Az Európa 2010 novemberében indította el az akkor frissen lefordított Királyi hálószobákkal (itt írtunk róla) a megjelenésében újragondolt Bret Easton Ellis-sorozatát. Az új szériában a Királyi hálószobák mellé a legelső BEE-könyvet, az 1985-ös Nullánál is kevesebbet tették, amelyet a 2010-es regény folytat.

Fotó: Magócsi Márton (Origo)

Még élnek a régi ösztönök, ezért készülhetett el A nagy Gatsby újrafordítása ahelyett, hogy a régi, elavult szöveget adták volna ki ismét. A fordító, Bart István szerint azonban ez a szemlélet kihalófélben van, alig lehet értékes könyvet találni a magyar piacon. Az Európa kiadó szerkesztője volt, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnökeként ő indította el a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Jonathan Franzen magyar fordítója most éppen megint egy Franzen-regényen dolgozik, aminek valószínűleg Rengések lesz a címe. Bart Istvánnal beszélgettünk.

Alig egy hónapja és négyszázegy éve William Shakespeare a Silver és a Monkwell utca sarkán lakott Londonban. Ezt kivételesen biztosan tudjuk. William Shakespeare-rel kapcsolatban kevés dolog van, amiről ezt teljesen őszintén kijelenthetjük. Például bizonytalan, hogy így írta-e a nevét, mert a fennmaradt sajátkezű aláírásának egyike sem ezt bizonyítja. Vagy, hogy úgy nézett-e ki, ahogy mi gondoljuk. Hiszen összesen három eredeti portrénk van róla, amik közül egy talán egy amúgy sem túl pontos másiknak a másolata. Bill Bryson brit újságíró könyvében ezt a hiányos tudásunkat igyekszik foldozgatni, bár ő is inkább csak kérdéseket tesz fel és válaszokat cáfol meg.

Fotó: Hirling Bálint, Origo

Munkájához jó kondi kellett, minden másnap tornaterembe jár a mai napig. Úgy érzi, kihalófélben van, de az emberek nem hiányznak neki, csak az oroszlánok. Hubert Géza Wells dolgozott Homoki Nagy István klasszikus állatfilmjén, a Cimborákon, 1956 után Amerikába emigrált, ahol sok más mellett az Elza kölykei, a Távol Afrikától, a Csupasz pisztoly 2. és a Babe 2. forgatásán dolgozott dublőzként, állatidomárként. A kétszeres Oscar-díjas, nyugdíjas hollywoodi állatszínész, idomár most megjelent könyvében, Az állatidomár is emberben legemlékezetesebb forgatásairól mesél. Zavarja, hogy állatvédők igazságtalanul támadták.

Tavaly októberben jelent meg a Libri Kiadó gondozásában Földes András Erőss Zsoltról szóló életrajzi könyve. Erőss akkor a legveszélyesebbnek mondott nyolcezresre, az Annapurnára készült. Az idei év újabb csúcsot hozott, az új nyolcezres pedig egy szörnyű tragédiát. Földes András a legnagyobb magyar hegymászó utolsó útjával egészítette ki a könyvet, a javított és bővített kiadás a tervek szerint június 7-én jelenik meg.

Attól fogva, hogy A tulajdonságok nélküli ember első kötete a harmincas évek elején megjelent, Robert Musil főművét egyre-másra Joyce Ulysseséhez és Proust regényfolyamához hasonlítgatták. Húsz évig, éppen a két világháború közé eső két évtizeden át dolgozott Musil e művén. S bár a regény cselekménye 1913-14-ben, a világháború küszöbén álló császári Bécsben játszódik, ennek a mindenestül múlttá váló világnak gyilkos iróniájú leleplezésével fokról fokra eljut Musil a 20. század első felének egész szellemi felülbírálásáig. A regény nem alkalmi kikapcsolódásra szolgáló olvasmány, hanem akár hónapokra, évekre szóló, újra meg újra előkerülő könyv. A tulajdonságok nélküli ember először 1977-ben, majd 1995-ben jelent meg magyarul. Harmadszorra az Európa Könyvkiadó a könyvhétre adja ki, ehhez Györffy Miklós írt útószót. Ezt nálunk olvashatjátok először!

"No de mit jelent "orosznak" lenni? (…) Német autóval járni, ázsiai pornót nézni, amerikai pénzzel fizetni, zsidó istenben hinni, francia diszkurszmongereket idézni, büszkén elhatárolódni "a hatalmon lévő rablóbandától" - és közben folyton azon igyekezni, hogy valamit ellopjunk, legalább digitálisan. Egyszóval a világ szíve és minden kultúra univerzális szintézise." Itt az új Pelevin, egy újabb példamutató és szédületes turborealista (az író önmeghatározása) mutatvány, vagy inkább mixtúra és szép új világ.

Az újonnan revideált Károli-Biblia 2011-es nyomása teljesen elfogyott, a második szériában pedig már 44 kötésformában lehet beszerezni, köztük rózsaszínben, türkízben, ciklámenben és lilában - ezzel pedig sokak kívánsága vált valóra a Veritas Kiadó sajtóközleménye szerint. A feltűnő színek mellett a terjesztés is rendhagyó: mostantól a Tescóban is beszerezhető lesz.

Fotók: Tuba Zoltán [origo]

Jože Hradil sokat tett és tesz a magyar irodalom népszerűsítéséért: elkészítette az első és egyetlen szlovén-magyar, magyar-szlovén szótárat, fordított többek között Jókait, Petőfit, Adyt, a kortársak közül Nádastól az Egy családregény végét. Az Európa kiadó a könyvfesztiválra adta ki Hradil családregényét. A Képek arc nélkül egy multikulturális család gyökereit tárja fel, és azt, hogyan hat a nyelvi, nemzeti sokszínűség a személyiség alakulására. Hradillal többek között a Jókaival való találkozásáról, a magyar irodalom szlovéniai népszerűségéről beszélgettünk, és arról, hogy mi akadályozta meg Weöres Sándort abban, hogy leérjen hozzá.

Shani Boianjiu szemtelenül fiatal, 25 éves világhírű izraeli író. 2012-ben az amerikai Nemzeti Könyvalapítvány az öt legjobb 35 év alatti szerző közé választotta a Bátraké a mennyország című könyvéért, melyet két éves kötelező izraeli katonai szolgálata ihletett, és amelyben három lány sorsát követi. Shani vidám, nagyhangú lánynak tartja magát, a Harvardon végzett szociál-antropológia és angol szakokon, s könyveit héber anyanyelve ellenére angolul írja. A könyvfesztiválon beszélgettünk vele.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Eugen Ruge azért ment matekszakra, mert középiskolában beleszeretett a nála négy évvel idősebb matektanárnőjébe. Aztán egy épülő atomerőműnek kellett volna biztonsági elemzéseket készítenie, amit már nem vállalt el és inkább színdarabok írásába fogott. Az áttörést 2011 hozta meg számára, amikor A fogyatkozó fény idején című bemutatkozó regénye megkapta az év legjobb német nyelvű regényének járó Deutscher Buchpreis nevű elismerést. Regényében négy generáció életéről ír az NDK-ban, és bár sok fiktív elemet vegyít a történetekbe, voltaképp a családján keresztül mutatja be a keletnémet hétköznapokat. A budapesti könyvfesztiválon róluk, a berlini fal mögötti életről, nem túl szimpatikus alteregójáról és az életkor és az írás összefüggéseiről beszélt meglepő őszinteséggel. Valamint arról is, hogy miért bosszankodott, amikor leomlott a berlini fal.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Michel Houellebecq az idei könyvfesztivál díszvendége - annyiszor írtuk már le, hogy lassan puskázás nélkül is megy a nevének lebetűzése. A legismertebb kortárs francia író legendásan nehéz interjúalany: hosszú hümmögés után vagy valászol, vagy nem. Őszinteségét, nyers modorát akár provokatívnak is érezhetnénk, de a gyorsan mögé tett mosoly talán inkább azt jelzi, hogy egyszerűen csak nem akar maszatolni. Legyen szó olvasmányélményről, prostitúcióról, gyerekkori félelmekről, vagy az anya helyett őt felnevelő nagymamáról. Az interjú után kiderül az is, miért Houellebecq a népszerű mém, a kiábrándult értelmiségi ideális arca.

Jevgenyij Popov bizonyos értelemben csúcstartó. Egy interjúban egyenesen a Guinnes Rekordok Könyvébe illő "teljesítménynek" tartja, hogy miután 1978-ban felvették a (természetesen: szovjet) Írók Szövetségébe, 7 hónap és 13 nap múlva ki is zárták onnan, egyébként Viktor Jerofejevvel együtt, a Metropol Almanach című 12 példányban elkészített szamizdat létrehozásában való részvételükért. Aki a számmisztikát kedveli, érdekesnek találhatja, hogy Popovnak épp 13 év után jelenik meg kötete magyar nyelven, mégpedig a második.

Elátkozta barátait, aki nyilatkoztak róla életrajzi könyvében, az őt kérdező riporternőt szexuálisan inzultálta, agresszív és keserű ember benyomását kelti, díjnyertes könyveiben túlteng a szex és a brutalitás. Ám romantikus énje a boldogságot kutatja. Portré a XX. Budapesti Könyvfesztivál díszvendégéről, a kortárs francia irodalom legnagyobb alakjának tartott Michel Houellebecq-ről.

A második legősibb mesterségről, a besúgókról szól Tabajdi Gábor a könyvfesztiválra megjelent, szerdán bemutatott könyve, A III/III krónikája. A könyvvel együtt mutatta be a tavalyi év egyik bestselleréből, a Budapest a diktatúrák árnyékában című történelmi útikalauzból készült mobilalkalmazást is a Jaffa Kiadó és az MTA SZTAKI.

Budapest-Kairó. Egy haditudósító naplója - látszólagos egyszerűsége ellenére beszédes cím. Egy haditudósító állomásairól beszél, a két világ közt ingázó hírvivőről, aki egyrészt hazája információra éhes cikkevőit elégíti ki, másrészt, ahogy ezt be is vallja, azért csinálja, mert képtelen egy helyben ülni. Innen nézve a könyv legalább annyira szól - az inkább a háttérben lappangó - Budapestről, mint Egyiptomról. Hiszen amikor a szerző Egyiptomban van, akkor Budapest az a hely, ahol éppen nincsen. Budapesten pedig, akár egy gladiátor, arra vár, hogy visszatérhessen az arénába.

Amir Gutfreund 2003-ban megjelent, Sapir-díjas nagyregényét a könyfesztiválra jelenteti meg az Európa kiadó. A késés miatt sosem tudhatjuk meg, hogy milyen lett volna A mi holokausztunk recepciója, ha egyből megjelenik magyarul is: a friss Nobel-díjas Kertész Imre életműve (és persze kitüntetetten a Sorstalanság) körül kialakuló tudományos és közéleti diskurzust bizonyára színezte volna. Most - immár messzebb a Kertész-hatástól - magyarul is kézbe vehetjük a holokauszt-irodalom újabb megkerülhetetlen művét.

Miért keveri össze egy kisgyerek a háborút a valósággal? Hogyan buktatja meg egy író rajzaival a saját könyvét? Milyen érzés a saját gyötrődéseidet oroszul visszahallgatni? Háy János új regényében, A mélygarázsban három szereplő (egy szerelmi háromszög) monológjait olvashatjuk. A jövő heti könyvfesztiválon ezzel a kötettel indítja az Európa kiadó az író életműsorozatát. Háy János az ablakon ugrana ki a fejlődés fogalmától. Interjú.

Ottó, a macskagyerek kalandjaiban nem találkozunk a mesék hagyományos toposzaival, tündérekkel, törpékkel, de gonosz mostohával sem. Tom Schamp illusztrátor könyvsorozata és világa mégis varázslatos. Miközben Ottó macska apukájával síelni utazik vagy bejár egy európai nagyvárost, az autóból nézelődve egy asszociatív álomvilágot lát, amely a nyugati világban élő felnőttek és gyerekek mindennapi életének jelenségeire reflektál szellemesen, verbális és képi humorral egyaránt. A belga illusztrátorral szerdán személyesen is találkozni lehet Budapesten.

Neil Gaiman angliai kiadója, Jane Morpeth, a Headline kiadó ügyvezető igazgatója arról számolt be hétfőn, hogy a világhírű fantasy szerző következő könyve az Amerikai istenek folytatása lesz. Az Amerikai istenek a 2000 utáni fantasy egyik legjobb, kultikus darabja. Maga Gaiman még azt nyilatkozta 2011-ben az Edinburgh-i Nemzetközi Könyvfesztiválon, hogy biztosan szeretne legalább egy folytatást írni hozzá, úgy tűnik, hogy erre most kerül sor. A regényből eközben az HBO készít tévésorozatot, már zajlanak az előkészítő munkák.

Miért férfiak alkották a legnagyobb hősnőket? Ha egy férfi megír egy nőt, az azt jelenti, hogy jobban ismeri a nőket, mint ők saját magukat? Nádas Péter, Grecsó Krisztián, Forgách András, Spiró György, Kukorelly Endre, Márton László, Darvasi László, Háy János és Parti Nagy Lajos együtt keresik a választ a Hősnők és írók című interjúkötetben. A kérdező, Scherter Judit a Nagymamakönyv és a Nők, délutáni fényben után, harmadik könyvével egy képzeletbeli sorozatot folytatott, a nőiséghez ezúttal az irodalmat kapcsolta.

A másfél éve indult, és szerteágazó profilú Libri Kiadó egyesek szerint mélyen beletaposott a magyar könyvkiadás érzékeny lelkébe azzal, hogy már híres szerzőket szerzett meg magának, mások szerint a tünete annak, hogy elérkezett a szupermenedzserek kora. Hol tart most az ellentmondásos, a bulvár és a szépirodalom nyelvét is beszélő kiadó?

Ötvenedik alkalommal nyílik meg a magyar gyerekkönyvek számára is legfontosabb nemzetközi fórum, a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár hétfőn. Az idei díszvendég Svédország. Magyarországot 17 kiadó képviseli.

Háy János új könyve, A mélygarázs a könyvfesztiválra jelenik meg, ezzel indítja az Európa Könyvkiadó Háy János-életműsorozatát. A leírás szerint három szereplő, egy férfi és két nő, közös történetéről szól a regény. Egy valamikori szerelmi háromszög sarkairól, mindhárman áldozatok, elkövetők, akik véletlen keverednek az eseményekbe. Egyikük a mesék világa felől szemlél, egyikük az okokat kutatja, egyikük vádakat olvas a világra, hogy az miért olyan, amilyen. Mindhárman ki akarnának keveredni a napvilágra, mégis ott bolyonganak valahol a mélygarázsban. Az Európa Kiadó azt ígéri, a regény csípni, fájni fog, ugyanakkor mégis reménykeltő lesz. A borítót, Gerhes Gábor munkáját, nálunk láthatjátok először.

John le Carré új regénye, A Delicate Truth angol nyelven e-könyv formátumban április 25-én, nyomtatásban pedig május 7-én jelenik meg. Magyarul szeptemberben érkezik az Agave Kiadónál. A klasszikus kémregények írójának ez lesz a huszonharmadik műve.