összehasonlítja Yann Martel. „A hajó elsüllyedt” – ezzel a mondattal kezdődik a regény 37. fejezete. Ang Lee filmjében egy egész jelenet nőtt ki ebből a három szóból, célja, hogy a néző úgy érezze, mintha ott lenne a süllyedő hajón a főszereplővel együtt.

„Gyakran hallani írókról, akik elégedetlenek voltak műveik megfilmesítésével. Nem tartozom közéjük” – jelenti ki Martel határozottan az esszében. A regény és a film két különböző dolog, amely nagyon különböző nyelveken szólal meg. Ha az író szerencsés – teszi hozzá Martel –, a regény és a mozi kiegészítik egymást.

A Pi élete című filmet december 20-án mutatják be a magyar mozik.

(Európa Könyvkiadó)