Hamarosan itt a fesztiválszezon, a könyvmolyok számára Jack Maxwell tervező sátránál stílusosabb kiegészítőt nehéz találni. Ketten férnek el benne, 765 dollárért (175 ezer forintért) kínálják.
Kétség sem férhet hozzá, Benedek Szabolcs zseniális érzékkel jelölte ki A vérgróffal induló regénytrilógiájának műfaji kereteit és tartalmi összetevőit. Tudtommal legalábbis nem sok olyan kortárs mű van manapság forgalomban, amely a magyar olvasóközönség ennyire széles rétegeinek - a vámpírrajongó tinilányoktól kezdve a múlt századelő Budapestjére kíváncsi irodalmárokon keresztül az okkult tanok kutatóiig - érdeklődésére tarthatna számot. A vérgróf sajátos elegyét adja a kortárs szórakoztató irodalom (és a múlt századi szépirodalom, lásd Szerb Antal Pendragon legendája) trendjeinek: van benne egy kis krimi, jó adag spiritualizmus, számtalan történelmi és irodalomtörténeti utalás, szerelem, vámpírok, örömlányok… Lényegében minden, ami egy könnyed kikapcsolódás után néző olvasó figyelmét felkeltheti.
Hétfőn délután, 72 éves korában váratlanul elhunyt Géher István Shakespeare-kutató, költő, műfordító, az ELTE Bölcsészettudományi Karának professor emeritusa - olvasható az egyetem honlapján.
A Kerouac család az 1940-es években
A beat generáció tagjai, a nagyrészt a húszas években született nonkonformista írók a Columbia Egyetemen ismerkedtek meg, majd kötöttek életre szóló barátságot egymással, valamint a marihuanával, a benzedrinnel, az alkohollal és a morfiummal. Életük végéig bohém hedonisták voltak ők, a spontaneitás papjai. A beat generációt Allen Ginsberg tette igazán ismertté, amikor 1957-ben a Lawrence Ferlinghetti által kiadott könyvét obszcenitással vádolta a San Francisco-i rendőrség. A bírósági ügy óriási felháborodáshoz vezetett, de Burroughs Meztelen ebédjének ügyével együtt hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államokban eltörölték végül az irodalmi cenzúrát.
Pénteken, június 15-én lesz az utolsó tanítási nap az általános és középiskolákban. A Teach.com összeállított egy részletes, 101 könyvet tartalmazó folyamatábrát, hogy segítsenek kiválasztani a középiskolásoknak (és a felnőtteknek), milyen könyveket olvassanak a nyári szünet alatt.
2011 februárjában jelent meg Kemény István Búcsúlevél című verse a Holmi folyóiratban. A versre számos lírai válasz született, a hagyományos versolvasók nagy számban osztották meg a közösségi oldalakon, így a szokásosnál jóval szélesebb közönséghez jutott el. A Kemény-vers sikere újra ráirányította a figyelmet a politikai költészetre: előbb az Élet és Irodalom hasábjain lehetett olvasni Bán Zoltán András és Radnóti Sándor levelezését 2011 novemberében, erre újabb és újabb válaszok érkeztek, a jelenségről való beszélgetésbe, vitába különböző világnézetet képviselő értelmezők csatlakoztak be nem csak a folyóiratok, lapok oldalain, hanem a kérdésnek szentelt eseményeken is. Másfél évvel a Kemény-vers publikálása, bő fél évvel az értelmezői vita elindulása után a mostani Könyvhétre jelenik meg a Magvetőnél egy kortárs közéleti versantológia, az Édes hazám. A kiadó szerkesztőjét, Turi Tímeát és a kötet válogatóját, Bárány Tibort többek között arról kérdeztük, hogy vajon a politikai költészet körüli hájp csak egy újabb fellángolás, vagy ezúttal időtálló lesz-e.
A felnőtteknek szóló könyvheti újdonságok után szétnéztünk, milyen friss kötetekkel készülnek a kiadók a gyerekolvasóknak. Lesz balatoni kalandregény, afrikai utazás, nem olvasásra, hanem minden másra szánt könyv, találni focis, apás meséket, és persze mindenféle furcsa lényekről szóló történeteket is. Jön az új Bogyó és Babóca, Rumini és Boribon is.
Ma kezdődik a 83. Ünnepi Könyvhét, amelyet számos program, fesztivál kísér. Budapesten irodalmi sétákon, különleges felolvasásokon vehetünk részt, belekóstolhatunk az európai irodalomba - boltban, presszóban, levéltárban, focipályán, a Dunánál, a Palotanegyedben. Programajánló.
Június 6-án, szerda reggel, 91 éves korában Los Angelesben hunyt el a fantasztikus irodalom meghatározó alakja, számos kultkönyv szerzője, Ray Bradbury. Hatását Isaac Asimovéhoz és Stanislaw Leméhez mérik, jellemző azonban, hogy a tudományos fantasztikus témák rajongóit is megosztják írásai, jelentőségét pedig elsősorban világirodalmi szinten, a zsáneren túl mérik. Az ötszáznál is több hosszabb-rövidebb elbeszélést jegyző író első novellái a negyvenes években jelentek meg, de az ötvenes évek regényei hozták el számára az igazi sikereket: 1950-ben jelent meg a Marsbéli krónikák, 1951-ben A tetovált ember, 1953-ban a Fahrenheit 451.
Mielőtt elkezdenénk olvasni Maros András Csinálni kell című novelláskötetét, nézzük meg alaposan a könyv borítóját! Rég láttam ilyen ügyesen eltalált fedőlapot: pontosan megmutatja, mire számíthatunk olvasás közben. A régi típusú húsdarálót alkatrészeire szétszedve látjuk, de szigorúan szabályos rendben, tehát még semmi sincs veszve, lesz még nekünk húsdarálónk. Így van ez a történetek során is: adott a már részekre bontott egész, mellyel az író könnyedén bűvészkedik, próbálgatja az egyes elemeket, csűri-csavarja a szálakat. A kísérlet végére általában megkapjuk az eredeti formát, de úgy, hogy láttuk alakulni, már egészen más jelentéssel bír. Igaz, hogy a Bárcsak én lennék Dr. Csapó Gábor! című novella hőse, Szörényi Áron ugyanúgy ül a tévé előtt a kanapén, mint minden más este, de mi tudjuk, hogy azon a napon történtek olyan dolgok, amik indokolttá teszik ezt az ücsörgést, mert ő igenis megpróbált Dr. Csapó Gábor lenni. A részekből felépített novellák pedig alkatrészeivé válnak az egész könyvnek.
A Londonban élő, valamikor a hetvenes években született Jon Grayről, művésznevén Gray 318-ről, keveset tudni, leginkább annyit, hogy kézzel rajzolt borítóival évek óta a könyvtervezők elitjéhez tartozik. Ügyfelei között brit és amerikai cégek is találhatók, például a Penguin Books, a Random House, a Hewlett Packard, a Discovery Channel, a Berlini Operaház, a New York Times vagy a Time Out. Gray 2011-ben a Nike-nak is dolgozott. A fenti videóban röviden mesél magáról, így jobban megismerhetjük gondolkodásmódját, valamint a kézművességet és a számítástechnikát ötvöző munkamódszerét.
Míg a Nemzetközi Könyvfesztivál elsősorban a világirodalomról szól, addig az Ünnepi Könyvhét reflektorában a magyar szerzők könyvei kerülnek. A csütörtökön kezdődő 83. Ünnepi Könyvhét és 11. Gyerekkönyvnapok kínálata különösen gazdag: az elmúlt két hónap skandináv könyvdömpingje után igazi felüdülésként hat, hogy folytatódnak a legsikeresebb magyar krimisorozatok, illetve Zugló rendőrkapitánya is kipróbálta magát a regényírásban, továbbá a könnyed nyári strandolvasmányok kínálata is frissül. Ráadásul végre friss magyar verseket olvashatunk, lesz új Darvasi László, Parti Nagy Lajos, Spiró György. Ma a felnőtteknek, szerdán a gyerekeknek szóló könyvekből mutatunk ízelítőt.
Jorge Bucay pszichoanalízist tanult a Buenos Aires-i egyetemen, terápiás módszerében azonban a Gestalt-irányzatot és a történetmesélést vegyíti. 1982-ben adta ki a pácienseknek mesélt történetekből az első kötetét (Levelek Claudiának), amelyet aztán tucatnál is több követett. A magyarul az Európa Kiadó gondozásában olvasható szerző könyveiben az önmegismerésben próbál segíteni olvasóinak: a problémák megértéséhez különböző korok, szerzők elbeszéléseit, népmeséket, hallott és gyűjtött történeteket idéz fel. Jorge Bucay legfrissebb magyar könyve, a 20 lépés előre bemutatójára utazott Budapestre. Több millió eladott könyv írójával, a népszerű argentin pszichoterapeutával arról beszélgettünk, miért jobb, ha terápiás könyveket olvasunk például Dosztojevszkij helyett, kiből válhat hivatásos mesélő, mit tanult Poirot-tól.
Nyolcvan éves késéssel került vissza egy kötet az írországi Navan könyvtárába. Előző hétvégén egy rejtélyes kölcsönző csúsztatta be a példányt a könyvtár postaládájába. 1932 óta várták vissza a könyvet, becslések szerint 4160 euró (1,2 millió forint) késedelmi díjat számolhatnának fel érte. (Az 1930-as években érvényes díjakkal számolva, amikor hetente egy pennyvel nőtt a bírság összege.) A könyvtár "jó keresztényként" viszont úgy döntött, elengedi a díjat, ha a kölcsönző felfedi kilétét - a kölcsönzési adatokat ugyanis csak 1994 óta tárolja a számítógépes rendszer, így sejtésük sincs arról, ki vehette ki a most előkerült kötetet. A nyolcvan éve kikölcsönzött példány arról juthatott a rejtélyes visszaszolgáltató eszébe, hogy a következő hetekben tartják az 50. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust Dublinban, ugyanis a könyv egy képes album a 31. kongresszusról - írta a BBC.
"Ne vegye meg az sem, aki egy regénytől épületes társadalmi mondanivalót vár, vagy a valóság tükrözését, vagy mítoszteremtést, vagy a világ tetten ért zűrzavarát, vagy a végső üresség és elszigetelődés megrázó költészetét, »új hullám«-ot, legújabb kísérletet vagy új regényt. Ez csak egy régi regény és annak is kicsi. 1943 novemberében írtam, elkeseredésemben és szórakoztatásnak. Négyévi munkámmal akadtam el akkor végképp. (…) Népszerű olvasmánynak" - nyilatkozta szigorúan Ottlik Géza kisregényéről, a Hajnali háztetőkről.
A Mielőtt elalszol bár Linn Ullman norvég írónő első regénye, stilisztikailag mégis kivételes kiforrottságot mutat. Az öt részbe szerkesztett szöveg az elbeszélő, Karin családjának hetven évéről, négy generációjáról, illetve a nemzedékek tagjai között feszülő kötelékekről mesél. Karin elsősorban édesanyjával való, folyton változó és mesterien ábrázolt viszonyára koncentrál, e szál mégis beletagozódik egy nagyobb történetbe, így nem beszélhetünk szigorú értelemben vett anya-lánya regényről. Többek között ez az, amitől kivételes olvasmány a Mielőtt elalszol. Nem egy az unalomig erőltetett viszony boncolgatására felépített szöveget, sokkal inkább kivételes tehetséggel megformált jellemek, személyiségek különböző életszakaszokban történő elbeszélésének laza láncolatát olvashatjuk.
II. Erzsébet királynő idén ünnepli gyémántjubileumát: február 6-án volt hatvan éve, hogy Anglia trónján ül. A nagy-britanniai uralkodás hosszúsági rekordját azonban még mindig Viktória királynő tartja 63 évvel. A gyémántjubileum apropóján II. Erzsébet egy különleges honlappal tiszteleg az üknagymama emlékének: a www.queenvictoriasjournals.org oldalon Viktória királynő személyes iratai között böngészhetünk.
Nyirő József, "a székely apostol" újratemetése komoly diplomáciai feszültséget okozott Magyarország és Románia között. Az erdélyi írónak, a "székely nép krónikásának" kultusza a kilencvenes években kezdett újra erőre kapni, az újratemetés körüli vitákban azonban csak az élete utolsó szakaszát emelik ki: a negyvenes évekbeli jobbratolódását, a nyilasokkal vállalt szimpátiáját. Megítélése nem csak politikailag, de irodalomtudományi szempontból sem egységes: ugyan bekerült az új Nemzeti alaptantervbe, de ezt a döntést a Magyartanárok Egyesülete élesen bírálja. Ki is volt Nyirő József?
Az erős vadnyugati hőst mindenki ismeri: bátran veti bele magát a harcba, a gyengék védelmezője, cserzett arcán magabiztos mosoly ül, az indián hercegnőt is meghódítja. De milyen egy "érzékeny cowboy"? Fogyókúrázik, szívesen fogadja a fogpaszta termékmintáját, magában vívódik, nehezen jön ki a testvérével. Patrick deWitt kanadai író anti-western regénye, a Testvérlövészek 2011-ben elnyerte a legfontosabb kanadai irodalmi díjakat és jelölték a Man Booker Prize-ra. Hangulatát Tarantinóhoz és Cormac McCarthyhoz is hasonlítják. A Libri Kiadónál megjelent könyv bemutatójára Budapestre látogató szerzőt a westernhez és a fekete humorhoz fűződő kapcsolatáról kérdeztük.
E. L. James Ötven árnyalat-trilógiája nemcsak hetek óta vezeti a New York Times puhakötésű, e-könyves, és összesített bestsellerlistáját, de a könyves hírek egyik hálás anyaga is. Legutóbb több amerikai könyvtárban betiltották, mert túl pornográfnak tartották. Az eladási adatok alapján pedig a modern könyvkiadás egyik legnagyobb kasszasikere lett: hat hét alatt több mint tízmillió példány kelt el az Egyesült Államokban – jelentette be a héten Anthony Chirico, a Knopf Doubleday Publishing Group vezetője. A kiadócsoporthoz tartozó Vintage Booksnál megjelent trilógia eladása pedig továbbra is nő, Chirico szerint ez a gyorsaság példátlannak számít, és még csak most jön a nyári könyvvásárlási szezon – valószínűleg a legoptimistább becsléseket is meg fogja haladni az Ötven árnyalat sikere. A megfilmesítés joga már márciusban elkelt, a kiadási jogokat 37 országban vásárolták meg – nálunk az Ulpius-ház adja ki, az első kötet, A szürke ötven árnyalata júniusban érkezik magyarul.
Annyira a jövőben élünk, hogy már szinte illetlenség is bármin meglepődnünk. Greg Bear Eon című regénye szerint a Földet 2005-ben pusztította el egy atomháború, a Terminátor-filmek Skynetje tavaly ébredt öntudatra, és már csak három év van hátra, hogy a Vissza a jövőbe Marty McFly-a megérkezzen közénk 1985-ből az időgépével. A több mint száz éves science fiction szinte minden napra írt már nekünk egy világot romba döntő katasztrófát vagy egy mindent megváltoztató tudományos áttörést.
Az Európa Könyvkiadó gondozásában új fordításban, új külsővel jelenik meg az irodalomtörténet egyik legkiemelkedőbb, legfontosabb műve, James Joyce Ulysses című regénye. Az 1918 és 1920 között folytatásban, majd teljes egészében 1922-ben megjelent mű magyar fordítására ez immár a negyedik kísérlet: először Gáspár Endre fordította le 1947-ben, ezt követte Szentkuthy Miklós 1974-es munkája, amelyet 1986-ban Bartos Tibor dolgozott át. A legfrissebb változathoz Szentkuthy Miklós fordítását használták fel a Magyar James Joyce Műhely tagjai: Gula Marianna, Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán és Szolláth Dávid. Az utószót Kappanyos András írta - az Európa Kiadó jóvoltából pedig nálunk olvasható először.
A nagyszerű borítót Gerhes Gábor tervezte, vele itt készítettünk korábban interjút.
Adott egy jómódú, de elhanyagolt, Berlin egyik kertvárosában élő 14 éves fiú, Maik Klingenberg; adott továbbá csöves kinézetű, látszólag mindenbe beleszaró, zűrös hátterű, a reggeleket egy felessel indító orosz emigráns osztálytársa, Csikk. Utóbbi Wolfgang Herrndorf regényének címe is egyben.
Ha fogjuk Terézanyut, Carrie Bradshaw-t és Freud Dóráját, bedobjuk őket a képzeletbeli mixerünkbe, és megnyomjuk az indítógombot, akkor minden valószínűség szerint Czapáry Veronika első regényének hősét, Viktóriát kell, hogy megkapjuk. Ezt a húszas évei közepét humor és hisztéria határán egyensúlyozva, egyfajta tudatalatti tudatossággal megélő nőt, aki a visszajelzésektől függ. Viktória pszichológushoz jár haszontalan életvezetési tanácsokért, lerészegedik és betép, amikor csak tud, ok nélkül kiabál, és nem hajlandó dolgozni. Mégsem egy újabb olyan könyvet tarunk a kezünkben, amiben egy fiatal lány zúdítja ránk minden panaszát, olyan stílusban, hogy a végén nem csak az ő, de a saját hajunkat is kitépnénk.
Miért nincsenek e-könyvek a magyar piacon? Min csodálkozott el Sjón, amikor áprilisban Magyarországra látogatott? Mi a nagyobb biztosíték: az egynyári bestsellerek vagy a szépirodalmi művek kiadása? Pénz vagy írás? Avagy eladható-e a kortárs magyar irodalom? címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést a magyar könyvpiac problémáiról, kihívásairól. A Toldi Moziban tartott hétfő esti rendezvényen a könyvpiacot általában a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Zentai Péter László képviselte a kerekasztalnál, míg a Magvető Kiadó szerkesztője, Szegő János a szépirodalmi vonalat; a Libri főszerkesztője, Dunajcsik Mátyás pedig a szakácskönyvtől a verseskötetig terjedő profilú, flexibilis kiadót prezentálta.
