Míg a Nemzetközi Könyvfesztivál elsősorban a világirodalomról szól, addig az Ünnepi Könyvhét reflektorában a magyar szerzők könyvei kerülnek. A csütörtökön kezdődő 83. Ünnepi Könyvhét és 11. Gyerekkönyvnapok kínálata különösen gazdag: az elmúlt két hónap skandináv könyvdömpingje után igazi felüdülésként hat, hogy folytatódnak a legsikeresebb magyar krimisorozatok, illetve Zugló rendőrkapitánya is kipróbálta magát a regényírásban, továbbá a könnyed nyári strandolvasmányok kínálata is frissül. Ráadásul végre friss magyar verseket olvashatunk, lesz új Darvasi László, Parti Nagy Lajos, Spiró György. Ma a felnőtteknek, szerdán a gyerekeknek szóló könyvekből mutatunk ízelítőt.
Strandra: rendőrkapitányok, oligarchák és étteremkritikusok
Az Agavénál lezárul a Gordon Zsigmond-krimisorozat. Kondor Vilmos a befejező ötödik, Budapest novemberben című kötetében a riporternek ezúttal egy gyilkost kell megtalálnia, aki halálos veszélyt jelent a szeretteire, és ha ő nem állítja meg, senki sem fogja. Az év 1956, Gordon Zsigmond pedig csak saját magában bízhat. Baráth Katalin (interjúnk itt) Dávid Veron-sorozata a harmadik részhez ért: A borostyán hárfa 1912 karácsonyára, Bácskába viszi az olvasóját: lakodalom készül Ókanizsa egyik köztiszteletben álló polgárának a házában, az alkalomból rejtélyes idegenek lepik el a Monarchia talán legálmosabb, legporosabb városkáját. Csakhamar be is következik az első titokzatos haláleset, és ezúttal a kotnyeles amatőr nyomozó, Dávid Veron maga is gyanúsított.
A Geopen Kiadó újabb John Grishammel készül: a Prókátorok főhőse, David Zinc egy hatalmas ügyvédi irodában dolgozik, kimagasló fizetés, szépen ívelő karrier stb. David meg is unja ezt az egyszerű életet, munkahelyet vált, egy magát éppen csak fenntartani képes irodában dolgozik tovább, míg belekerül egy gyors sikert és dollármilliókat ígérő akcióba. Csak nem minden alakul olyan simán, mint azt szeretné.
Az Ulpius-ház a békebeli szórakoztató magyar regények hangulatát idézi meg Fábián Janka (Emma-trilógia, interjúnk itt) újabb könyvével, a Lotti örökségével. Az előzetes információk alapján ebben a könyvben nagyjából minden benne lesz, amit csak el lehet képzelni: egy dúsgazdag gróf lázadó fia, aki a francia forradalomban hisz, elvesz egy idősebb színésznőt, meghal a Martinovics-féle összeesküvésben, árván maradt kislánya, Lotti pedig apja egykori házitanítójához kerül, ahol előkelő származásáról mit sem sejtve cseperedik felnőtté, hogy hányattatások árán végül rátaláljon a szerelemre.
Frei Tamás és Árpa Attila után sem maradnak olvasnivaló nélkül az oligarchás, maffiás, összeesküvés-elméletes thrillerek kedvelői. Az Ulpius a Könyvhéten két új szerzőt is bemutat: Réti Lászlót és Csabai Márkot. Réti László, Zugló rendőrkapitányának akciókrimije, a Célpont Párizsban főhőse Victor Jacquard üzletember, akinek biztonsági cége és magánéleti gondjai vannak: ha ez nem volna elég, lesznek benne arab terroristák, francia elhárítás és izraeli titkosszolgálat, de az ifjúkori szerelem is újra felbukkan. Csabai Márk Egy csibész naplója című thrillerjében pedig a mai Budapesten küzd egymással a maffia, a nemzetbiztonság, egy bombázó és egy főhős.
Az egyre népszerűbb gasztroregények sora is gazdagodik. Az Ulpiusnál jelenik meg Rubin Eszter Barhesz című könyve, egy tipikusan mai és budapesti „gasztro-családregény”, amelyben az érzéki szerelem, a zsidó hagyomány és a konyhaművészet szálai úgy fonódnak össze a lélek, az istenkeresés és a szex örök titkaival, mint a barhesz fonatai. Muriel Barbery (A sündisznó eleganciája) újabb, a Geopennél érkező könyve, az Ínyencrapszódia. Főhőse, Pierre Athens a világ legnagyobb étteremkritikusa, akinek negyvennyolc órán belül meg kell halnia. Ezt ő is tudja, de nem törődik vele, mert a halál kapujában egy a szívében motoszkáló íz nyomába ered.
Slágertéma a közélet
A kortárs magyar szépirodalom legizgalmasabb ajánlatát a Magvető Kiadónál találni. Darvasi László a történelmi nagyregények után visszatér a novellához: a Vándorló sírok kalandos elbeszéléseiben megjelenő művészek – legyenek ókori festők vagy költők az újkor hajnalán – mindig azzal szembesülnek: az alkotásoknak igenis van hatalmuk, még ha ez a hatalom kiszámíthatatlan is. Spiró György esszékötete, a Magtár pontosan megrajzolt portrékat, fontos olvasmányélményeket, a színházról szóló emlékezéseket, a Kelet-Közép-Európát, a mindenkori provinciákat és napjaink Magyarországát taglaló elemzéseket gyűjti össze. A kiadó megjelenteti Bán Zsófia (Amikor még csak az állatok éltek) és Vida Gábor (A kétely meg a hiába) új novellásköteteit is.
A Könyvhét pótolja az elmúlt hónapok vershiányát is. A lírakínálat a Magvetőnél a legerősebb. Bárány Tibor szerkesztésében jelenik meg a rendszerváltozás óta megjelent közéleti versek antológiája, az Édes hazám. Új kötetét olvashatjuk Kántor Péternek, Győrffy Ákosnak és Szálinger Balázsnak is. Kántor Péter személyes hangja a Köztünk maradjon nagy verseiben intenzívebb, mint valaha – versgyűjtemény a költő édesanyjának halála után született darabokból, a kötet így nem csak lírai napló, hanem gyászmunka is. Győrffy Ákos Haza című kötete az énkeresés klasszikus, ezerévesnél is régibb kérdéseit teszi fel friss, mai nyelven. Szálinger Balács Köztársasága a magánélet és a közélet feszültségét, elválaszthatatlanságát járja körül három műnemben, Magyarországáról indulva Róma birodalmán keresztül a közeljövő Budapestjéig. Az Európa Kiadónál megjelenik Kiss Judit Ágnes negyedik kötete, a Koncentrikus korok.
A közélettel nem csak verskötetek foglalkoznak kiemelten: Parti Nagy Lajos Fülkeforr és vidéke című könyve (Magvető) 53 írást tartalmaz abból a sorozatból, amit 2011 áprilisában kezdett el írni az Élet és Irodalom Páratlan oldalán, Magyar mesék címmel. Ezek az álmesék a népmese bizonyos elemeit, nyelvét imitálják, „az írói, állampolgári köz-érzetet” rögzítik. Ezen kívül a Noran Könyvesháznál Cséve Anna szerkesztésében jelenik meg a Móricz Zsigmond Naplók második kötete, amely 1926-tól ’29-ig követi Móricz életét magánéleti és egzisztenciális problémákkal terhelt második házasságában.
A korábban főleg gyerekirodalmi munkásságáról ismert Finy Petra első felnőtteknek szóló regényét, a Madárasszonyt a Libri adja ki. A nagyon is ismerős sztori szerint az elvesztett édesanya élete után nyomozva a főhős, Linger Lea családi titkokra bukkan. A regény különlegessége inkább az, hogy a hazai növény- és állatvilág gazdagságán keresztül, a természet nyelvén meséli el történetét.
A kiadó főszerkesztőjétől, Dunajcsik Mátyástól pedig egy novelláskötet érkezik, a Balbec Beach. Az izgalmas cím egy közös érzésre, távoli dallamra vonatkozik, amely ugyanolyan ismerős Budapest utcáin, Velence tengerpartján, a berlini metró járataiban, mint a párizsi Ritz különtermében. A kötet tizenhárom pillanatot hoz el Európa legkülönbözőbb, mégis nagyon hasonló pontjáról. A L’Harmattannál jön ki Szántó T. Gábor regénye, az Édeshármas, amely egy mester, egy tanítvány és egy nő furcsán összekapcsolódó életét, problémáit tárja fel az ezredforduló Budapestjének jellegzetes helyszínein. A Scolar pedig egy fiatal prózaíró, Gerőcs Péter novelláskötetével jelentkezik: a Tárgyak részben irodalmi krimi, részben a múltkutatás iránti vágynak adott szövegtér.
Regények az elcseszett bolygóról
Az ünnepre az Európa Kiadó készül a legszínesebb világirodalmi kínálattal: Kongótól Európán át Törökországig találunk szerzőket. Alain Mabanckou Brazzaville-Kongó szülötte, költő és regényíró, Franciaországban rendkívül népszerű, 2006-ban Renaudot-díjjal jutalmazták irodalmi munkásságát. Magyarul megjelenő regénye, a Törött Pohár egy kongói kocsma életét mutatja be. Dimitri Verhulst flamand író az Elcseszett napok egy elcseszett bolygón című regényében „a marslakó szemszögéből próbálja megírni” az európai kultúrember történetét, ami a kívülálló számára igazából az abszurditás történetnek látszik. A török származású Elif Shafak újabb könyve, A város tükrei főszereplői az inkvizíció elől menekülő ibériai zsidók, akiket az Oszmán Birodalom zsidó közösségei fogadtak be, az asszimiláció során pedig a legfontosabb kérdés a közösség tagjai számára, hogy voltaképpen kik is ők, és melyik utat válasszák.
A Partvonal folytatja a Hans Keilsonnal (itt írtunk róla) és Somerset Maughammel (itt írtunk róla) megkezdett szépirodalmi sorozatát, amely most egy eddig magyarul kiadatlan Moravia-könyvvel, a Lázadással bővül. Az 1978-as regény megjelenésekor számos kritikát kapott formabontó stílusáért, durva, obszcén nyelve és cselekménye (a főhősnő tomboló, meder nélküli lázadása) miatt.
Az Ad Astra jóvoltából egy közeljövőben játszódó scifi is érkezik a Könyvhétre: Ian McDonaldtól A dervisház. A 2027-es év Törökországában bomba robban egy isztambuli villamoson – egy átlagos nap, egy mindennapos merénylet az Európai Unió legfiatalabb, legsokszínűbb, ugyanakkor legszegényebb tagállamában. Ez a robbanás azonban az Adem Dede téri dervisház minden lakójának életét felforgatja, olyan veszély nyomára bukkannak, amely nem csak Törökországot, hanem Európa többi részét is fenyegeti. A regény elnyerte a legjobb regénynek járó John W. Campbell emlékdíjat, valamint a British Science Fiction Association díját.
Rendhagyó történészek
Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor könyve, a Budapest a diktatúrák árnyékában (Jaffa Kiadó) rendhagyó útikalauz, amely a nagy 20. századi diktatúrák és a megrázó történelmi események mentén veszi lajstromba Budapest emlékeit. A fiatal kutatók budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es tanácsköztársaság és az azt követő fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom, a világháborús főváros, a szovjet megszállás és a Rákosi-diktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, a Kádár-korszak elfeledett vagy épp szándékosan titokban tartott történeti helyszínei és emlékhelyei. A történészek kíméletlen őszinteséggel mutatnak rá: a múlt századi véres diktatúrák emlékei jelöletlenül bár, de ma is ott kísértenek a főváros utcáin – ideje volna szembenézni velük.
Hahner Péter történész (interjúnk vele itt), a nagy sikerű 100 történelmi tévhit és Újabb 100 történelmi tévhit című kötetek szerzője most A vadnyugat. 20 hős, 20 talány című könyvével jelentkezik (Animus Kiadó). Hahner most annak járt utána, vajon úgy történt-e minden, ahogyan azt könyv- és filmélményeink alapján gondoljuk? Valójában milyen ruhában járt egy vérbeli cowboy? Hány bölényt ölt meg Buffalo Bill? Milyen látomásai voltak Ülő Bikának a sorsdöntő összecsapás előtt? Hahner a mítoszok és a legendák mögé néző könyvében ad választ többek között ezekre is.
