Fotó: Szabó Balázs [origo]

Cserna-Szabó András író, gasztrofilozófus, étteremkritikus szerint első regényének, a most megjelent Szíved helyén épül már a Halálcsillagnak nem ő a főhőse, csak divat lett úgy olvasni az irodalmat, mintha az egy igényesebb Blikk lenne. Mi a közös a Facebookban és az alkoholizmusban? Mikor ír az író, ha egész nap nőkkel hempereg és a vécékagylóba okádik? Miért gyanús Magyarországon, ha egy regény humoros? Interjú méregerős paprikával, Albatrosz-könyvekkel és a Hamis csöcsök nevű zenekarral.

Az Európa kiadó Vámos Miklós-sorozatában a Könyvfesztiválra érkezik az újabb kötet, amely két korábbi, a boltokban már nehezen megtalálható könyvet tartalmaz. A Teniszezz velem! és a Ha én Bródy volnék az alkalomból új, közös előszót (Nekifutás, 2012. december) és utószót (Levezető futás, 2013. január) kapott. A Levezető futás egy részletét és a borítót nálunk láthatjátok először.

A séf (17. századi ismeretlen spanyol festő)

Az ókori saturnáliák alkalmával a cselédek az uraságok asztalához ültek, az elmúlásra lakomákkal válaszoltak, a családtagok ajándékokkal kedveskedtek egymásnak, a világ egy picit kifordult sarkaiból. A középkorban Bolondok Lakomájáva alakult az ünnep. A mítoszok, legendák és történelmi rejtélyek iránt igencsak fogékony Lawrence Norfolk ezúttal a 17. századba húzza vissza hasonló érdeklődésű olvasóját a beszélő nevű mesterszakács, John Saturnall történetén keresztül.

Áprilistól kapható a boltokban a tavasz sokak által talán legjobban várt könyve, Viktor Pelevin új, posztapokaliptikus regénye M. Nagy Miklós fordításában. A borítót, amelyet Gerhes Gábor tervezett, nálunk láthatjátok először.

Az áprilisi Könyvfesztivál vendége lesz Amir Gutfreund, akinek A mi holokausztunk című, önéletrajzi ihletésű regénye erre az alkalomra jelenik meg az Európánál. Amir Gutfreund az izraeli Haifában született 1963-ban, alkalmazott matematikát tanult, majd a légierőben szolgált, ahonnan alezredesi rangban szerelt le. A mi holokausztunk volt az első regénye, és ezzel nyerte el a Jad Vasem (a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága) Buchman-díját. A magyar borítót nálunk láthatjátok először.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Pavel Brycz cseh író szerint a traumák során az emberek elveszítik a természetes elbeszélő képességüket. Az Európa kiadónál most megjelent regénye, A pátriárkák letűnt dicsősége egy a szülőföldjétől elszakított, ukrán gyökerű család történetét követi nyomon a 20. század során. A Cseh Állami Irodalmi Díjat elnyert könyv bemutatójára Brycz Budapestre utazott, ahol a Kötve-fűzvének beszélt arról, hogyan harcolhattak kisvárosa egyik utcájában Pinochet csapatai, miközben a könyvtáron a Gestapo felirat függött; hogyan változott meg a férfiasság fogalma, és hogy mi köze ennek a focihoz és a Bruce Willishez; miért nem érdekes hazájában, ki számít őscsehnek.

2011-ből vissza 1958-ba és ottmaradni, hogy megakadályozza a Kennedy-gyilkosságot - ez vár az új Stephen King regény hősére. De kellően izgalmas-e megfigyelni az amerikai történelem egyik legnagyobb hatású gyilkosságának elkövetőjét?

Jön egy nyolcvanas évekbeli budapesti házibulikról szóló regény, Gorbacsov elmeséli az életét, Viktor Pelevin háborúba indul, illetve John Lennon személyes leveleiben turkálhatunk. De új könyvvel jelentkezik Háy János és Varró Dániel is, továbbá az áprilisi Könyvfesztivál díszvendége Michel Houellebecq lesz, neki is új kötete jön. Ezt a tíz könyvet várjuk a legjobban 2013 első hónapjaiban.

Eraszt Fandorin, Borisz Akunyin híres orosz detektívje már ismerős lehet a magyar olvasók számára is. Nem csupán az Európa Kiadónál eddig megjelent Akunyin-kötetekből, hanem a nálunk is sugárzott Fandorin-filmekből is. A cár könyvtára főhőse is Fandorin, ám nem a 19. századi nyomozó, hanem annak késői utóda, az angol történész, Nicholas Fandorine. A könyv egyébként a Nicholas-sztorik nyitódarabja, amely oroszul 2000-ben jelent meg először és még három kötet követte, amelyek remélhetőleg hamarosan magyar nyelven is hozzáférhetőek lesznek.

"Hirtelen ezer ember kezdett táncolni és énekelni a kifeszített kötélen anélkül, hogy egy is leesett volna. A Pi élete című könyv átalakult a Pi élete című filmmé" - írta Yann Martel esszéjében, amely a Times szombati kiadásában jelent meg december 8-án, a film londoni bemutatója után.

"A harmadik erő" - ez egy amerikai egyesület lapja volt, a magyar "harmadik út" szellemi elődei tehát valahol az USA farmergazdálkodó vidékein keresendők. A népi mozgalomról annyi minden maradt homályban az elmúlt kilencven évben, hogy most eljött az ideje annak, hogy az irodalmárok után a történészek is újragondolják a szerteágazó irányzat eszmetörténeti gyökereit.

Magyarországon úgy alakult, hogy Jonathan Franzen két nagy hatású regénye egy naptári évben jelent meg, miközben eredetileg a Javítások és a Szabadság publikálása között kilenc év telt el. Itthon azzal is borult a kronológia, hogy idén tavasszal a Szabadságot előbb olvashattuk, az Amerikában 2001-ben megjelent Javítások pedig végül a mostani karácsonyi könyvpiac húzócíme lett. Akárhogy is, a Javítások volt az a regény, amivel Franzen korábbi két könyve kritikai sikerei mellé a közönség elismerését is elnyerte, és pillanatok alatt díjnyertes, nemzetközi sztárírót csinált belőle.

Ma került boltokba a Harry Potter-széria világhírű írója, J. K. Rowing legújabb, ezúttal felnőtteknek szóló regénye, az Átmeneti üresedés (Gabo Kiadó) magyar kiadása. A regény az Egyesült Királyságban az előjegyzések és az első napi eladások alapján minden idők második legjobb nyitányát érte el (az első helyen Dan Brown Az elveszett jelkép című regénye áll). Angol nyelvterületen a megjelenést követő közel egy hónap alatt több mint egymillió példány fogyott a kötetből. A nagy sikerre való tekintettel a BBC sorozatot készít belőle, amelyet 2014-ben vetítenek majd.

Igazi nekem való csemege - ez volt az első gondolatom, hiszen aktuális világpolitikai eseményről, a közelmúlt történelméről, valamint háborúról szól, de közben nem terheli túl az agyamat. A második gondolatom pedig az: mennyire meglepő, hogy ez a könyv egyáltalán megjelent magyarul, méghozzá hihetetlenül gyorsan. Hiszen nem kapcsolódik hozzá film (például Rajiv Chandrasekaran Irak megszállásáról szóló kiváló könyvét vélhetően a Zöld zóna filmnek köszönheti a magyar olvasó - a filmről itt írtunk), nem lehet rá árukapcsolást szervezni, és nincs benne kötözéses szex.

A 13 éves kamasz, Luke számára április 11-én 16 óra 27 perckor megállt az élet. Édesanyja meghalt egy közúti balesetben. Az apja inni kezd, elmerül a veszteség miatti fájdalmában. Luke próbál a felszínen maradni, nem megadni magát, de mégis mit tehet egy gyerek annak a napnak a délutánján, amikor elhamvasztják az anyját, mit tehet, ha tudja, hogy az apja azért küldi játszani, hogy ne lássa, ahogyan leissza magát?

Feltételezem, hogy a legtöbb embernek - hozzám hasonlóan - csak valami homályos, óhatatlanul is az amerikai gengszterfilmek ábrázolásaival színezett, sztereotipikus képe van arról, milyen az élet a börtönökben. Amikor némi voyeurisztikus kíváncsisággal a kezembe vettem Fiáth Titanilla Börtönkönyvét, arra számítottam - részben az első pillantásra komolytalannak tűnő, tarka, puha borító miatt -, hogy izgalmas sztorikon keresztül fogok bepillantást nyerni ebbe a számomra ismeretlen, fenyegetőnek, veszélyesnek tűnő, és épp emiatt tisztes távolból borzongatóan vonzó világba. A pszichológus-kulturális antropológus szerző könyve végül ennél jóval többet kínált.

A karácsonyi rohamra kiadott könyvek kínálata színes és erős, de nem feltétlenül teszi vidámabbá, szeretetteljesebbé majd az ünnepi hangulatot. Cormac McCarthy és Vaszilij Grosszman a negyvenes évek elejének kegyetlen amerikai és orosz világával, Stephen King rákos baráttal alapozza meg a hangulatot, jön Puzsér Róbert, Jonathan Franzen, valamint Magda, a bestia és egy szakácskönyv másnapossághoz. Végre magyarul is olvasható kultkönyvek, Tolkien- és Dickens-ünnep, mackók minden mennyiségben és habcsókos mesék az ünnepi könyvkínálatban.

Oravecz Imre az Ondrok gödre című regényében indította el az Árvai család történetét. Az Árvaiaknak az első könyvben az író szülőfalujában, Szajlában, a most megjelent folytatásban, a Kaliforniai fürjben pedig Amerikában, a kelet-európai vendégmunkások közegében kell boldogulniuk. A szántóföldről az üzembe kerülés traumája, utcán vizelő magyarok és demokráciáról megfeledkező Amerika. Oravecz Imre egy sajtóreggelin mesélt az Amerikába kitántorgott magyar vendégmunkások, bevándorlók borzasztó nehézségeiről.

A Los Angeles Times hasábjain állítólag az jelent meg - legalábbis a könyv borítója szerint -, hogy "a Raylan igazi remekmű: az elsőtől az utolsó oldalig". Az egyik budapesti könyvesbolt kirakatában pedig ott van a könyv, több példányban, egy kalap és figyelemfelhívónak szánt feliratokkal ellátott cetlik társaságában. Az egyiken valami olyasmi áll, hogy "Az amerikai regény »Tarantinója«". Ha ez igaz, akkor egyrészt Tarantino lehet az amerikai film Leonardja.

Másrészt meg az amerikai regény elég nagy szarban lehet manapság.

Mert a Raylan című könyvet remekműnek csak az nevezheti, aki elképzelhetetlenül hosszú időt töltött ingerszegény környezetben. Vagy el volt tiltva bármilyen szöveg olvasásától.

Gerlóczy Márton legújabb könyvében, a Check-inben külföldön átélt kalandjait írja le. Az ajánló szerint "nemcsak négy kontinens tíz országát ismeri meg és ismerteti meg az olvasóval, hanem legalább ennyire magáról és honfitársairól is izgalmas tapasztalatokra tesz szert". A 12 novella kitartóan dolgozik azon, hogy elidegenítse, megutáltassa a "csóró magyar" világturistát. Íme Gerlóczy Márton négy alapszabálya az ellenszenves hős megteremtéséhez és az antiútikönyv-íráshoz!

A kilencvenes évek közepén nagyjából mindent el lehetett adni, ami színes és nyomtatott volt, hihetetlen példányszámban találtak gazdára olyan minőségű kiadványok, amelyek most már ki sem kerülnek a boltokba. Ma a könyvkiadás tőkeszegény piac, a gyerekkönyvekre általában két-három millió forintot tud fordítani egy kiadó, és ha valamiből ötezer kötet elkel, az maga a nagy siker. A példányszámok radikálisan csökkentek, a trendek évről évre változnak, de most is van olyan kiadó, amely egy aktuális divatot kap el, remekül megél belőle, majd a lecsengés után eltűnik a süllyesztőben.

Fotó: Magócsi Márton [origo]

Nem bírja sem az anyák, sem a politizáló írók közösségét, most angolul megjelent 2002-es vámpírregényét a Nyirő-ügy felől olvasta a Guardian brit lap. Szécsi Noémi soha nem gondolta volna, hogy gyerekkönyvet fog írni, a tudálékos vámpírok, vegetariánus hentesek, anarchista biciklisfutárok, szabadságharcos emigránsok után most megjelent könyve mégis az elfoglalt szülők, a csonka családok gyerekeiről szól. A Mandragóra utca 7. megjelenése apropóján a tekintélyfüggő magyar irodalomról, az ijesztő anyaságról, zsarnok iskoláról, kelet-európai történetekről beszélgettünk az írónővel.

Kedd este mutatta be a Kossuth Kiadó Kulka János szakácskönyvét, az idegborzoló című Önételrajzot, amely a színész kedvenc ételeinek receptjeit és a főzésről, az ételekről szóló gondolatait tartalmazza. Kulka nem szeret interjút adni, nem szívesen beszél magáról - ez meglátszik a szakácskönyvön is. Az életből csak morzsákat kapunk, megállunk egy-egy fontosabb állomásnál, és megnézzük, milyen étel köti oda az ország Mágenheim doktorát. Kiderül például, hogy gyerekként rá sem bírt nézni a mákra, később megszerette, illetve hogy kamaszként Szegeden kenyérevő versenyt rendeztek, és aztán napokig rosszul voltak. Szeged, Fonyód, Kaposvár, Budapest - van, ahová az első szilvás gombóc, máshová a házvezetőnő, Mariska néni burgonyás rétese köti a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt.

Jonathan Franzen a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb sztárja és fenegyereke. December elején Bart István fordításában jelenik meg az Európa Könyvkiadónál 2001-es regénye, a The Corrections (Javítások), amellyel a kritikusok és az olvasók elismerését is kiváltotta. Sikerkönyv lett, elnyerte többek között az amerikai irodalmi díjat, a National Book Awardot, és ott volt a legjelentősebb díjak nagy esélyesei között. A Javítások néhány hónappal 9/11 előtt jelent meg, a sztereotípiák szerint totálisan jellegtelennek gondolt közép-nyugati középosztálybeli család évtizedeit kíséri végig. A magyar borító a Kötve-fűzvén látható először.

Bár már első könyveivel feltűnést keltett, Don Winslow az igazi áttörést az Egyesült Államok és Mexikó határvidékén játszódó krimijeivel érte el. A legfontosabb kortárs amerikai krimiszerzők közé a Vadállatok, a Bobby Z halála és élete, a Drogháború és a Vadállatok folytatása, A Gandzsa urai emelték. Oliver Stone rendezésében nemrég itthon is bemutatták a Vadállatokból készült filmet, de ez nem az első Winslow-film volt és a hírek szerint számos további követi majd. Van miből válogatni, a most ötvenkilenc éves szerzőnek a Vadállatok a tizenharmadik regénye volt, és az életmű évről évre bővül.