Ezek a könyvek érkeznek az idén.

A kéziratra két kockás füzetben bukkantak.

A Jaffa kiadó Szabó Magda-életműsorozatában a tervezettnél eggyel több kötet lesz. Megkerült ugyanis az írónő első, eddig kiadatlan kisregénye, a Csigaház - írja a VS.hu.

Az egész világon egy időpontban, szeptember 9-én jelenik meg a legújabb Poirot-regény, amit azonban nem Agatha Christie, hanem egy rajongója, Sophie Hannah jegyez. Az egyébként pszichológiai thrillereket író Hannah-t Christie unokája, Mathew Prichard kereste meg azzal, hogy írja meg a kis szürke agysejtjeiről híres bega nyomozó legújabb történetét.

Third Man Books nevű kiadójával Jack White is beszáll a könyv-bizniszbe. Honlapjuk szerint egy félelmet nem ismerő, fantáziadús és eklektikus vállalkozásba kezdenek, illletve remélik, hogy jelenlétük fontos előrelépés lesz az amúgy is virágzó és erőteljesen terjeszkedő amerikai független irodalom szférájában.

Veiszer Alinda, Lévai Balázs, Forgách András, Szellő István és Bárdos Deák Ági 2014. augusztus 2-án a Margitszigeten találkoznak, hogy barátjuk, Egressy Zoltán legújabb regényéből olvassanak fel részleteket.

Nem kevés gyanakvással vettem a kezembe Irvin D. Yalom könyvét. Furcsa módon az amerikai pszichiáter művei eddig elkerülték a figyelmemet. Pedig néhány alapműve, köztük a Szerelemhóhér már több mint egy évtizede (egészen pontosan 2002-ben) megjelent egy másik kiadónál. A Park kiadó most nem egyszerűen újranyomta a könyvet, hanem a tizenkét évvel ezelőtti ‒ sok kívánnivalót maga után hagyó ‒ fordítást nagyon rendesen megdolgozta. Feltehetően Polgár Anita szerkesztőnek (felelős szerkesztő Tönkő Vera, szakmai lektor dr. Unoka Zsolt) köszönhetjük, hogy a tíz pszichoterápiás történetet ezúttal rendkívül igényes magyarításban olvashatjuk.

A Könyvhétre jelent meg Térey János legújabb, Átkelés Budapesten című verseskötete, amelyhez a Libri kiadó saját Google Térkép felületet készített, hogy az egyes költemények térbeli elhelyezkedése vizuálisan is könnyen lekövethető legyen.

Már javában zajlik a 85. Ünnepi Könyvhét, ami egyben a 13. Gyermekkönyvnapok is. Előbbihez kapcsolódó ajánlónkat itt olvashatják, mostani összeállításunkban pedig öt gyerekkönyvet szedtünk össze utóbbi apropóján. A friss megjelenéseknek köszönhetően megismerhetjük a bűzös-bájos Trutymóékat, bepillanthatunk az identitásával küszködő kamasz, Trevor életébe, láthatjuk, ahogy Ati megtanul repülni, megismerhetjük a Kistehén barátait és bejárhatjuk a világot a Sárkányjárgánnyal.

A kép forrása: Libri Kiadó

Talán még soha nem voltam olyan könyvbemutatón, ahol egy könyvet ennyien mutattak be. Lovasi András, Lévai Balázs, Kispál András, Szabó Attila, Leskovits Gábor, Nagy Ervin és a kultúrfitneszes Horváth Gergely állt és ült tegnap az Átrium színpadán, hogy erős kezdőlökést adjon az első kettő közös, Lovasi - Idáig tudom a történetet című könyvéhez. A jelenlévő zenészek ikonikus dalokat szólaltattak meg, Nagy Ervin a könyvből olvasott fel részleteket, Horváth Gergely kérdezett, Lévai Balázs válaszolt, Lovasi pedig mint az este csillaga csapódott folyamatosan a színpadon vizuálisan is jól elkülöníthető csoportok közé: énekelt, gitározott, emlékezett és bárki szavába vágva válaszolt a kérdésekre.

Háy János legújabb regénye a felnőtté válásról szól. Ez azonban nem tenné önmagában különlegessé. De azáltal, hogy könyve egyszerre a huszadik század krónikája, a falusi életmód leírása, népszokások gyűjteménye és a jellemformálódás dokumentációja, már igen.

A Vérvörös olyan témákat érint, amiket az ifjúsági irodalom ritkán, mint például az iskolai erőszak. Úgyhogy bár tele van fogyatékosságokkal, mégis érdemes elolvasni.

Ira Levin első, az Agave kiadónál kiadott műve a Rosemary gyermeke lesz, ami Chuck Palahniuk előszavával a 2014-es Könyvhétre jelenik meg.

Úgy tűnik, nem ununk rá a Mi, szemüvegesekre, a Bezzeg az én időmben-re, a Szalmalángra, a Hárman a szekrény tetején-re. Fél évszázada nyomjuk a kamaszlányok kezébe a pöttyös vagy csíkos borítóval ellátott regényeket, vagy legalábbis azokat az újrakiadásokat, amelyeket sokan annak idején még a Móra Könyvkiadó sorozatában ismertek meg. Annak ellenére, hogy újraolvasva ezek a könyvek sokszor kínosan didaktikusnak, szörnyen szocialistának vagy valószerűtlenül rózsaszínnek tűnnek.

Fotó: Tuba Zoltán (Origo)

Závada Pál szerint bármilyen hagyományos emlékművet állítani hülyeség, és bár nem szabad türelmetlennek lennünk a múlttal való szembenézésben, a szándékos hazudozásba nem kellene belenyugodni. Úgy látja, a nemzeti önismeretet államilag szentesített, kötelező téboly váltotta fel, a tények pedig már senkit sem zavarnak. Az íróval legújabb könyve, a Természetes fény megjelenése apropóján beszélgettünk.

Az elmúlt évtizedek Kelet-Európája kulturális, társadalmi és politikai párbeszédének jellegzetes és tanulságos eleme az ügynökkérdés. A széles közvéleményt itthon viszont csak azzal lehetett igazán megszólítani, ha egy híres emberről, politikusról, sportolóról vagy művészről kiderült, hogy ügynök volt, az azonban, hogy ki milyen szintű kollaboráns szerepet vállalt, sokszor zavaros és ellentmondásos, homályban maradt, és kevés kivételtől eltekintve komoly következményük nem is lett a feltárásoknak. Mégis, mára abban a szóban, hogy ügynök, a szocialista múlt minden negatívuma belesűrűsödött, egyúttal a mai történetírás toposzává vált, egyúttal pedig a könyvpiac egyik jokerévé is.

Két új könyv, az egyik a magyar futball és a titkosszolgálat kapcsolatának feltárásával, a másik az ügynökrendszer hátterével és nemzetközi példáival próbál rendet tenni a zavarban, és rávilágítani az itthoni problmékra. És Szex apóra.

A boldog hentes felesége állati jó könyv. Igaz, pont az állatok húzzák benne mindig a rövidebbet. Félbevágott kismalacok és szőrös kiskecskefejek hevernek szanaszét a lapjain. Nekem, aki minden szelet csirkemell elfogyasztása után lelkiismeret-furdalást érzek, ez komoly kihívást jelent. Pláne, hogy rögtön az első oldalon lelepleződök: én vagyok az a bölcsész, aki elvesztette kapcsolatát a valósággal, ami a könyv főhőse ("kincsem, az én férjem") szerint a legfőbb bűnök egyike.

1913 az év, amelyben Oskar Kokoschka megfesti a Szélmenyasszony című remekművet, megnyílik az első Aldi, Jung apagyilkosságot követ el, először szintetizálnak Ecstasyt, Arnold Schönberget felpofozzák, Hitler tájképeket fest, Duchamp elkészíti az első ready-made-et, megtalálják a Mona Lisát, illetve Franz Kafka megkéri Felice Bauer kezét. És ez még közel sem minden, amit a háború előszelében toporgó Európáról Florian Illies el akar nekünk mondani. A szerző Az évszázad nyarával olyan kultuszt varázsol az 1913-as év köré, hogy menten csomagolnánk és indulnánk, ha lenne rá lehetőségünk.

Az Európa Könyvkiadó híres embereket kért fel arra, hogy Bohumil Hrabal 100. születésnapja alkalmából osszák meg a nézőkkel néhány személyes gondolatukat a cseh íróról egy egyperces videóban.

Helen Fielding a második kötet megjelenése után 14 évvel úgy döntött, hogy ideje megmutatnia rajongóinak, hogy mi újság mostanában Bridget Jones életében. A harmadik rész megjelenését messze megelőzte a híre, ugyanis nagyon hamar kiderült, hogy Mark Darcy és Bridget Jones házassága egyáltalán nem tartott örökkön-örökké. Sok-sok rajongó zuhant magába és tett fogadalmat, hogy még csak felé sem néz a Bolondulásignak. Mi azért elolvastuk.

Március 28-án lesz 100 éve, hogy Bohumil Hrabal megszületett. Ez alkalomból az Európa Könyvkiadó újra kiadta a cseh író három művét, melyek az Őfelsége pincére voltam, a Sörgyári capriccio és a Szigorúan ellenőrzött vonatok. A kötetekhez Baranyai (b) András készített ünnepi borítókat. Mi olyan elégedettek vagyunk velük, hogy meg is mutatjuk mind a hármat.

A H.P. Lovecraft műveit mintául vevő műfaj, a new weird legfontosabb követőiként tartják számon China Miéville-t (kritikánk a Kraken című könyvéről itt olvasható) és Jeff Vandermeert is. A new weird a valós világban létező helyszíneket választ elbeszélései alapjául, és azokat klasszikus sci-fi és fantasy elemekkel turbózza fel, a történetek feszülségét végig a valóság és a fantázia ellentmondásaira alapozva.

Vandermeer könyve, az Expedíció ennek megfelelően tökéletesen illeszkedik a new weird keretei közé: furcsa, emberi szövetekből összeállt erdei lények, lélegző építmény falán végigfutó apokaliptikus, világító írások, és egy magányos biológusnő megfoghatatlan és izgalmas története, de helyenként roppant közhelyes.

Berki Judit veszélyes műfajt választott első regényének. Valamilyen oknál fogva még egy bő évtized után is jó ötletnek tűnik párkereső nőket történetek középpontjába állítani, de egyre nehezebb újat mutatni a témában. És mégis, az Ülök a matracon elolvasása után úgy tűnik: van még olyan szeglete a szingli irodalomnak, amit nem aknáztak ki teljesen.

Jonathan Franzenről két dolgot biztosan elmondhatunk. Az egyik, hogy vastag, nagy könyveket ír, a másik, hogy az a típusú író, aki folyamatosan ugyanazt a regényt írja. Az író eredetileg 1992-ben, magyar fordításban tavaly év végén megjelent Erős rengés című regényében ugyanúgy több szálon folyik a történet, mint a későbbi nagy sikerekben, a Javításokban és a Szabadságban, és sok későbbi téma, motívum is megjelenik benne. Hogy helyezzünk el könyvet az életműben, ha visszafelé olvasunk?

Prilepin regénye különös könyv, aktuálpolitika és irodalom szoros elegye, ami meglehetősen szokatlan mifelénk. Olyan, mintha egy hazai pályás szélsőjobb vagy szélsőbal politikus egyébként igen tehetséges regényt írt volna pártja eszméiről. De ilyesmit nem nagyon szoktak, vagy olyan rosszat, hogy ők maguk sem tudják elolvasni. Sem megírni. Oroszországban azonban természetesen minden másképp történik, a politikai vagy politikailag is értelmezhető irányregény műfajának szép hagyománya van. Prilepin könyve az orosz nemzeti bolsevizmus Mit tegyünk?-je (Csernisevszkij).

A Budapest Noir-ciklus után első könyvét jelentette meg 2013 végén Kondor Vilmos. Az író eddigi legnagyobb szabású műve, A másik szárnysegéd feszes cselekményével és pontos korrajzával izgalmas kalandregény, apróbb hibái ellenére is.