Nyolcvanhárom éves korában, május 15-én meghalt Carlos Fuentes mexikói író. A fiatal korában újságíróként, majd diplomataként dolgozó Fuentes 1959-ben kezdett el komolyabban írni, legismerteb művei az Artemio Cruz halála és a Gringo Viejo ('Az öreg gringó'). A hetvenes években nagykövetként képviselte hazáját Franciaországban (1972-78), de lemondott, amikor Gustavo Díaz Ordaz mexikói nagykövet lett Spanyolországban. 1990 óta Európában élt.
A fekete zongora kéziratának eredménytelen küldözgetése után Baráth Katalin úgy döntött 2009-ben, hogy nem vár tovább, magánkiadásként megjelenteti a kotnyeles eladókisasszony, Dávid Veron történetét, és menedzselni fogja saját magát. Ekkor figyelt fel a századfordulós krimire az Agave Kiadó. A fekete zongora (2010) és A türkizkék hegedű (2011) után a júniusi Könyvhétre jelenik meg a harmadik Dávid Veron-könyv, A borostyán hárfa. Baráth Katalinnal a női krimikről, a ponyvákról, a szerencsétlen kritikusokról és a szerzői brand építéséről beszélgettünk.
"García Márquez halálának hírét testvére, Aida és a kiadók néhány órán belül hivatalosan bejelentik" - twittelte az UmbertoEcoOffic felhasználó tegnap délelőtt. A hír persze őrült gyorsan körbeért a Twitteren, és már terjed a Facebookon is, hogy a híres, Nobel-díjas kolumbiai író május 14-én elhunyt.
A párizsi La Musée des Lettres et Manuscrits kéziratmúzeumban megtekinthető Jack Kerouac Útonjának eredeti 36 méteres kézirattekercse, egy az íróra hatást gyakorló szerzőket, könyveket is bemutató kiállítás részeként. A tekercs a cannes-i filmfesztivál nyitó napjától, május 16-tól három hónapon át nézhető meg a tárlaton. (A filmfesztivál versenyprogramjában Walter Salles Úton-adaptációja is szerepel.)
Áder Jánost május 10-én beiktatták köztársasági elnöki tisztségébe. Az esemény egy szokatlan mozzanatot is tartalmazott. A műsor első felében a történelmi egyházak vezetői együtt kértek áldást az országra. Másodikként Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke lépett a mikrofonhoz, aki a kezében a tiszteletet parancsoló, fekete bőrkötésű Szentírás mellett egy gyanúsan színes, vidám ruhájú könyvet is szorongatott.
Az 1952-es, oslói születésű Per Petterson 2003-ban szerzett magának nemzetközi hírnevet Lótolvajok regényével, melyet magyar kiadásban 2009 óta olvashatunk. Petterson legújabb, Átkozom az idő folyamát című kötetében anya és fiú kapcsolatát ábrázolva igyekszik átugrani a Lótolvajokkal meglehetősen magasra tett lécet. Végül inkább átsétál alatta.
83 éves korában, kedd hajnalban elhunyt Maurice Sendak, az Ahol a vadak várnak című mesekönyv szerzője, az angolszász gyerekirodalom meghatározó írója, illusztrátora. Sendak sokszor hangsúlyozta, hogy nem gyerekkönyvíróként gondol magára, hanem olyan szerzőként, aki az igazat írja meg a gyerekkorról, ami közel sem olyan ártatlan és passzív, mint amilyennek a gyerekkönyvek gyakran beállítják. Sendak őszintesége olyan hősöket teremtett, mint például leghíresebb könyve adrenalinnal töltött kis zsarnoka, a kilencéves Max.
"[E]z is olyan anyag volt, mely táplálja ugyan a művet, de aztán magában a műben már nem kimutatható, s efféle titkos anyag minden valamirevaló műalkotásban van, bőségesen" - olvasható Nádas Péter előző nagyregénye, az Emlékiratok könyve egy pontján. A Párhuzamos olvasókönyv valamiképpen ezt a mögöttes, a kimondástól már visszahúzódó "néma tartományt" hivatott az olvasó közelébe, olvasóközelbe hozni. A "titkos anyag" ugyanakkor - mely az írói ún. műhelytitkokba engedne bepillantást - itt jócskán kiegészül értő interjúkkal, esszéisztikus elemzésekkel, s így, mindezt kötetbe foglalva a további (újra)olvasás útjának is irányt szab: komoly önreflexiós gesztus a szerző és a kiadó részéről.
Ahogyan az oktatás egyre szélesebb körben válik elérhetővé a világon, úgy csökken az analfabéták száma is - azonban az olvasási nehézségek, hiányosságok továbbra is széles réteget érintenek, nem csak a fejlődő országokban, hanem a legfejlettebbekben is, például az Egyesült Államokban. Az alábbi infografika az analfabetizmus arányait hasonlítja össze a világon, elsősorban az USA-ra fókuszálva.
Árpa Attila műsorvezető, színész, rendező első regénye a kilencvenes évek maffiavilágába viszi az olvasóját, amikor az olajszőkítésből hatalmas vagyonokat halmozhattak fel a törvényt kijátszó bűnözők. "Nem az volt a célom, hogy dokumentumregényt írjak, hanem hogy feltárjam ennek a kornak a hangulatát" - írja könyve utószavában. A Holtomiglan valóban messze van a tényirodalomtól: a fikció idejében szándékoltan összekeveredve követik egymást az egykori események; az olajszőkítésben szerepet játszó ismert üzletemberekről, politikusokról, rendőrökről mintázott szereplők pedig nyomokban emlékeztetnek az eredeti kulcsfigurákra.
Árverésre bocsátják május közepén Párizsban Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című regénye egy korai piszkozatának két oldalát, amelyet két hónapja fedeztek fel egy párizsi gyűjtőnél.
César Aira 1987-es, magyarra először csak most lefordított műve, a Kísértetek egyetlen nap eseményeit fogja közre, miközben a nagyon is időhöz, sőt percekhez kötött történések megkérdőjelezhetetlenül az örökkévalóság felé tartanak. Az esszéisztikus hangvételű részletekkel bőven megspékelt kisregény középpontjába Patri, a Viñas-család álmodozó nagylánya kerül. Álmai a mindennapok elviselésének, majd az azokból való kilépésnek a lehetőségét hordozzák. A Kísértetek, hasonlóan az Epizód egy vándorfestő életéből című könyvhöz (itt írtunk róla), a borgesi töménységre emlékeztet a szépirodalmi, irodalomtudományi, filozófiai részek vegyítésével.
Elsők között a római iskolások olvashatják Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című regényének olasz fordítását. A könyv első ötszáz példányát az olasz oktatási intézményekben osztják szét.
Kjell Askildsennek két válogatott novelláskötete olvasható magyarul - és ezzel az életmű közel kétharmadához férhetünk hozzá. A norvég író leghíresebb ciklusát (Thomas F. utolsó feljegyzései a nagyközönség számára) is tartalmazó A thesszaloniki kutyák (Noran Kiadó, 2004), után az idei Könyvfesztiválra jelent meg az Úgy, mint azelőtt. Az új kötetbe a fordító-szerkesztő, Pap Vera-Ágnes az írói pálya kezdeteitől a legfrissebb szövegekig válogatott. Noha több évtizedet ölel fel a gyűjtemény, az olvasó nem érez különbséget: Askildsen novelláiban nincs semmilyen nyom, ami meghatározná a mindenkori pillanatot, a novellák örök témája a különböző kapcsolatok feszültsége.
Ma startol Győrben Kubiszyn Viktor Drognapló című önéletrajzi-dokumentumregényének országos irodalmi és drogprevenciós körútja. A cél, hogy a regényen keresztül, annak ürügyén minél nyíltabban és minél gyakrabban essen szó a szenvedélybetegség problémájáról, a rászokásról, a függőségről és az újjászületésről.
"Nagy rajongója vagyok a szerencsés véletlennek" - avatja be ars poeticájába rajongóit - és bizony számosan vannak ilyenek - John Gall, Amerika nagynevű könyvborító-tervezője. Az Alfred A. Knopf kiadóvállalathoz tartozó Vintage Books művészeti igazgatója a nyolcvanas években kezdte pályáját, majd a kilencvenes években a Grove/Atlantic független kiadó művészeti vezetőjeként tervezett finoman lázadó, meglepő és játékos borítóival lett a könyvtervező szakma meghatározó alakja.
Adolf Hitler 27 éves katonaként küldött képeslapja arról árulkodik, hogy a későbbi diktátornak problémái voltak a fogával és a helyesírásával (a rögtön jelentésű sofort nála két f). Az 1916. decemberi keltezésű, Karl Lanzhammer tiszttársának írt, nemrég előkerült képeslapon Hitler arról számol be, hogy fogorvosnál járt Münchenben, és amint lehet, önként jelentkezik a harctérre.
Az olvasás népszerűsítésére számos kezdeményezés, kampány indul világszerte. A denveri nonprofit olvasástársaság, a Burning Through Pages új plakátja is arra buzdítja a szülőket, hogy adjanak könyvet a gyerekeik kezébe. Mike Anderick tervező fekete-fehér munkája azonban nem várt népszerűségre tett szert a Facebookon: egy hét alatt közel hatezer lájkot, négyezer megosztást gyűjtött be.
Toni Morrison Nobel- és Pulitzer-díjas amerikai írót az Egyesült Államok legmagasabb rangú polgári elismerésével, az Elnöki Szabadság-éremmel tüntette ki Barack Obama - derül ki a Fehér Ház közleményéből.
Jo Nesbø gyerekkönyvének hőse, Doktor Proktor egy barátságos, de kicsit őrült zseni, aki két dologhoz nagyon ért: a látszólag haszontalan porok gyártásához (mint amilyen a puki- vagy a foszforeszkáló por) és a karamellás puding elkészítéséhez. Nehezen lehetne nála izgalmasabb barátot elképzelni tízévesen. A professzor utcájában két magányos gyerek is lakik: a jó tanuló, visszahúzódó Lise és a - Nesbø szerint - egy használtautó-kereskedő beszélőkéjével megáldott Bulle. A három figura között bontakozó barátság legyőzi az Oslo csatornarendszerében élő bestiákat, a gonosz gazdagokat, sőt a szagtalan, de annál nagyobb erejű, akár az űrbe is felrepítő fingpor segítségével megmentik május 17-ét, Norvégia nemzeti ünnepét is. A történet végére a kiközösített furák a közösség népszerű különceivé válnak.
Tótfalusi István nevével ezerféle kontextusban találkozhattak már az olvasók: például szótárak, monográfiák, (ifjúsági) ismeretterjesztő könyvek, műfordítások, sőt egy gyerekverskötet szerzőjeként. A Móra Könyvkiadó egykori főszerkesztőjének legújabb könyve, a Sertések a Bakonyban az ismeretterjesztés és az irodalom határán mozog. Regény a magyar nyelv történetéről.
Elina Hirvonen legújabb regényét olvasni zavarba ejtő élmény. Az első pár fejezet nem is próbálja feloldani ezt a zavart: a megértést segítő tájleírások és jellemábrázolások hiányában vakon tapogatózva haladunk előre a történetben, sokszor a betűkön kívül semmi nem jelenik meg a képzeletünkben. Ezt a kényelmetlen érzést fokozza a regény hangnemének látszólag indokolatlan váltakozása: a naplószerű leírások túlzott romantikáját többször hirtelen cserélik fel az erőszak naturalisztikus képei. Ez megzavarja a harmonikus olvasás élményét, és idő kell, hogy magával ragadjon bennünket a könyv. Azonban ha megszokjuk, hogy ide-oda dobál minket a történet anélkül, hogy kapaszkodóval szolgálna, kíváncsivá válunk, hogy legalább a szereplők meg tudják-e vetni lábukat ebben a káoszban.
Van, aki szerint az északi írók a világ lelkiismeretének tartják magukat, az izlandi költők pedig négy évvel előre megérezték a gazdasági világválságot. Előnyös könyvadó, írókat ösztönző programok, a jó történetekhez való vonzódás, illetve az, hogy a hosszú, sötét teleken az ember sokat olvas - ebben látják a skandináv írók saját irodalmuk sikerét. Az [origo] világhírű skandináv írókkal, a Könyvfesztiválon kereste az északi irodalom titkát.
Kertek, szobák, verandák. Fojtogató terekbe zárt szereplők, akik között valamilyen feszültséget érezni. Hogy pontosan mit és miért, azt sem a novellák hősei, sem az olvasó nem tudhatja biztosan. Kjell Askildsen kisprózája a mindennapok tapasztalataiból építkezik, a szűkszavú, feszes novellák szuggesztíven beszélnek az emberi kapcsolatok feszültségéről. A legnagyobb skandináv elismerést, az Északi Irodalmi Nagydíjat is elnyert norvég szerző friss magyar nyelvű könyve, az Úgy, mint azelőtt bemutatójára érkezett a Könyvfesztiválra. Interjú.
