Az egész világon egy időpontban, szeptember 9-én jelenik meg a legújabb Poirot-regény, amit azonban nem Agatha Christie, hanem egy rajongója, Sophie Hannah jegyez. Az egyébként pszichológiai thrillereket író Hannah-t Christie unokája, Mathew Prichard kereste meg azzal, hogy írja meg a kis szürke agysejtjeiről híres bega nyomozó legújabb történetét.

Veiszer Alinda, Lévai Balázs, Forgách András, Szellő István és Bárdos Deák Ági 2014. augusztus 2-án a Margitszigeten találkoznak, hogy barátjuk, Egressy Zoltán legújabb regényéből olvassanak fel részleteket.

Háy János legújabb regénye a felnőtté válásról szól. Ez azonban nem tenné önmagában különlegessé. De azáltal, hogy könyve egyszerre a huszadik század krónikája, a falusi életmód leírása, népszokások gyűjteménye és a jellemformálódás dokumentációja, már igen.

Az Európa Könyvkiadó híres embereket kért fel arra, hogy Bohumil Hrabal 100. születésnapja alkalmából osszák meg a nézőkkel néhány személyes gondolatukat a cseh íróról egy egyperces videóban.

Helen Fielding a második kötet megjelenése után 14 évvel úgy döntött, hogy ideje megmutatnia rajongóinak, hogy mi újság mostanában Bridget Jones életében. A harmadik rész megjelenését messze megelőzte a híre, ugyanis nagyon hamar kiderült, hogy Mark Darcy és Bridget Jones házassága egyáltalán nem tartott örökkön-örökké. Sok-sok rajongó zuhant magába és tett fogadalmat, hogy még csak felé sem néz a Bolondulásignak. Mi azért elolvastuk.

Március 28-án lesz 100 éve, hogy Bohumil Hrabal megszületett. Ez alkalomból az Európa Könyvkiadó újra kiadta a cseh író három művét, melyek az Őfelsége pincére voltam, a Sörgyári capriccio és a Szigorúan ellenőrzött vonatok. A kötetekhez Baranyai (b) András készített ünnepi borítókat. Mi olyan elégedettek vagyunk velük, hogy meg is mutatjuk mind a hármat.

Jonathan Franzenről két dolgot biztosan elmondhatunk. Az egyik, hogy vastag, nagy könyveket ír, a másik, hogy az a típusú író, aki folyamatosan ugyanazt a regényt írja. Az író eredetileg 1992-ben, magyar fordításban tavaly év végén megjelent Erős rengés című regényében ugyanúgy több szálon folyik a történet, mint a későbbi nagy sikerekben, a Javításokban és a Szabadságban, és sok későbbi téma, motívum is megjelenik benne. Hogy helyezzünk el könyvet az életműben, ha visszafelé olvasunk?

Prilepin regénye különös könyv, aktuálpolitika és irodalom szoros elegye, ami meglehetősen szokatlan mifelénk. Olyan, mintha egy hazai pályás szélsőjobb vagy szélsőbal politikus egyébként igen tehetséges regényt írt volna pártja eszméiről. De ilyesmit nem nagyon szoktak, vagy olyan rosszat, hogy ők maguk sem tudják elolvasni. Sem megírni. Oroszországban azonban természetesen minden másképp történik, a politikai vagy politikailag is értelmezhető irányregény műfajának szép hagyománya van. Prilepin könyve az orosz nemzeti bolsevizmus Mit tegyünk?-je (Csernisevszkij).

Megérkezünk az étterembe, leülünk az asztalhoz, átesünk a nehézkes rendelésen és elfogyasztjuk az előételt. A vacsorapartnereinkről rengeteg dolgot tudunk meg, köszönhetően Paul Lohman egyes szám első személyű beszámolójának. Az asztalnál ül még felesége, Claire, bátyja, a miniszterelnök-jelölt Serge és az ő felesége, Babette. A gyerekek otthon maradtak. És aztán kihozzák a főételt.

Van ez a szellemes könyv, aminek a címe megegyezik az árával, 2999 Ft, de sajnos a szellemessége ebben ki is merül. Frédéric Beigbeder írta, többnyire önéletrajzi gyökerű, és egy reklámszakember irtózatos, de társadalomkritikai töltetű hányattatásairól szól a pénz, a nők, a kábítószerek és más élvezeti cikkek mocsarában, amely mocsártól ezúton is mindenkit óva intünk.

Az Orosz népellenes mesék olvasása közben egy olyan állam tárul fel a szemünk előtt, amelynek egyetlen apró része sem szolgálja a benne élő emberek javát, és nem hordozza magában az esélyt a fejlődésre. A szerző, Dmitry Glukhovsky (interjúnk vele erre) ilyennek látja a hazáját, de a képet közel sem borúsra festi meg. Sci-fi elemekkel és humorral igyekszik fogyaszthatóbbá tenni a történeteket, mesékké alakítja őket, de végig a valóságról ír.

A 2011-es Nyughatatlanok után nemrég megjelent Szécsi Noémi emigránstrilógiájának második része, a Gondolatolvasó. A Nyughatatlanok az 1848-49-es szabadságharc után Európában szétszóródó emigránsok közé vezette az olvasót, és főhősei közül most többen is visszatérnek. Ilyen például Bárdy Rudolf fia, a siket Fülöp, aki már tizenkilencéves, és egyben a Gondolatolvasó narrátora is.

A folytatásban megmutatjuk a Gondolatolvasóhoz készült trailert.

Fotók: Tuba Zoltán, Origo

Azt gondolta, atombombát farigcsál, amit bedob és beszennyez vele mindent. De rá kellett jönnie, hogy Oroszországban már a buta topmodellek is tisztában vannak a valósággal. Dmitry Glukhovsky (ő ragaszkodik neve angolszász írásmódjához) megszállottja a hanyatló társadalmaknak, Orosz népellenes mesék című könyvével a mai orosz létről és korrupcióról próbál írni. Budapesten mutatta be a könyvet és beszélt nekünk arról, hogyan helyettesítette a vallás Oroszországban a szocializmust; hogy minden tanult ember undorodik a Pussy Riottól; hogyan vált a Putyin-ellenes fiatalság sztálinistává; illetve miért a sci-fi beszél a legjobban az orosz jelenről. Budapest egy atomháború utáni Párizs.

Az Európa Könyvkiadó új sorozatot indított Transz címmel, amelyben határátlépő írásokat ígér. A sorozat első kötete erős indításnak tűnt. A Strici voltam életrajzi könyv: megörökíti, ahogy a fekete kisfiúból, Robert Beckből előbb Blood, majd Iceberg Slim válik, ahogy lépked lefelé a striciélet lépcsőfokain. A könyv előszavában maga Ice-T biztosít minket arról, hogy most olyan dolgokat fogunk megtudni az életről, amitől leesik az állunk, és nem mellesleg, végre megértjük a hiphop lényegét. Az elragadtatott bevezetés után azonban egy már meghaladott, ezerszer hallott és látott történet vár bennünket. De van egy másik probléma is.

Iceberg Slim kötetével indítja útjára új, Transz című sorozatát az Európa Könyvkiadó, amelyben bizarr, határsértő műveket, sötét sorsokat, kockázatos életeket, sebzett történeteket, radikális gondolatokat adnak közre.

Iceberg Slim tizennyolc éves korától több mint két évtizeden át volt strici, karrierjének végül egy börtönbüntetés vetett véget 1960-ban. Több mint négyszáz lány dolgozott neki. Becenevére - Iceberg Slim: 'nyurga jéghegy' - azzal szolgált rá, hogy vézna volt, és hidegvérét még a leghúzósabb helyzetekben is megőrizte. A Strici voltam című memoárja augusztus végén jelenik meg magyarul, Gerhes Gábor borítóját nálunk láthatjátok először.

Hosszú várakozás után, augusztus 15-én jelenik meg végre a chilei Roberto Bolaño (1953-2003) immár világhírű nagyregénye, A vad nyomozók. A borító Pintér József munkája, amelyet nálunk láthattok először.

Az Európa 2010 novemberében indította el az akkor frissen lefordított Királyi hálószobákkal (itt írtunk róla) a megjelenésében újragondolt Bret Easton Ellis-sorozatát. Az új szériában a Királyi hálószobák mellé a legelső BEE-könyvet, az 1985-ös Nullánál is kevesebbet tették, amelyet a 2010-es regény folytat.

Fotó: Magócsi Márton (Origo)

Még élnek a régi ösztönök, ezért készülhetett el A nagy Gatsby újrafordítása ahelyett, hogy a régi, elavult szöveget adták volna ki ismét. A fordító, Bart István szerint azonban ez a szemlélet kihalófélben van, alig lehet értékes könyvet találni a magyar piacon. Az Európa kiadó szerkesztője volt, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnökeként ő indította el a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Jonathan Franzen magyar fordítója most éppen megint egy Franzen-regényen dolgozik, aminek valószínűleg Rengések lesz a címe. Bart Istvánnal beszélgettünk.

Attól fogva, hogy A tulajdonságok nélküli ember első kötete a harmincas évek elején megjelent, Robert Musil főművét egyre-másra Joyce Ulysseséhez és Proust regényfolyamához hasonlítgatták. Húsz évig, éppen a két világháború közé eső két évtizeden át dolgozott Musil e művén. S bár a regény cselekménye 1913-14-ben, a világháború küszöbén álló császári Bécsben játszódik, ennek a mindenestül múlttá váló világnak gyilkos iróniájú leleplezésével fokról fokra eljut Musil a 20. század első felének egész szellemi felülbírálásáig. A regény nem alkalmi kikapcsolódásra szolgáló olvasmány, hanem akár hónapokra, évekre szóló, újra meg újra előkerülő könyv. A tulajdonságok nélküli ember először 1977-ben, majd 1995-ben jelent meg magyarul. Harmadszorra az Európa Könyvkiadó a könyvhétre adja ki, ehhez Györffy Miklós írt útószót. Ezt nálunk olvashatjátok először!

"No de mit jelent "orosznak" lenni? (…) Német autóval járni, ázsiai pornót nézni, amerikai pénzzel fizetni, zsidó istenben hinni, francia diszkurszmongereket idézni, büszkén elhatárolódni "a hatalmon lévő rablóbandától" - és közben folyton azon igyekezni, hogy valamit ellopjunk, legalább digitálisan. Egyszóval a világ szíve és minden kultúra univerzális szintézise." Itt az új Pelevin, egy újabb példamutató és szédületes turborealista (az író önmeghatározása) mutatvány, vagy inkább mixtúra és szép új világ.

Fotók: Tuba Zoltán [origo]

Jože Hradil sokat tett és tesz a magyar irodalom népszerűsítéséért: elkészítette az első és egyetlen szlovén-magyar, magyar-szlovén szótárat, fordított többek között Jókait, Petőfit, Adyt, a kortársak közül Nádastól az Egy családregény végét. Az Európa kiadó a könyvfesztiválra adta ki Hradil családregényét. A Képek arc nélkül egy multikulturális család gyökereit tárja fel, és azt, hogyan hat a nyelvi, nemzeti sokszínűség a személyiség alakulására. Hradillal többek között a Jókaival való találkozásáról, a magyar irodalom szlovéniai népszerűségéről beszélgettünk, és arról, hogy mi akadályozta meg Weöres Sándort abban, hogy leérjen hozzá.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Eugen Ruge azért ment matekszakra, mert középiskolában beleszeretett a nála négy évvel idősebb matektanárnőjébe. Aztán egy épülő atomerőműnek kellett volna biztonsági elemzéseket készítenie, amit már nem vállalt el és inkább színdarabok írásába fogott. Az áttörést 2011 hozta meg számára, amikor A fogyatkozó fény idején című bemutatkozó regénye megkapta az év legjobb német nyelvű regényének járó Deutscher Buchpreis nevű elismerést. Regényében négy generáció életéről ír az NDK-ban, és bár sok fiktív elemet vegyít a történetekbe, voltaképp a családján keresztül mutatja be a keletnémet hétköznapokat. A budapesti könyvfesztiválon róluk, a berlini fal mögötti életről, nem túl szimpatikus alteregójáról és az életkor és az írás összefüggéseiről beszélt meglepő őszinteséggel. Valamint arról is, hogy miért bosszankodott, amikor leomlott a berlini fal.

Jevgenyij Popov bizonyos értelemben csúcstartó. Egy interjúban egyenesen a Guinnes Rekordok Könyvébe illő "teljesítménynek" tartja, hogy miután 1978-ban felvették a (természetesen: szovjet) Írók Szövetségébe, 7 hónap és 13 nap múlva ki is zárták onnan, egyébként Viktor Jerofejevvel együtt, a Metropol Almanach című 12 példányban elkészített szamizdat létrehozásában való részvételükért. Aki a számmisztikát kedveli, érdekesnek találhatja, hogy Popovnak épp 13 év után jelenik meg kötete magyar nyelven, mégpedig a második.

Amir Gutfreund 2003-ban megjelent, Sapir-díjas nagyregényét a könyfesztiválra jelenteti meg az Európa kiadó. A késés miatt sosem tudhatjuk meg, hogy milyen lett volna A mi holokausztunk recepciója, ha egyből megjelenik magyarul is: a friss Nobel-díjas Kertész Imre életműve (és persze kitüntetetten a Sorstalanság) körül kialakuló tudományos és közéleti diskurzust bizonyára színezte volna. Most - immár messzebb a Kertész-hatástól - magyarul is kézbe vehetjük a holokauszt-irodalom újabb megkerülhetetlen művét.

Miért keveri össze egy kisgyerek a háborút a valósággal? Hogyan buktatja meg egy író rajzaival a saját könyvét? Milyen érzés a saját gyötrődéseidet oroszul visszahallgatni? Háy János új regényében, A mélygarázsban három szereplő (egy szerelmi háromszög) monológjait olvashatjuk. A jövő heti könyvfesztiválon ezzel a kötettel indítja az Európa kiadó az író életműsorozatát. Háy János az ablakon ugrana ki a fejlődés fogalmától. Interjú.